Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

442 54S- országos ütés 1903 no cziónak és annak a nagy alkotás szellemének, a melylyel Kossuth Lajos és méltó társai az országot 1848-ban megajándékozták? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Vagy hogy egy közelebb eső példánál maradjak, Polónyi képviselőtársam velem együtt képviselő volt'_ abban az időben, a midőn 1887-ben épen ugy módositotíák a házszabályokat, mint ahogy módosították 1899-ben. B. Kaas Ivor: És lehet most is! Perczel Dezső: Ha én ma a képviselő urak bármelyikétől számon kérném, hogy abban a szellemben gyakorolja-e jogát a házszabályok értelmében, ugy magyarázza-e a házszabályokat, ugy él-e azokkal, oly szellemben, mint a hogy Tisza Lajos és a bízottság 1887-ben ezeket a módosításokat megcsinálta ? Mi lenne a felelet és az eredmény? Minden házszabály akként magyarázandó és akként értendő, a mint betűje szól. Én legjobb meggyőződésem szerint a törvénynek és a házszabályok értelmében magyaráztam a 203. §-t. (Ugy van! Ugy. van! a jobboldalon.) De hivatkozhatom arra, hogy én a házszabályok magyarázata tekintetében ismertem Horánszky Nándornak és Szilágyi Dezsőnek nézeteit. Horánszky Nándor, mint a bizottságnak előadója, nem erről a székről, hanem a sándorutczai előadói székről, midőn elfogadásra ajánlotta, mint két biztositékát emelte ki a házszabályoknak azt, hogy a szólásszabadságot teljes mértékben fentartja és hogy a többség legitim akarata érvényesülésének a hátráltatásával nem jár. (Igaz! Ugg van jobbfelöl!) Hol van ennek az in ten cziónak a megvalósulása, t. ház ? Pedig a paktum ezt is kívánja. És, t. ház, közvetlen tudomásom nincs, de igen jól tudom, hogy, a ki a paktum létrehozásában maga is tekintélyes részt vett, az a kiváló férfiú maga is ugy magyarázta, a mint én, hogy ez az indítvány a 203. §-nak a keretébe belefér. Polónyi Géza: Ki magyarázta ugy? Perczef Dezső: Széll Kálmán! Polónyi Géza: Tévedés! Perczel Dezső: Igenis, én így tudom! De itt van, t. ház, a paktumnak egy másik része, mely mutatja, hogy mennyire eltérők voltak a felfogások, pedig meg vagyok róla győződve, hogy mind a két ember a legjobb meggyőződése szerint járt el. Ezt mutatja az, hogy t. képviselőtársam, a kinek a felszólalása az alkalmat adta nekem a felszólalásra, Polónyi Géza és Széll Kálmán között a paktumnak a kiegyezésre és a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó része tekintetében nagy és hosszú polémia keletkezett. Én meg vagyok róla győződve, hogy mind a kettő jóhiszemüleg járt el, hogy egyik sem akarta a másikat azzal vádolni, hogy megszegte a paktumot, vagy hogy megcsalta a másikat. Jtíz is mutatja, hogy miként lehet az ily dolgokat magyarázni. De itt van, t. ház, a házszabályoknak egy másik paragrafusa, nagyon sajnálom, hogy rá vember 28-án, szombaton. kell erre térnem, de épen azért, hogy ne méltóztassanak azokba olyan intencziókat belemagyarázni, a mi azokban nincsen, fel fogom olvasni a 241. szakaszt. A házszabályoknak ezen szakasza világos magyarsággal igy szól (olvassa): »Kérvényeket nem képviselőknek vagy küldöttségeknek a házba vinni vagy élőszóval előadni nem szabad.« És ez nemcsak a házszabályokban van igy, hanem volt egy kitiprott ösvény és ut erre nézve, a mely a régi házszabályokból lett átvéve (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) és a háznak legutóbbi igen t. elnöke, megengedem, hogy teljesen bona fide, az ő legbelsőbb meggyőződését követve, eltért erről az útról és igenis fogadott küldöttségeket. Kinek jutott az eszébe az ő intenczióját meggyanúsítani? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az alelnökök is fogadtak küldöttségeket ! Zaj-) Holló Lajos: Még az alelnökök is fogadtak küldöttségeket. (Igaz! Ugy van a szélsőbaloldalon. Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni, t. képviselő urak. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Csak ide nem szabad bejönniök a terembe!) Perczel Dezső: Azt a közbevetést hallom, hogy csak ide nem szabad nekik bejönni a terembe. Engedelmet kérek, az 1848-iki törvényhozás csak nem akart valami olyasmit kimondani, a mi magától értetődik. Ide úgysem szabad másnak bejönni, mint képviselőnek és a képviselőház alkalmazottainak, a gyorsiroda tagjainak és a ház tisztviselőinek; még államtitkároknak is, ha nem képviselők, csak a ház különös engedélyével szabad bejönni. De én meg vagyok győződve, hogy volt elődömnek teljesen jóhiszemű volt az eljárása, hogy teljesen jóhiszemüleg, igaz meggyőződéséből tette ezt. Szederkényi Nándor: Küldöttségeket fogadott és nem kérvényeket. (Zaj.) Perczel Dezső: T. képviselőház ! .. . (Folytonos nagy zaj a szélsöbaloldalon) Elnök (csenget): T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy olyan éles és erős támadások után, a melyek elhangzottak, a méltányosság legelemibb követelményével meg lehet kívánni azt, hogy a szónokot közbeszólások nélkül nyugodtan méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: Az a legnagyobb figyelem, hogyha közbeszólásokkal kisérik a beszédet. (Halljuk! Halljuk!) Perczel Dezső: A minap az elnöki székből volt szerencsém a háznak tudomására hozni azokat a preczedens eseteket, a mikor a háznak parallel ülései voltak, ha tehát a házszabályokban nincsen is azokról szó, de eltiltva sincsenek és az a rendelkezés sincsen benne a házszabályokban, hogy egy napon csak egy ülés tartható; ezt tebát a hosszas gyakorlat szankczionálta és a szokásjog erejével ruházta fel. En magam is résztvettem és Polónyi Géza t. képviselőtársam szintén résztvett ilyen ülése-