Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-337

92 337. országos ülés 1903 november 16-án, hétfőn. nek jogos óhajtásai meg fognak valósittatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Beszédemben mindenekelőtt foglalkozni aka­rok az igen t. előadó urnak és a miniszter ur­nak beszédével s ezzel kapcsolatban a bárom­éves katonák ügyével, azután a miniszterelnök ur beszédével s ezzel kapcsolatban a hadsereg szellemével és a mi ezzel összefügg, a cblopy-i hadiparancscsal, (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) valamint a gr. Héderváryhoz intézett királyi kéz­irattal ; azonkívül foglalkozni kivánok a katonai igazságügy gyei, a katonai nevelés ügyével és végre azon esetekkel, a melyek az utóbbi időben felszínre kerültek s a melyek itt még megbe­szélés tárgyát nem képezték. Kubik 8é!a: Nagyon jó ! (Derültség a szélső­baloldalon.) Nessi Pál: Eleve is bocsánatot kell kérnem a t. háztól, ha az anyag nagysága miatt hosz­szabb ideig leszek kénytelen a t. ház türelmét és idejét igénybevenni; de épen azon aggoda­lom, a melyet az imént jeleztem, teszi köteles­ségemmé, hogy a tárgyat kimerítsem és állás­pontomat minden oldalról megvilágítsam. (He­lyeslés a szélsöbalóldalon.) Mindenekelőtt egy kérdést kell az előadó úrhoz intéznem. Az ő beszédében ugyanis leg­inkább az a passzus ragadta meg az én figyel­memet, a mely teljesen fedi a véderő-bizottság jelentésében foglaltakat, hogy ez a javaslat, a melyet még báró Fejérváry Géza miniszter ter­jesztett elő és a mely a felemelt létszámot kívánta a törvényhozástól, csak felfüggesztetett. Münnich Aurél előadó: Eddig csak felfüg­gesztetett. Nessi Pál; Én azon hitben és meggyőző­dósben voltam eddig, hogy midőn a miniszter ur ezen javaslattól elállott, azt vissza is vonta és annak tárgyalását nem kívánta. Münnich Aurél előadó: Fel van függesztve egyelőre. Nessi Pál: Mert ha áll az, a mit a t. elő­adó ur épen most megerősített, hogy a javaslat csak fel van függesztve, ez a körülmény egy­maga is igazolja a mi harczunkat, (Igaz! XJgy van! a szélsöbalóldalon.) ez a körülmény egy­maga is jogossá teszi minden alkotmányos fegy­verhasználatát, (Elénk helyeslés a szélsöbalólda­lon.) hogy a katonai igazgatást további me­rényletek elkövetésében megakadályozzuk. Münnich Aurél előadó: A mint ez a javas­lat elfogadtatik, abban a pillanatban megszűnik a másiknak az érvénye. Ugron Gábor: Az nem elég; ki kell jelen­teni, hogy visszavették! Nessi Pál: Azt mondja a t. előadó ur, hogy abban a pillanatban, a mikor e javaslat meg­szavaztatik, amaz elesik. Engedelmet kérek, ez nem áll, mert ez a két javaslat egymástól tel­jesen független. (TJgy van! a szélsöbalóldalon.) Barta Ödön: Az ilyen kijelentésekre az előadó ur nincs is autorizálva. Csak a miniszter tehet ilyen kijelentést. Nessi Pál: Ha az a szándéka a t. hadügyi kormánynak, hogy ezen ma napirenden lévő ja­vaslat megszavazása esetén a felfüggesztett ja­vaslatot elejti, akkor abban a perczben, amely­ben ezt a javaslatot beterjesztette a háznak, a másikat visszavonhatta volna és attól elállha­tott volna, mert arra semmi szükség és semmi ok nincs. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, én ugy látom, hogy itt egy merénylet czé­loztatik, mert hiszen mi már akkor, a midőn gróf Khuen-Héderváry volt a miniszterelnök, felhívtuk a t. kormány figyelmét arra. hogy ne­künk az a gyanúnk, hogy a hadügyi kormány ezzel a normális javaslattal csak eszközt akar nyerni, és abban a perczben, a midőn a további normális igazgatás eszközét megnyerte, azonnal előáll a másik javaslattal, a melynek tárgyalá­sát minden erőnkkel, minden tehetségünkkel és az egész nemzet támogatásával megakadályoz­tuk, sőt odakényszeritettük a kormányt, hogy azt felfüggeszsze. (Ugy van! a szélsöbalól­dalon.) Engem tehát az előadó ur ezen nyilatko­zata épenséggel nem nyugtat meg, . . . Münnich Aurél előadó: Tudtam! Nessi Pál: . . . hanem igenis most, a mi­dőn ismételten azt hallottuk, hogy a hadügyi kormány azt a javaslatot visszavonni nem szán­dékozik, még a normális ujonczlétszámot sem adhatjuk meg, mert nem teszszük ki magunkat annak, hogy a hadügyi kormány kezébe adjuk azt a fegyvert, a melyet azután ellenünk fog használni. A t. honvédelmi miniszter ur beszéde örvende­tesen érintett bennünket, mert régóta vártuk már azon miniszteri székből azokat a hango­kat; régóta nélkülöztük azt, hogy magyar hon­védelmi miniszter forró hazaszeretetről beszéljen. Rigó Ferencz: Azt helyesen cselekedte; nem is vártuk! Nessi Pál: Melegen üdvözlöm ezen padok­ról a t. miniszter urat azon nyilatkozataiért, mert az a meggyőződésem, hogy ezek nem el­hangzó szavak, nem puszta frázisok, hanem hogy a t. miniszter ur mindazt, a mit mondott, iga­zán átérezte, (Mozgás a szélsöbalóldalon.) és hogy ő üdébb levegőt, más szellemet szándéko­zik a miniszteri tárcza területére hozni, (Moz­gás a szélsöbalóldalon) a hol ezt a hangot olyan régóta nélkülöztük. Ugron Gábor: Igaz! Ugy van ! Nessi Pál: Azonban a t. miniszter ur be­szédének két pontjára megjegyzést kell tennem. Az egyik az, a melyben azt mondja, hogy »ne aggódjanak a túloldalon lévő képviselő urak, mert én garantálom azt, hogy azok a módosit­ványok, azok az engedményeknek nevezett nem­zeti jogok, a melyeket a t. kormánypárt meg­állapított, tényleg életbe fognak léptetni.«

Next

/
Thumbnails
Contents