Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

348. országos ülés Í903 november 28-án, szombaton. 425 állani és ekképen a kifogásoknak egész sorával állanánk szemközt. Ezt én nem tartom helyes­nek, nem tartom megfelelőnek. (Helyeslés jobb­felöl.) Pap Zoltán képviselőtársain a dolog érde­mére nézve tett egy nyilatkozatot, mely a tár­gyalási rendhez tartozik, de a mely felett már a ház az előbbi ülésben döntött. Én tehát semmi olyat nem látok a jegyzőkönyvben, a mely a tényeknek megfelelő nem lett volna, azért én azt helyesen szerkesztettnek tartom és elfoga­dom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Okolicsányi László képviselő ur kivan szólni a jegyzőkönyvhöz. Okolicsányi László: Az előttem szólt t. képviselőtársam nem a jegyzőkönyv hitelesítése ellen emelt kifogást és igy, mert azon kijelen­tések, a melyeket ő Lovászy Márton és Pap Zoltán képviselő urak előbbi észrevételeire tett, tulaj donképen nem az ezen időben való fel­szólaláshoz, nem is a jegyzőkönyv hitelesítésének kérdéséhez tartoznak, ezekre mostan nem is szándékozom reflektálni. Én kizárólag a jegyzőkönyv hitelesítésének kérdéséhez kívánok szólni és kifogást emelek ezen jegyzőkönyv hitelesítése ellen azért, mert ebben a jegyzőkönyvben olyan határozatok és olyan enuncziácziók is foglaltatnak, a melyek a forma szerint nem helyesen és ennélfogva nem érvényesen jöttek létre, pedig azt hiszem, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésének czélja épen az, hogy ezen alkalommal megvizsgáltassák annak a jegyzőkönyvnek formai korrektsége is és a mennyiben olyan határozatok foglaltatnak benne, a melyek formailag és a házszabályok értelmé­ben meg nem állanak, a melyek tehát létre­jöttéknek nem is tekinthetők, (Ugy van! a bal­és a szélsőbáloldalon.) az ilyen hibái a jegyző­könyvnek a hitelesítés előtt reparáltassanak. (Helyeslés a bal- és a szélsiibaloldalon.) A jegyzőkönyvben az mondatik, hogy Len­gyel Zoltán képviselő űrtől — nem emlékszem pontosan a kifejezésre — durva, sértő kifejezés miatt az elnök a szót megvonja és azután a ház Lengyel Zoltán képviselő urat ezen sértő kifejezéseért megrója. Hogy ennek a dolognak mi a története, azt mindnyájan tudjuk, a kik tegnap az ülésen jelen voltunk. A naplóból bizonyíthatom is, hogy az egész eljárás, a mely itten tegnap ezen in­czidens körül lefolyt és ennek következtében mindaz, a mi a jegyzőkönyvben erre vonatkozó­lag foglaltatik, helytelen és házszabályellenes volt. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A házszabályok 221. §-a értelmében az elnök a képviselőháznak valamely tagja ellen, ha ez durva sértést követ el, a rendreutasitást alkal­mazhatja, sőt tőle a szót már az első alkalom­mal is megvonhatja, A szó megvonására tehát az elnököt csakis a durva, sértő kifejezés hasz­nálata jogosítja fel. Ha már most a tegnapi ülés naplóját elolvassuk, azt látjuk, hogy abban KÉrVH. NAPLÓ. 1901—1906 XIX. KÖTET. semmiféle olyan kifejezés nincs, a mi az elnök urat akár a rendreutasitásra, akár a durva sér­tés megállapítása folytán a szó megvonására fel­jogosította volna. Lengyel Zoltán képviselő ur tegnapi beszé­dében azt mondotta:»Hát önöknek, ugy látszik, tetszik követni a miniszterelnök urat, a kinek családi tradicziója a jogfosztás.« Egy későbbi alkalommal meg azt mondja Lengyel Zoltán képviselő ur: (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalion.) »Erre a házszabálysértésre egy Tiszá­nak kellett elhivatnia, a kinek családi tradi­cziója . . .« Itt félbeszakították a beszédét jobb­felől » Rendre! Pendre!« kiáltásokkal és ezzel: ^Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon. Ugy van! Ugy van! Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassék a mondat befejezé­sét bevárni.« Lengyel Zoltán pedig igy foly­tatja : » ... a kinek családi tradicziója a jogfosztás és jogellenes merénylet.« Én azt elhiszem és megengedem, hogy sen­kinek sem kedves az, hogyha ily családi tradi­cziókat emlegetnek, de végre is, nem lehet elta­gadni azokat a tényeket, a melyeket a történe­lem feljegyzett. Tudjuk, hogy a miniszterelnök urnak voltak elődei, a kik annak idején az abszolutisztikus kormányzat szolgálatában ál­lottak. Gr. Tisza István miniszterelnök : Melyiknek? Abszolutisztikusnak ? Soha! B. Kaas Ivor: Beőthy! Gr. Tisza István miniszterelnök: Soha! Okolicsányi László: A bihari adminisz­trátor ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Az abszo­lutisztikus korszak volt ? (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Az irányzat döntő!) Bakonyi Samu: Az sem volt abszolutiszti­kus? Majd megmondom. Kristóffy József: Hogy lehet ilyent józan észszel mondani! (Zaj.) Okolicsányi László: Ez a kis párbeszéd en­gem arról győz meg, hogy itt a felfogásban és a gondolkozásban valami különbség van közöt­tünk, de eddig a hisztorikusok, a kik arról a korról irtak, sőt annak a kornak az emberei is, azt az irányzatot, melyet ők képviseltek, az alkotmányjogok fosztásának hivták. Gr. Khuen-Héderváry Károly: Ez nem jegy­zőkönyv hitelesítése! Okolicsányi László: És ilyennek hallottam mindig én is! Gr. Khuen Héderváry Károly: Ez nem tar­tozik a jegyzőkönyv hitelesítéséhez! (Ugy van! jobbjel' l.) Okolicsányi László: Az adminisztrátori in­tézmény magában olyan, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: A jegyzőkönyvhöz szóljon!) a mely a magyar alkotmányban nem találta gyökerét és jogosultságát. Már most kérem a felfogás tekintetében akár igaza van, akár nincs Lengyel Zoltánnak, 54

Next

/
Thumbnails
Contents