Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

418 347. országos ülés 1903 november 27-én, pénteken. Rakovszky István: És azt tette hozzá . .. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Nem tudunk róla!) A szavahihetőségre fényt vet ez. Mondom, hogy valaki misztifikálva van. Lehet, hogy mi voltunk akkor becsapva. Szilágyi Dezső akkor azt mondta: Ezt most én magamévá teszem, ezt a dolgot majd én rendbe fogom hozni. JSÍem is érintkezett akkor Bánffy Dezsővel személyesen, hanem a másik két urnak, Csáky Albinnak és Andrássy Gyulának aláírásával és a saját aláírásával is ellátva egy levelet intézett az akkori miniszterelnök úrhoz, báró Bánffy Dezsőhöz, melyben őt felhivta, hogy igazolja magát, mi az igaz: az- e, a mit ő állított, hogy nincs a koronától megbízása Széll Kálmánnak, hanem ő csak mint a szabadelvű párt meg­bízottja volt jelen, avagy volt megbízatása? Ekkor jött b. Bánffy Dezsőtől egy sajátkezüleg irt levél, a mely valamennyiünk kezén forgott, mely ott fel lett olvasva, a melynek szövegéből én egyet-mást feljegjeztem és a mai napig is megvan a jegyzeteim között a szószerinti idézet, melyben b. Bánffy Dezső kijelenti, hogy Széll Kálmán képviselő ur, mint a szabadelvű párt­nak megbízottja és egyszersmind a koronától nyert felhatalmazás alapján vett részt ezen tár­gyalásban. Kérdem azokat az urakat, a kik résztvettek: ugy volt-e, a mint én előadtam ? A miniszterelnök ur tehát rosszul volt értesülve, a t. miniszterelnök ur misztifikálva volt akkor, mikor nem is tudta, hogy a szabadelvű párt részéről egy megbízott vett részt. (Felkiáltások jobb felöl: Valamennyien misztifikálva voltak!) Kérdem a t. képviselőházat, ha egy mi­niszterelnök, ha Tisza István miniszterelnök ur hozzám jön egy politikai ügyben és azt mondja nekem: En a szabadelvű j)ártnak megbízásából, mint annak vezére, mint miniszterelnök érint­keztem önökkel, ezt állom, hogy vonhattam azt kétségbe, hogy ő akkor igazat mondott?Ép ugy, a mint ő nem kételkedhetik a szavam igazságá­ban, ugy nem kételkedhettünk mi sem, nem ké­telkedhettünk volna akkor sem, ha nem lettünk volna annyira elővigyázatosak, hogy ezt a kér­dést már akkor minden kétséget kizárólag tisz­tázzuk. T. képviselőház! Mikor a szabadelvű­pártnak megbízásából vett valaki ott részt, {Zaj és ellenmondás jobbfelöl.) mikor a miniszterelnök ezt irta egy bizottságnak, s mi bona fide elhit­tük, mikor írásban láttuk magunk előtt, mikor látunk három olyan garanst, mint volt Szilágyi Dezső, gróf Csáky Albin és gróf Andrássy Gyula, akkor nem mondhatja senki, hogy a szabadelvű párt nem volt megbízottal képviselve, mert nem hihető, hogy mi ott félre lettünk volna vezetve az akkori miniszterelnök által. (Zaj.) T. képviselőház! Én még egyet kell, hogy kimondjak szivemnek egész keservével: Nem ér­tem, hogy hol van Széll Kálmán! (Mozgás.) Azt kérdem, odatartozik-e a politikai becsületesség­hez egy pártot, egy ellenzéket belevinni ilyenbe és a legelső kritikus momentumban, mikor azon mű körül folyik egy ádáz harcz, melyet ő alko­tott meg, a teheneket fejni menni ? Olyan ember maradjon otthon, de ne jöjjön a politikába. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Én nem érezhetem magamat feljogo­sítva arra, hogy akár Széll Kálmán, akár báró Bánffy Dezső álláspontját illetőleg ebben a kér­désben nyilatkozzam. Az nagyon természetes, a dolog ezen részének tisztába hozatala __ nem az én hivatásom, nem az én feladatom. Én csak azt az egyet konstatáltam és ezt ismétlem, hogy a szabadelvű párt soha senkinek ilyen pártközi tárgyalásokra megbízást nem adott. (Ugy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Rakovszky István: Akkor be lettek csapva! (Zaj.) Pap Zoltán: Miért adta a jegyzeteket Széll Kálmánnak ? Gr. Tisza István miniszterelnök: Hozzáteszem azt is, hogy azok a férfiak, a kiket t. képviselő­társam említett, t. i. Szilágyi Dezső, 'gr. Csáky Albin és gr. Andrássy Gyula, akkor a szabad­elvű pártnak a keretén kívül állottak, a szabad­elvű párthoz nem tartoztak. így tehát a szabadelvű párt tagjai közül tisztán Széll Kálmán későbbi miniszterelnök ur vett részt . . . Ugron Gábor: Miért adta neki a jegyzete­ket ? Miért nem adta másnak ? Gr. Tisza István miniszterelnök: . .. igen elismerésre méltó tevékenységet fejtve ki ezen a téren és ő bizonyosan lesz abban a helyzetben, hogy felvilágosítást adjon, minő jogczimen, kinek a megbízásából vett ott részt. Én csak azt tu­dom, hogy a szabadelvű párt megbízottakat nem küldött ki. (Ugy van! a jobboldalon.) Egyébiránt akár küldött, akár nem küldött, az tökéletesen mindegy, mert ugy az egyik eset­ben, mint a másikban egyéb obligót nem ismer­hetek el, mint azt, hogy legjobb meggyőződé­sünk szerint becsületesen hajtsuk végre a ház­szabályokat. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Kossuth Ferencz: T. ház! Én csak most tér­tem vissza a házba, tehát nem tudom egész pre­czizióval azt, hogy mi felett folyik a vita. De ugy veszem ki, hogy a felett folyik, hogy Széll Kálmán akkor, midőn a paktumot megkötötte, a szabadelvű párt nevében is járt-e el, igen vagy nem? (Halljuk! Halljuk!) Egy dologra vagyok bátor emlékeztetni az igen t. házat, még pedig arra, hogy az a paktum, a mely akkor létrejött, a házban folyt le és lett végrehajtva. A házban számtalanszor tétetett allúzió erre a paktumra és akkor egyetlenegy kormánypárti képviselő sem szólalt fel és egyet­lenegy sem tudatta velünk, hogy nem a több­ség nevében történtek azok a kikötések, a melyek ugy a többség, illetve Széll Kálmán által, mint

Next

/
Thumbnails
Contents