Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

347. országos ülés 1903 az akkori ellenzéki pártok által egészen lojálisán és teljesen végre lettek hajtva. Hogyha állana az a tény, hogy akkor Széll Kálmán senki nevében nem tárgyalt és nem szerződött, hogy ugy mondjam : nem paktált, akkor minden bizonynyal felszólaltak volna ez ellen a kormánypárt tagjai és minden bizonynyal nem támogatták volna — mint a hogy lelkesen támogatták — Széll Kálmánt azon paktumnak végrehajtásában, a mely paktum következtében ült a miniszterelnöki székbe. Ezt voltam köteles megjegyezni. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloläalon.) Elnök: Gál Sándor a házszabályokhoz kért szót. Gál Sándor: T. ház! Miután a tanácskozásra szánt határidő már rég letelt, én tisztelettel kérem a mai ülés bezárását és megengedését annak, hogy beszédemet, a 203. §-ra hivatkozva, a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyesléseit a szélsobaloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Elnök: T. képviselőház! A képviselőház tegnapi ülésében már állást foglalt az iránt, hogy a házszabályok czimén kért felszólalások nem halaszthatók el a következő ülésre, a mint az a napirendre kitűzött tárgy felett vita során elmondandó beszédnél történhetik, a hol a képviselő az ülés bezárása előtt egy negyed órával jogosítva van kérni vagy azt, hogy az ülés ideje meghosszabbittassék, hogy egész beszédét elmondhassa, vagy pedig joga van kérni, hogy beszédét másnapra tehesse át. Épen igy járt el a képviselőház tegnap Visontai Soma képviselő ur kérésével is, és igy a képviselő ur kérését ebben az esetben a házszabályok értelmében nem teljesithetem. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj és mozgás a szélső-baloldalon.) Gál Sándor: T. képviselőház! A házszabályokhoz kívánok szólani, de nem e tárgyra vonatkozólag. A t. elnök ur a házszabályoknak olyan értelmezést ad, hogy, a mennyiben valaki a házszabályokhoz kivan szólani, erre vonatkozó beszédét másnapra nem halaszthatja. Igen kérném a t. ház elnökét, hogy a házszabályoknak erre vonatkozó rendelkezését nekem megmutatni szíveskedjék, mert, szerintem, ezt az általános rendelkezést minden képviselő bármilyen felszólalására vonatkozólag igénybe veheti. Elnök: Készséggel teszek eleget a t. képviselő ur felszólalásának, miután már a tegnapi ülés folyamán bátor voltam a házszabályoknak erre vonatkozó szakaszára utalni. A házszabályoknak 207—210, §-a tartalmazza az erre vonatkozó rendelkezéseket. A 207. §. ugyanis ezt mondja (olvassa): »A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólani, csak a háznak, az elnök felhívására adott engedélyével lehet.« A 208. §. igy szól (olvassa): » Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik és csak ennek befejeztével térhet át a ház alapul november 27-én, pénteken. 419 már elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti tárgyalására.« A 209. §. igy szól (olvassa): »Az első szó illeti a központi és külön bizottsági előadót, vagy ennek nem létében az indítványozót, utána a kisebbségi előadónak, vagy a különvélemény, illetőleg elleninditvány beadójának van joga szólani.« A 210. §. igy szól (olvassa): »A többi tagok szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél íratják fel magukat. Szólásra előjegyzésnek azonban csak az illető tárgynak a napirendre történt kitűzése után a ház nyilt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegyzésére kirendelt napijegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében. A tárgyaláskor a feljegyzés sorrendjében hivatnak fel az illetők szólásra, még pedig olykép, hogy, mig egyenlő számban vannak a tanácskozás tárgyát képező javaslat, illetőleg indítvány mellett és ellen szólani kívánók, felváltva hivatnak fel a szólásra. Ha kisebbségi vélemény nincs bejelentve, az előadó után elsősorban az indítvány ellen feljegyzett első szónokot, ha pedig kisebbségi vélemény is van, a kisebbségi előadó után az indítvány mellett feljegyzett első szónokot illeti a szó.« A 211. §. igy szól (olvassa): »Mind az általános vitában, mind a részletes tárgyaláskor az egyes pontoknál, az alább irt kivételekkel, mindenki csak egyszer szólhat.« A 212. §. igy szól (olvassa): »A megkezdett beszédet az ülés folyama alatt kell bevégezni és azt a következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni egész beszédének a következő ülésre halaszthatása végett, s e felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt.« stb. Ennek folyománya a házszabályoknak az a rendelkezése, hogy, ha vannak, a kik a vita során szólásra vannak feljegyezve és az ülés bezárása előtt egy negyed órával kerül ilyen szónokra a sor, jogában áll vagy az ülés meghosszabbítását kérni, hogy beszédét egészen elmondhassa, vagy pedig joga van kérni azt, hogy beszédét a következő ülésre halaszthassa el. Ez volt a háznak mindig a gyakorlata, ehhez tartotta a ház magát mindig és ettől eltérni ez alkalommal sem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Gál Sándor: Az igen t. elnök ur által felsorolt rendelkezései a házszabályoknak azt a jogosultságot, a mely a hászabályok 212. §-ában van lefektetve, sem nem módosítják, sem pedig a képviselőktől ezt a jogosultságot meg nem vonják. A házszabályok 212. §-a ugyanis azt mondja, hogy (olvassa): »A megkezdett beszé53*