Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

34-7. országos ülés 1903 november 27-én, pénteken. 413 olyan noli me tangere, a mely harczra szólít, és becsületesen helyt is fogunk a harczban állani. (Hosszantartó, meg-megújuló zajos helyeslés, éljenzés és taps a hal- és a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! (Zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl. Felkiáltások a szélsobaloldalon: Vonja vissza!) Elnök : Csendet kérek! (Zaj.) A képviselő urak tapasztalhatták, hogy a ház milyen egyhangú figyelemmel hallgatta Polónyi képviselő urat, hogy semmi zavar nem volt. Azt hiszem, méltányosnak fogják találni, ha a képviselő urakat arra kérem, hogy ezt hasonlóval viszonozzák. Nemcsak a házszabályok, hanem a viszonosság is követeli ezt. (Helyeslés jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Nem szeretném a t. ház idejét . . . Pap Zoltán: Kár a beszédért! (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! Felkiáltások jobbfelöl: Tenorista!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem szeretném a t. képviselőház idejét nagyon hosszan igénybe venni, és azért bizonyos zavarban vagyok, hogy mennyi részére terjeszkedjem ki azon, — az intencziő minden érintése nélkül mondom — valótlanságoknak, a melyek az előttem felszólalt t. képviselő urnak előadásán elejétől végig keresztülhuzódtak. (Nagy zaj és mozgás a szélsobaloldalon.) Lengyel Zoltán : Rendre! (Halljuk ! Halljuk! jobb felöl. Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Megmondtam, hogy az intencziót (Folytonos nagy zaj és közbeszólások a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) nem érintem, (Nagy zaj. Elnök csenget.) de nem tehetek róla, felületességből, vagy költői fantáziából a t. képviselő ur . . . {Folytonos nagy zaj a szélsobaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. A képviselő urak zajongásukkal az ellenérvek meghallgatását egyenesen lehetetlenné teszik. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A t. képviselő urak többször emiitették már azt, hogy a házszabályok a kisebbség részére készültek. Hát, engedelmet kérek, a házszabályok mindnyájunk részére egyaránt készültek, és elsősorban készültek a nemzet részére, mert a házszabályok kell, hogy biztosítsák a nemzetnek azon kardinális érdekét, hogy kellő megvitatás után, garancziákat nyújtó formák között a nemzet akarata érvényesülhessen. Ez a házszabályok tulajdonképeni ratio légise és intencziója. De azután igaz az, hogy elsősorban a kisebbségnek áll érdekében őrködni a felett, hogy a házszabályok megtarthatók legyenek, és kerülni mindent, a mi a házszabályokon rést üthet. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagyon kérem a képviselő urakat, ne feledkezzenek meg arról, hogy én nem tartozom azzal, hogy a képviselő uraknak kellemes dolgokat mondjak, de, engedelmet kérek, a képviselő urakat a házszabály és a törvény kötelezi arra, hogy a mit mondok, azt meg is hallgassák, és könnyelműen járnak el a képviselő urak, ha ily magatartással lehetetlenné teszik a házszabályok megtartását. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsobaloldalon.) Hogy Polónyi Géza t. képviselő ur . . . (Folytonos zaj és közbeszólások a szélsobaloldalon.) Elnök: Kérem Gál képviselő urat, hogy a szónokot ne zavarja. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: ... hogy Polónyi Géza beszédének számos részében eltért az igazságtól, arra csak szemelvényül hoztam fel azt, hogy felállitotta azon tételt, hogy a házszabályoknak a tanácskozási rendre vonatkozó határozmányai csak a jövő cziklusban lépnek életbe. El is kezdte a t. képviselő ur olvasni a szakaszt, de igen bölcsen félbehagyta azt, mert rájött volna, hogy nem a cziklus, de az ülésszak végén, illetve a jövő ülésszak elején bírnak hatálylyal, és azt mondotta a t. képviselő ur, hogy én hozzak fel példát, miszerint máskor, mint a cziklus végén történt volna ilyen módosítás. Bocsánotot kérek, az a szent paktumos házszabály mikor lépett életbe? (Felkiáltások a szélsobaloldalon; Kigúnyolja azt is! Folytonos zaj.) 1899-ben lépett életbe, két évvel az általános választások előtt, ugyanazon országgyűlésnek gondolom 4. és 5. ülésszakára nézve. A mi már most a paktumos tárgyalásokat illeti, a mennyire én tudok róluk, mert én csak kevés tudomással birok róla, de a mit tudok, arra azt mondhatom, hogy nincs egy mozzanat, a hol tényekkel fedné magát a t. képviselőtársam előadása. Először a szabadelvű pártnak megbízottja e kérdésben a többi pártokra való tanácskozás közben soha nem voltam, b. Bánffy, akkori miniszterelnök kivánt érintkezni a többi pártokkal, s miután a személyes érintkezésre nézve nehézségek merültek fel, b. Bánffy Dezső megbízta b. Eejérváryt és engem, hogy a házszabályokra vonatkozólag, mint az ő megbízottai tárgyaljunk boldogult Horánszky Nándorral és Győry Elekkel, mint az ellenzéki pártok megbizottaival. Ez a közös tanácskozás, a mely mindenesetre több napon át tartott — nem merem megmondani, hogy hány napon át — azzal kezdődött, hogy kifejezést adtunk b. Fejérváry és én annak, hogy habár a klotür behozatalát az adott viszonyok közt teljesen indokoltnak tartanok, mégis a pártok közötti egyetértő reform lebeg szemünk előtt, tehát a klotür kérdését elejtjük. Kezdjük tehát a részletes tárgyalást a házszabályok egyéb pontjait illetőleg. Ezek a tanácskozások vezettek oda, hogy egyes pontokra nézve a végleges megegyezés létrejött köztünk,