Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

3i7. országos ülés 1903 november 27-én, pénteken. 411 életben Tan gróf Apponyi Albert, a ki részt vett ezen tanácskozásokon, és életben van Széll Kálmán, és — nem akarom magam melléjük állítani; bocsánatot kérek, ha szerénytelennek tűnnék fel, — de én is életben _ vagyok, a ki részt vettem ezen munkában. (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon. Éljenzések jobbfelöl.) Bocsánatot kérek; rosszul esik nekem, ha épen ilyen társaságban kell magamat harmadiknak felemlítenem, mert ez könnyen félremagyarázásokra adhat okot. (Halljuk! Halljuk!) Hát mit mond gróf Apponyi Albert és mit mond Széll Kálmán ur? (Egy hang balfelöl: Hát Rakovszky?) 0 csak a plénumban vett részt. Gróf Apponyi Alberthez akkor, a midőn Széll Kálmán kormányzata alatt előtte, mint házelnök előtt időközben megválasztott képviselő minőségében megjelenhettem, s nála bemutathattam magamat, egy kérdést intéztem. Gróf Apponyi Albert már akkor azon kérdésre, hogy lehet-e a házban parallel üléseket tartani,, igen vagy nem, egyszerűen — ugy mint a házban most — nyilatkozatot tett arra vonatkozólag, hogy ő ezt ugy, a mint az akkori tárgyalásoknak meg is felel, a házszabályokba ütköző paktumszegésnek tekintené, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az is! Ugy van!) és ennek folytán ő ilyen indítványnak sem tárgyalását, sem szavazás alá bocsátását, mint elnök meg nem engedhetné, mert a házszabályoknak az elnök az őre, (Ügy van! a szélsöbaloldalon.) és többségi szavazatokkal nem lehet a házszabályokat interpretálni, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) hanem csak az elnöki állás szentsége, szentélye és tisztelete az, a mi e tekintetben döntő biztosítékot nyújt. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház! Itt nincs többségi kérdés; (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) az elnököt megválasztják a képviselőház pártjai, mert bizDak múltjában és tisztelik benne a férfit; bíznak pártatlanságában, és azért bízzák rá a házszabály-kérdések körül való döntést, de nem a többségi szavazatokkal való döntést, mert a hol a többség uralkodik a házszabály fölött, ott nincs házszabály, ott többségi terrorizmus és zsarnokság van. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) T. ház! Gróf Apponyi Albert ezt kijelentette és a ház szine előtt ismételte. A mélyen t. elnök ur, ha nem tette volna is azt a konczessziót, hogy gróf Apponyi Albert szelleme szerint vezeti a ház üléseit: a jogfolytonosság révén gróf Apponyi Albertnek nyilatkozatát nemcsak mint egy egyes képviselőnek nyilatkozatát kell, hogy honorálja, hanem az 5 jogelődje tiszteletreméltó pártatlanságának férfias bizonyítékát kell benne látnia és azt respektálni tartozik. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon. Mozgás és zaj. Halljuk! Halljuk !) És, t. ház, gróf Apponyi Albert ezt nemcsak saját személyében és nemcsak házelnöki méltóságában mondotta és mondja, hanem világosan kifejezte és kijelentette, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) — és ez az, a mire én most súlyt fektetek . .. Hock János: Ugy van! Eszközül nem adja magát! Polónyi Géza: . . . hogy ő vele ezt megbeszélték, és a mit ő nekem feleletül ad, azt ő Széll Kálmán akkori miniszterelnök beleegyezésével mondja, mert ő is igéri és kijelenti, hogy a házszabályok értelmében parallel üléseket tartani nem lehet. (Elénk helyeslés és taps a balés a szélsöbaloldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon: Hiszen ők is igy értik!) Sohasem is érthette máskép; hisz, t. képviselő urak, maguk is tudják a Széll Kálmán kormányzata idejéből, hogy ezzel még kísérletet sem mertek tenni, hanem a passzív rezisztenczia álláspontjára helyezkedtek. És az volt az akkori tiszteletreméltó többségnek álláspontja, hogy a házszabályokban biztosított jogokhoz nyúlni nem szabad. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Holló Lajos: Széll Kálmán a király bizalmi embere volt! (Zaj.) Polónyi Géza: Mélyen t. elnök ur, azt is mondhatnám, hogy nekem, a ki akkor ellenzéki elvtársaimnak a bizalmából vettem részt abban a munkában, szintén volna jogom követelni azon megállapodásnak megtartását, és ha az megsértetnék, minden lehető eszközt érvényesíteni arra, hogy bajtársaim bennem ne csalatkozzanak. (Ugy van! Zajos helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsöbaloldalon.) De én nem a magam számára kérem a hiteltérdemlőséget, bár az ellenzéknek joga volna ezt követelni, hanem megkövetelem azt, hogy akkor, mikor a háznak oly tiszteletreméltó tagja és volt elnöke itt a ház szine előtt ünnepélyesen deklarálja azt, hogy ez igy van, tehát mikor ez iránt teljes egyetértésben nyilatkoznak azon férfiak, a kiknek részük volt ezen megegyezés alkotásában, viseltessünk legalább annyi tisztelettel egymás iránt, hogy az adott szó becsületességébe vetett hitet ne ingassák meg. (Elénk helyeslés és éljenzés. Ugy van! Ugy van! a bal-és a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Rakovszky István: Be vagyunk csapva! Polónyi Géza: Csak pár szavam van még. T. képviselőtársaim, a helyett, hogy az ősök emlékezetének kegyelettel adóznánk, a helyett, hogy ezt a kinai erkölcsöt örökitenők meg itt, mit kell tapasztalnunk? Azt tapasztaljuk, hogy keletkezik egy párthatározat a házszabály megsértésére. Mióta lett politikai elválasztó vonal a házszabály kérdése Magyarországon ? Mióta vált lehetségessé az, hogy egy házszabály politikai párthatározat tárgyává deklaráltassék ? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. uraim! Nem veti-e árnyékát előre egy ilyen pártkonferencziának a pártkötelék fegyelme szankcziója alá helyezett határozata annak, hogy 52*