Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

400 347. országos ülés 1903 november 27-én, pénteken. szívesen csatlakozom hozzá. Az első eset, hogy megmarad a mostani idő, azonban annak kezdete máskorra, pl. délelőtt 11-re, 12-re, vagy akár éjfélre tétetik át. A másik két eset az idő meghosszabbítása, vagy megrövidítése. Negyedik eset nem lehetséges. Már most az első és a második bekezdés jogászi értelemben azt jelenti, hogy megváltoztatás alatt áthelyezés, vagy a tárgyalási idő megrövidítését kell érteni. A harmadik bekezdés a meghosszabbítást külön veszi és erre vonatkozólag azt a tiltó intézkedést állítja fel, hogy az egy órán túl nem terjedhet és ugyanazonegy javaslat tárgyalása alkalmával nem ismételhető, Ezekből következik, hogy az a napirendi indítvány, a melyet a kormány megbízásából a szabadelvű párt elnöke nyújtott be ós melyet az elnökség itt pártoskodva, nem pedig a pártok felett állva, szavazásra kitűzött, a leghatározottabban beleütközik a házszabályokba és a politikai tisztességbe is, mert a paktum alkalmával kötötték meg ezt a pontot, a melyet így a pártok becsületének palládiuma alá helyeztek. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ha arról lenne szó, hogy a tárgyalási idő áthelyeztessék vagy megrövidíttessék, akkor az elnökségnek egyszerű szavazással kellene eldöntetni a kérdést, de mikor meghosszabbításról van szó, akkor az elnökségnek azt nemcsak szavazás alá nem szabad bocsátania, sőt be sem szabad jelentenie a háznak, hanem egyenesen vissza kell utasítania. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez nemcsak a házszabályoknak, hanem a paktum alkalmával kötött megállapodásoknak is világos értelme. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) T. képviselőház! Én nem törődöm Ballagi Géza képviselő ur lelkiismeretével, sőt Kristóffy József, meg Domahidy Elemér képviselő urakkal sem törődöm, hanem a paktum-megállapodásokra vonatkozólag Széll Kálmánra hivatkozom. (Helyeslés és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Jöjjön ide!) Rakovszky István: Önök is ott ültek a pártban! (Zaj.) Lengyel Zoltán: Jöjjön ide Széll Kálmán volt miniszterelnök ur, a paktumtárgyalások vezetője, (Zaj. Elnök csenget.) álljon ide ő a paktum őreként, mert nem az önök becsületét tárgyalom én, hanem Széll Kálmánét, és ha ő a paktum megkötése alkalmával ugy értelmezte a házszabályokat, mint a hogy mi értelmezzük most azokat, akkor jöjjön most ide az ő házszabályait megvédelmezni. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Domahidy Elemér: Azt tessék Széll Kálmánnal elvégezni! (Zaj a ház minden oldalán.) Eitner Zsigmond: Most megtagadják! Lengyel Zoltán: Én nagyon jól tudom azt, hogy a házszabályok ilyen magyarázata önök előtt már sokszor felmerült. Felmerült azon, majdnem háromnegyed évig tartó küzdelem alatt is, a melyet Széll Kálmán miniszterelnök ellen folytattunk, de ő akkor egyenesen és határozottan gróf Apponyi Albert házszabálymagyarázatának alapjára állott és nem engedte meg az ilyen indítvány beterjesztését, hanem azt mondotta, hogy inkább megbukik, de az alkotmány, a házszabályok és a paktum megsértéséhez hozzá nem járul. Széll Kálmánnak kötelessége tehát most ideállani é< megmondani, hogy igy volt-e a paktumtárgyalások alkalmával, vagy nem, hogy a házszabályoknak ez volt-e az értelme, vagy nem? B. Kaas Ivor: Majd Rosenberg megtelefonálja neki! Molnár Jenő: Talán már meg is telefonálta ! Elnök (csenget): Kérem Molnár Jenő képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot folyton zavarni. (Helyeslés jobb felöl.) Lengyel Zoltán: Mindnyájunknak kötelessége az alkotmány és a házszabályok védelmére sietnünk, mindnyájunknak kötelessége teljes erővel helyt állani, de legfőképen kötelessége ez annak, a ki teremtője, atyja és védője volt a házszabályoknak, a ki az önök élén állott az egész időn keresztül és a kivel szembe nem helyezkedhetnek, hogyha most is azt az álláspontot vallja magáénak, a melyet eddig is magáénak tartott. Én Rosenberg Gyula képviselő ur kétféle lelkiismeretét nem ismerem ; de ha annak idején Széll Kálmánt támogatta a maga házszabálymagyarázatával, most sem fogadhatja el azt a magyarázatot, a melyet gróf Tisza István javasol. (Ügy van!a szélsöbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Domahidy Elemér: Hogyan tudják, hogy Széll Kálmán ellene van? Hiszen nem lépett ki! Lengyel Zoltán: Én, t. képviselőház, ide a porondra idézem azokat, a kik résztvettek a paktumtárgyalásokban, ideidézem Rakovszky Istvánt, Polónyi Gézát, (Felkiáltások: Hol van? Elnök csenget.) mondják meg és nyilatkoztassák ki, hogy gróf Tisza István képviselő ur, a ki a paktum tárgyalásában az albizottságnak szintén tagja volt, a ki ehhez szintén hozzájárult . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Nem járult hozzá!) Molnár Jenő: Nem volt benn, mert azt mondták, hogy ne vegyen részt benne! Holló Lajos: Nem járult hozzá? De ott ült folytonosan. (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: Kérem, gróf Tisza István ez idő szerinti, talán még nem sokáig miniszterelnök urat. . . (Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Olyan olcsón nem adják!) Holló Lajos: Khuen sem akart menni! A sóhajok hidján majd beleesik a bukásba. (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: .. . Tisza István ideig-óráig miniszterelnök ur annak idején, mint képviselő, pártja megbízásából tagja volt a paktumot szövegező bizottságnak és tagja volt különösen a házszabályokat megalkotó albizottságnak is, a melyben Győry Elek, Horánszky Nándor, Tisza