Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-348
348. ORSZÁGOS ÜLÉS 1903 november 28-án, szombaton, Jakabffy Imre, utóbb báró Feilitzsch. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. — Napirend előtti felszólalások. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, Nyíri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 per ez kor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szőts Pál jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Dedovics G-yörgy, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Endrey Gyula jegyző ur. Mindenekelőtt méltóztassék a tegnapi ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Szőts Pál jegyző (olvassa az 1903. november hó 27-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Lovászy Márton: A jegyzőkönyv hitelesítéséhez kérek szót. (Halljuk!) T. képviselőház! A most felolvasott jegyzőkönyv a szabálytalanságoknak és valótlanságoknak egész lánczolatát tartalmazza. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Egy tekintetben, t. képviselőház, ez a jegyzőkönyv hű képét adja a történteknek; abban a tekintetben, hogy feltünteti azt az erőszakos elnöki eljárást, a melynek a tegnapi napon tanúi voltunk és a mely eljárás folytán mi bennünk, a kik a háznak ezen oldalán ülünk, sajnálattal vagyunk kénytelenek kijelenteni, a bizalomnak, a ragaszkodásnak, sőt a tiszteletnek is utolsó szikráját is elhamvasztották. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) E tekintetből tehát helyes, hogy a jegyzőkönyv fennmaradjon az utókor számára és minden időre tüntesse fel azt a tegnapi eljárást. A jegyzőkönyv azonban részleteiben több valótlanságot tartalmaz, a melyek maguknak az eseményeknek sem felelnek meg. (Halljuk! Halljuk!) Én hirtelenében többek között feljegyeztem azt, hogy a jegyzőkönyv szerint a tegnapelőtti jegyzőkönyv hitelesítéséhez két szónok részéről történt kifogás, de mindannyian tudjuk azt, a kik itt vagyunk, hogy négy szónok szólalt fel tegnap a jegyzőkönyvhöz. Ezt a kérdést a házszabályoknak 269., 195. és 196. szakaszai szabályozzák. A 269. §. azt mondja (olvassa) •' »Ha a jegyzőkönyv tartalma vagy szerkezete ellen kifogás tétetik, az a ház kivánatához képest azonnal kijavittatik és újra felolvastatván, hitelesíttetik.« A 195. §. igy szól (olvassa) : »A jegyzőkönyv hitelesítésére, ha annak tartalma ellen kifogás nem tétetett, valamint a tanácskozásra 40, határozathozatalra 100 tag jelenléte szükséges.« És a 196. §. ezt rendeli (olvassa): »Az ülés kezdetén mindenekelőtt az előbbi ülés jegyzőkönyve, a mennyiben az ugyanazon ülésben meg nem történt, felolvastatik és hitelesíttetik. A jegyzőkönyv hitelesítéséhez legfeljebb négy szónok szólhat és a ház a jegyzőkönyv hitelesítése, s az esetleg tett módosítások felett egyszerű szavazással dönt.« A mi álláspontunk az, hogy helyesen csak az szólhat a jegyzőkönyvhöz, a kinek a, jegyzőkönyv tartalma ellen kifogása van, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert máskülönben megtörténhetnék az az anomália, hogy valaki egyórás beszédben bizonyítja azt, hogy a jegyzőkönyv hű, hogy a jegyzőkönyv megfelel a valóságnak és hogy ennek folytán azt hitelesiteni kell. (Mozgás és ellenmondások jobbfelöl.) Ez a mi álláspontunk. Azonban tegnap mégis megtörtént az, hogy két szónok igénybevette ezen szólásjogot, a mely csupán a kifogások megtételére van biztosítva; igénybevette azért, hogy a jegyzőkönyv hitelesítéséhez hozzájáruljon és hogy kijelentse, hogy annak tartalma hű. Ha ez megtörtént, elég helytelen; de mi kívánjuk, és pedig joggal, azt, hogy ez a jegyzőkönyvben konstatáltassék. (Mozgás jobbfelöl.) Ennélfogva
