Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

424 34-8. országos ülés 1903 november 28-án, szombaton. első kifogásom és módosításom az, hogy a jegyzőkönyvbe az ott felsoroltakon kivül vétessék be az, hogy Rosenberg Gyula és Vörös László képviselők a jegyzőkönyv hitelesítéséhez hozzászóltak. Második kifogásom és módosításom arra vonatkozik, hogy a jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a képviselőház báró Podmaniczky Erigyesnek indítványát elfogadta. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ha ez tényleg meg is történt: mi ennek jogosságát, mi ennek helyességét és ház szabályszerű voltát el nem ismertük, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) az ellen tiltakoztunk, tiltakozunk ma is és tiltakozni fogunk mindig. Ugron Gábor: Becsempésznek valótlanságokat ! Lovászy Márton: Ezen tiltakozásunk alapja az, hogy az iránt, hogy a tegnajn ülés végén fogadandja el a ház ezen iditványt, a ház soha nem határozott, az elnök ur erre vonatkozólag önhatalmúlag intézkedett és pedig a legnagyobb zajban. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mi tehát kívánjak, hogy ezen pont a jegyzőkönyvből töröltessék. Ez volt tehát második kifogásom és módosításom a jegyzőkönyvre nézve. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezeket kívántam részemről a jegyzőkönyv ellen előadni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula jegyző: Pap Zoltán! Pap Zoltán: T. ház! A jegyzőkönyvben az áll, hogy Gál Sándor a házszabályokhoz kért szót. Az elnök ur pedig a kéjjviselőház tegnapi ülésében azon nyilatkozatot tette, állást foglalt az iránt, hogy a házszabályok czimón kért felszólalások nem halaszthatók a következő ülésre. Ebben a tekintetben jweczedensre is hivatkozott. Én azonban a házszabályok általános rendelkezéséből más szabályt kiolvasni nem tudok, mint azt, hogy nem sorakoztatja a házszabály a szónokok rendjét akként, hogy bizonyos törvényjavaslatoknál, vagy napirenden lévő kérdéseknél a beszédek elmondása elhalasztható másnapra, más sorozata a beszédeknek jiedig nem halasztható el, hanem másnap újra fel kell iratkozni. Hát én felhívom a t. ház figyelmét arra a gyakorlatra, a mely gr. Apponyi Albert igen t. képviselő urnak elnöksége idejében történt, hogy t. i. ezen feliratkozásokat mindig respektálták. Az máskép nem is történhetik a házszabályok 212. §-a alapján, mert mit mond a házszabályok imént idézett szakasza? Azt mondja (olvassa): »A megkezdett beszédet az ülés folyama alatt bevégezni, s azt a következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir, — és méltóztassék ezt csakugyan szigorúan értelmezni — vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész beszédének a következő ülésre halaszthatása végett, s e felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt.« Utalok a naplóra, utalok minden képviselőtársamnak tanúbizonyságára, hogy Gál Sándor képviselőtársam a tegnapi napon nemcsak hogy fel volt iratkozva, hanem a jegyző ur fel is hivta szólásra. (Úgy van! a szélsöbaloldalon.) Tehát Gál Sándor képviselőtársam a házszabályok 212- §-ában lefektetett képviselői jogával élt akkor, midőn kérte a házat, hogy engedtessék meg neki beszédének holnapra való elhalasztása. Ezt a kérést az elnökség egyoldalú felfogással törvénytelenül megtagadta. Ehhez joga nincsen semmiféle elnöknek. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ennek következtében a törvényes rend helyreállítását kérelmezem és indítványozom: méltóztassék ezt a részt a jegyzőkönyvből kitörölni. (Helyeslés a bal- és a széls'ibalollalon.) Szőts Pál. jegyző: Miklós Ödön! Miklős Ödön: T. képviselőház! Valóban nem volt szándékom felszólalni, hogy ezen vitában részt vegyek, de miután Lovászy Márton t. képviselőtársam oly argumentumokat használt, melyeket ha elfogadunk, akkor ebben a házban a vitatkozás rendjét teljesen megzavarjuk és kizárjuk azt, hogy az ellenvéleményeket is meg lehessen hallgatni, hogy meg lehessen czáfolni azt az állítást, a mely talán tévedésen alapul: (TJgy van! jobbfelöl.) igénybe veszem a t. ház figyelmét azért, hogy kijelentsem, hogy az ilyen kérdésnél nem az a hivatásunk, hogy politikai kritikát gyakoroljunk azon eljárás felett, melyet a ház múlt ülésében az elnökség követett, hivatásunk egyedül csak az lehet, hogy szorosan véve magát a jegyzőkönyvet vizsgáljuk oly értelemben, hogy az a tényeknek megfelel-e teljesen, vagy nem? (Helyeslés a jobboldalon.) A politikai kritika gyakorlása azután teljesen szabadságában áll minden t. képviselőtársamnak, A dolog érdemét illetőleg kifogásolja t. képviselőtársam pl. azt, hogy a szónokok neveit a jegyzőkönyv nem tartalmazza. Én régebben vagyok tagja ennek a háznak, de nem emlékszem arra, hogy a képviselőház jegyzőkönyvei felsorolták volna valaha a szónokok neveit. Ez a napló dolga. A naplóból kell kitűnni annak, hogy a megtörtént események miképen folytak le, az egyes elhangzott szavak melyek voltak, szóval az egész ülés lefolyása hűen miképen történt? (Ügy van! jobbfelöl.) Az eddigi gyakorlat szerint a jegyzőkönyvbe csak az indítványozóknak nevét szokták bevenni és a hozott határozatokat. T. képviselőtársamnak tehát ez az argumentuma nem áll meg. Épen ezt akarom helyreállítani, mert ha az az eset beállna, hogy a jegyzőkönyvhöz csak azok szólhatnak, a kiknek az ellen kifogásuk van, akkor az emelt kifogásokat nem lehetne megczáfolni, nem lehetne ezekkel szemben ellenvélemény nyel és elleninditványnyal elő-