Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

348. országos ülés 1903 november 28-án, szombaton. 445 emlékezik, az még más részletekkel is kiegészí­tendő. E pillanatban határoztam el magam arra, hogy a pikantériákról lemondok, mert komolyan akarom a kérdést tárgyaim. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) De bárki is hivatkozhatik arra, hogy a pak­tumról tudomása nem volt, — különben ezt nem is mondta, csak azt mondotta,, hogy nem látta az eredeti aktát, — azt csak nem fogja Perczel Dezső, a ház elnöke és volt belügymi­niszter állítani, hogy újságot abban az időben sohasem olvasott és hogy neki nem lett volna tudomása arról a paktumról, a melynek egyik hallgatólagos pontja épen a t, képviselő ur el­nöksége is volt? Ez paktum tárgya volt. Majd négyszem között elmondom a t. képviselő urnak, és elnök urnak Széll Kálmán azon indokolását, a mivel bennünket rábírt, hogy beleegyeztünk abba, hogy a képviselő ur elnök legyen. (Zaj a jobboldalon.) Négyszemközt köteles leszek a kép­viselő urnak ezt elmondani. (Felkiáltások a jobb­oldalon : Halljuk most!) Perczel Dezső : Mondja el most nyilvánosan. Polónyi Géza: Hallom, a t. elnök ur azt mondja, hogy ő nem látta azt a paktumot. Hát ez leplezett vád a miniszterelnök ur részéről is és Perczel Dezső elnök ur részéről is olyan irányban, hogy Széll Kálmán ur esetleg a maga nevében járt el, vagy egy oktrojált paktummal hitette el velünk azt, hogv a szabadelvű párt is ahhoz hozzájárult. Elmondtam már tegnap, t. elnök ur, és ma is ismétlem, hogy a mi kezeink között van egy jegyzőkönyv. Eredetiben Kossuth Ferencz elnökömnél van, a mely jegyzőkönyv Széll Kálmán azon aláírását viseli, hogy azt ő a szabadelvű párt nevében is elfogadta. Méltóztatnak tudni azt az elméletet, hogy a mindenkori miniszterelnök a pártnak vezére is. Én elmondottam tegnap világosan, hogy a köztünk létrejött megegyezés egyik feltétele pedig az volt, hogy kötelesek voltunk mind­nyájan, a kik mint megbízottak eljártunk, ezt a paktumot a pártok elé terjeszteni és a pártok ülései által ratifikáltatni. Minden ellenzéki párt teljesítette ezt a kötelességét; a lapok híradásai szerint teljesíttetett ez a szabadelvű párton is. De ha nem teljesíttetett volna, hát nem exekvál­ták-e önök rajtunk ezt a paktumot az első betűtől az utolsóig ? Nem hajtották-e végre a házszabályok revízióját? (Mozgás jobbfelől.) Perczel Dezső: Minden oldalról teljesítve lett! Polónyi Géza: A többi dologról nem is akarok szólani, de a házszabályokról beszélek. T. ház! A politikai meggyzőződésnek és lelki­ismeretnek oktrojálása és békóbaverése sohasem volt czélom, de addig, a mig cly elnök ül ott a képviselőház elnöki székében, a ki ellenünk a házszabálynak azon módosított rendelkezését érvényesiti, a mely szerint a képviselőház ülési idejének meghosszabbítását czélzó indítvány min­den vitának kizárásával és másnap való egy­szerű szavazással döntendő el. addig, a mig az ellenzék hozzájárulásával adott kivételes en­gedélyt ellenünk érvényesítik: addig csak ugy érvényesíthetik ennek a házszabálynak ezen önökre nézve engedélyes kedvezményét, ha meg­tartják a házszabályoknak ugyanezen szakasz­ban foglalt azon tiltó intézkedését, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a mely szerint ez az indítvány nem ismételhető. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. elnök ur! Én megengedem a jóhiszemű­séget még abban is. (Ellenmondás a szélsőbal­oldalon. Zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a szélsö­baloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ez a lova­gias vitatkozás! B. Kaas Ivor: Kérem, ők naivak! Polónyi Géza: Megengedem azt, hogy jó­hiszemüleg, bár tévesen, lehet vitatkozni a felett, hogy az üléseknek idejére nézve, pl. a délelőtt vagy a délután tartandó ülések idejére nézve lehet indítványt előterjeszteni. De a- mi iránt a jóhiszeműség ki van zárva, t. elnök ur, az micsoda? Az abból áll, ha ilyen indítványt a ház asztalára letesznek, azt azzal a kivételes szabálylyal kezelik, hogy ahhoz senkinek hozzá­szólni nem szabad; hogy az vita nélkül fogad­tassák el, és másnap egyszerű szavazással dön­tessék el. /Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez az! Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez az, a mit hűtlenségnek tekintek a házszabá­lyok ellen. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Bakonyi Samu: Itt telt meg csordultig a pohár! Polónyi Géza: Érdekes dolog ez. Egy és ugyanazon országgyűlés tartama alatt két elnök hivatkozik erre a paragrafusra. Az lehetséges, t. elnök ur, hogy az országgyűlésnek jövőre meg­választandó tagjai másként magyaráznak egy törvényt vagy egy házszabályt, de hogy egy és ugyanazon országgyűlésen egy és ugyanazon sza­kasz kétféleképen kezeltessék a házban, r ez az, a mi a jóhiszeműség rovására esik,... (Elénk he­lyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ohó! (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez az Apponyi szelleme?) Polónyi Géza: . . . annak rovására esnék akkor is, ha a t. elnök ur nem tett volna ün­nepélyes fogadalmat arra nézve, hogy az előbbi elnök szellemében kezeli a házszabályokat. (Moz­gás és zaj jobbfelöl. Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) Holló Lajos: • Es ha nem volna házha­tározat ? Pap Zoltán: Akkor már meg volt paran­csolva Bécsben, hogy mit csináljon! Holló Lajos: De köti a házhatározat!(Moz­gás és zaj jobbfelöl. Halljuk! a szélsöbalol­dalon.) Polónyi Géza: Arra is hivatkozott a t. el­nök ur, hogy Széll Kálmán miként magyarázta

Next

/
Thumbnails
Contents