Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-353

353. országos ülés 1903 deczember 7-én, hétfőn. 113 képen és szorosan véve nem is katonai, hanem csupán katonai előkészitő-iskola a magasabb katonai intézetek számára. Azután itt van a kadétiskola. Azt kell kérdeznem a t. kormánytól, hogy miféle kadétiskola az: gyalogsági, lovassági vagy "tüzérségi ? Mert gyalogsági kadétiskola van ennek az országnak a területén, de azt jól tudja a t. honvédelmi miniszter ur, hogy az egyetlen lovassági hadapródiskola Ausztria területén van, daczára annak, hogy a lovassághoz a legkiválóbb elemet épen a magyar nemzet és Magyarország szolgáltatja, (Ugy van! balfelöl.) Itt van továbbá a tüzérségi hadapródiskola kérdése. Nevetséges volna, ha nem volna olyan szomorú, (Halljuk! jobbfelöl.) hogy a t. hadügyi vezetőségnek hogyan sikerült a magyar delegácziót félrevezetni. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Tudták azok. mit csinálnak!) Hiszen tudjuk, mi történt. A hadügyi vezetőség előlépett- azzal a követeléssel, hogy miután a bécsi arzenálban elhelyezett tüzérségi iskola a kor követelményeinek meg nem felel, tehát egy másik tüzérségi iskolát kell felállítani, a melynek ellenében ez a régi majd megszüntethető. A delegáczió szokásos nagylelkűségével és áldozatkészségével meg is ajánlotta az erre szükséges összegeket, kikötötte azonban, hogyha még egy tüzérségi hadapródiskolát létesítenek, az Magyarország területén állíttassák fel. És ekkor mi történt ? Traiskirchenbeu felállították az uj tüzérségi hadapródiskolát, és akkor azt mondta a hadügyi vezetőség, hogy azt a régi, a bécsi arzenálban elhelyezett tüzérségi hadapródiskolát egy kis tatarozással, egy kis kiegészítéssel jókarba lehet hozni, és továbbra is fenn lehet tartani . . , Münnich Aurél előadó: Nem ugy van! (Mozgás balfelöl.) Lovászy Márton: . . . ugy, hogy ma ugy áll a dolog, hogy a delegáczió határozata ellenére mind a két tüzérségi iskola Ausztria területén áll fenn. Münnich Aurél előadó: Tévesen van informálva! (Zajos felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Hát van ilyen iskola Magyarországon? Erre feleljen ! Gzáfoljameg!) Majd lesz alkalmam rá, hogy ha parancsolják. (Zaj. Elnök csenget.) Várady Károly: Hát halljunk egy szép bgszédet! Csúnyán csinálták ezt! Lovászy Márton: Nagyon kérném a t. előadó urat, világosítson fel bennünket, mert a miket én mondottam, azok tények. Münnich Aurél előadó: Igen, igen, majd szolgálok vele! Pichler Győző: Az a traiskircheni dolog kellemetlen; a véderő-bizottságban is nagyon kellemetlen volt. Várady Károly: Hát azért haragszik Münnich Aurél ? (Zaj a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl) Elnök (csenget): Csendet kérek! KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906, XX. KÖTET, Várady Károly: Onnan kezdték; a t. előadó ur kezdte; mi egész nyugodtan voltunk! Pichler Győző: Roppantul kellemetlen volt ez a véderő-bizottságban; kényes volt az a helyzet! Várady Károly: Várunk egy szép beszédet! Lovászy Márton: Én ebben az eljárásban egy tendencziát látok, t. ház. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ugron Gábor: A szekerészeinél is így volt! Lovászy Márton: Az én nemzetemre nézve lealázást látok ebben, (Ugy van! bálfelöl.) mert világosan látható itt az a tendenczia, hogy a magyar elemet, a magyar fajt a hadseregnek bizonyos specziális fegyvernemeiből szisztematicze ki akarják zárni, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) mert azt tartják, hogy a magyar jó bakának, jő huszárnak, de a tüzérségi és egyéb, nagyobb technikai készültséget és nagyobb intelligencziát kivánó csapatoktól a magyar faj érvényesülésének útját rendszeresen elzárják. (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) Holló Lajos: Nincs bizalmuk az ősi erényben! Lovászy Márton; 8 ezt azért teszik, hogy igy a világ előtt dokumentálják, hogy ez a magyar egy inferioris faj, a mely a nagyobb intelligencziát kivánó katonai szolgálatra nem alkalmas. B. Kaas Ivor: Csak négy magyar tábornok van a közös hadseregben! Lovászy Márton: A hadügyminiszternek 5-ik számú kimutatásában látható, hogy a tüzérségi hadapród-iskolából kikerült növendékek közül 112 negyedik osztálybeli növendék közül csak 6 birta a magyar nyelvet. Hát mi egyéb ez, mint rendszeres kizárása a magyar fajnak különösen a tüzérségi szolgálatból? Várady Károly: A vezérkarból is, mindenünnen ! Lovászy Márton: Vagy mit szóljunk ahhoz, és én ezt a katonai programmban megbocsáthatatlan nagy hézagnak tartom, hogy a nemzet azon régi vágyát, hogy honvédseregét tüzérséggel lássák el, mai napig sem akarják teljesíteni, holott az igen könnyen, költség nélkül teljesíthető volna és czélszerüségi szempontból is teljesítendő volna, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Komáromban nincs várágyu, nem merték lehozni!) Hogy áll ez a kérdés? A közös hadseregnek van 56 tüzérezrede — 14 hadtest-tüzérezred és 42 hadosztály-tüzérezred — a melyeknek rendeltetése, hogy mindegyik hadtestnél a hadtest-tüzérezred maradjon a hadtest-kommandónál, a többi pedig beosztatik a hadosztályokhoz. És miután mindegyik hadtestbe egy-egy honvédhadosztály is be van osztva háború esetére, tehát az egyik hadosztály-tüzérezred ehhez a honvédhadosztályhoz osztatik be hadgyakorlatok alkalmával is. Most elő áll az az anomália, hogy miután a honvédségnek magyar a szolgálati és vezényleti nyelve, a tüzérségnél pedig a magyar 15