Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

november 28-án, szombaton. 451 3í8. országos ülés 1903 i Többek között az is szemére vetette Perczel elnök ur gróf Apponyi Albertnek, hogy itt visszaélt a házszabályok 241. §-ával. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem azt mondta!) Világos, hogy ezt mondta, mert fel is olvasta a házszabályok 241. §-át, a mely ezt tartalmazza (olvassa): » Kérvényeket nem képviselőknek vagy küldöttségeknek a házba vinni vagy élőszóval előadni nem szabad.« Ezt olvasta fel Perczel Dezső elnök ur. Azt hiszem, nincs közöttünk nézeteltérés abban a tekintetben, hogy ez a vágás senki más ellen nem irányulhatott, mint az ellen, a ki ezen küldöttségeket tényleg fogadta. (Zaj a jobboldalon.) Vagy talán a mostani elnökség ellen irányult ? Hiszen ez küldöttségeket nem fogadott. Kétségtelen tehát, hogy .egyenesen gróf Apponyi Albert ellen irányult.,. (Úgy van! a szélsöbaloldalon.) Leszkay Gyula: Bécsnek szólt az egész! (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: Nem a házban fogadta! Hock János: ... a ki csakugyan ugy értelmezte a házszabályokat, a hogy azokat jogosan és törvényesen értelmeznie kellett. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert a 241. §. csak kibővítése és magyarázata a 240. §-nak, egy appendix, a mely a másikat fölvilágosítja és mintegy értelmezi. Ez a 240. §. kimondja, hogy kérvényt a házhoz benyújtania csak a ház valamely tagjának lehet, a 241. §. pedig ezzel szemben kimondja, hogy sem küldöttségnek, sem ilyen testületnek magának kérvényt benyújtani nem lehet; ezt csak egy képviselő ellenjegyzésével teheti, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és az a küldöttség itt a házban meg nem jelenhet, itt kérvényt be nem nyújthat, itt semmiféle előterjesztést nem tehet, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert ide csak a képviselők vannak jogosítva belépni. Ez ennek helyes értelmezése, és bocsánatot kérek, Apponyi ezt a tilalmat nem hágta át; akárhány küldöttség volt is itt, azoknak egyetlen kérvényét sem fogadta el. Szatmári Mór: Ugy van ! Hock János: Minden kérvény egyes képviselőkkel fjaláiratva, törvényes utón adatott be, ugy hogy azt a házszabályok 240. §-a megköveteli. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: Mi tanúi vagyunk! (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Hock János: De a mikor az egész ország megmozdul, nem egy közönséges küzdelemről van szó, . . . (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon : Tallián is fogadott küldöttségeket! Feilitzsch is ! Egy hang a szélsöbaloldalon: De azok neki tisztelegtek!). .. hanem arról, hogy a nemzet évtizedes politikai meddőségéből kel életre; felébresztette pedig egy nagy és erős nemzeti mozgalom, a mely az ország minden vidékén, minden pártjában erős visszhangot keltett, és ez a küzdelem a legnemesebb, legszentebb jogokért vívatott. . . . B. KaaS Ivor: Azért fog vívatni most is! Nem a személyek ellen! (Mozgás és zaj a balés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassék zavarni a szónokot! Hock János: . . . a nemzeti nyelv uralmáért a mi törvényes institucziónkban, hadseregünkben és véderőnkben. Ez ellen a mozgalom ellen hiába iparkodtak kezdetben gátakat vetni a törvényes határok között; az a tüz átharapódzott az önök mesgyéin is, sőt az önök sziveiben is lángra gyúlt, és mi közöttünk az ellentét — fölteszem önökről, mint magyar emberekről — most is csak a politikai opportunizmus kérdése lehet, mert én abban a kérdésben, hogy a nemzet nyelvének uralmát biztosítsuk és azt intézményeinkbe bevigyük, magyar emberek között különbséget nem ismerhetek, és mert az, a ki nemzetének nyelvét a törvényes institucziókból ki akarja szorítani: az nemzetének egyéniségét adja fel; feladja önálló külön nemzeti jogunkat; föladja önálló nemzeti létünket és nemzeti egyéniségünket, (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hiszen önök közül bizalmas társalgásban, sőt, azt hiszem, még a parlamentben is hányan meg hányan nyilatkoztak ugy, hogy »ez a harcz nem a magyar nyelv ellen folyik; mi ezen kérdést csak felfüggesztettük ; önök most akarják dűlőre vinni a dolgot, de mi az opportunizmus szempontjából nem tartjuk annyira érettnek a kérdést, hogy elkerülhetők legyenek a nemzet és korona között azok az éles ellentétek, a melyek esetleg veszélybe sodorhatják alkotmányunkat.* (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Maga gróf Tisza István miniszterelnök ur is igy nyilatkozott bizalmasan, sőt a házban tartott beszédjének ilyen értelmű szenzusa is kivehető. (Ugy van! balfelöl.) Tehát, t. uraim, ha önök mindnyájan igy gondolkoznak: akkor épen csak attól a házelnöktől akarják megvonni a jogot, hogy a midőn a nemzet törvényes utón, küldöttségileg képviselve idejön, és itt állást foglal a nyelvkérdés mellett a nép lelkében kigyulladt nemzeti lelkesedés tüzével, s midőn állást foglal egyéniségünk, nemzeti létünk, nyelvünk mellett, hogy akkor az az elnök azokat a küldöttségeket fogadja, és azt akarják, hogy az elnök visszautasítsa ós ezzel példát adjon az országnak is, hogy minden jogos nemzeti követelésnek, minden jogos nemzeti igénynek ott az elnökség szikláján hajótörést kell szenvednie. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hoüő Lajos: Es azért megrágalmazzák Bécsben! Hock János: Hiszen ha ezt elmulasztotta volna, akkor követett volna el bűnt az ő elnöki hivatása, elnöki teendői és feladatai ellen. Holló Lajos: S ezért denuncziálják Bécsben J 57*