Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-347
3i7. országos ülés 1903 Ezért rendreutasitás is történt!) akkor az illető képviselő urakat rendreutasítottam volna, a mit ezennel utólag megteszek, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István : A házszabályokhoz kérek szót! (Mozgás.) A t. elnök urnak nem volt joga e rendreutasitást alkalmazni, mert e kifejezés benne van a naplóban is és a t. elnök ur tegnap már e kötelességének megfelelt. Elnök: Nekem, t. ház, nem volt időm arra, hogy a ház naplóját elejétől fogva végig átnézzem és mindezekről magamnak sémát szerezzek. Ha azonban ez benne van, annál roszszabb Lengyel Zoltán képviselő úrra nézve, mert ő vezetett engem félre. Ha tehát ebben tévedtem, ez jóhiszemüleg történt. (Ügy van! jobbfelül.) Kubik Béla: Személyes kérdésben kérek szót, (Zaj jobbfelöl.) a mennyiben nevem megemlittetett és ahhoz a miniszterelnök urnak valamelyes hozzáfűzni valója volt. Ezzel szemben nekem is van hozzáfűzni valóm, még pedig az, hogy nagyon örülök, hogy a privát életben nincs szerencsém érintkezhetni a miniszterelnök úrral, (Derültség jobbfelöl.) és nagyon sajnálom, hogy itt a fórumon kénytelen vagyok érintkezni ilyen emberrel. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. Nagy derültség jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A képviselő ur most legalább — hisz a jövőre nézve szívesen lemondok erről a szerencséről — megfeledkezett a valóságról, mert évek sora óta igenis volt alkalma velem a privát életben érintkezni, s igy nem tudom, mire való volt ezt most letagadni. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ha jövőre a képviselő ur megváltoztatja nézetét: nem tudom, melyikünk lesz közülünk a vesztes? (Elénk derültség és helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Bemutatom Tallián Bála Torontál vármegye török-kanizsai választókerületében időközi választáson . , . (Éljenzés jobbfelöl. Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem hullunk semmit!) . , . Legyenek csendben a képviselő urak a ház minden oldalán, s akkor hallani fognak . . . 1903. évi november hó 23-án és Hieronymi Károly Szatmár-Németi sz. kir. város választókerületében (Éljenzés jobbfelöl.) időközi választáson 1903. évi november hó 24-én megválasztott országgyűlési képviselők megbízóleveleit. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatnak az állandó igazoló-bizottságnak. A pénzügyminiszter urnak van előterjesztése. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház ! Van szerencsém benyújtani a folyó 1903. évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, (írom. 43 3) (Zaj a szélsöbaloldalon. Egy hang balfelöl': Lemond, vagy mit mond ?) Az idő annyira előrehaladt, t. képviselőház, hogy már az év végéhez közeledünk a ' nélkül, hogy az államnak KÉPVH. NAPLÓ. J901 1906. XIX. KÖTET. november 27-én, pénteken. 385 költségvetési törvénye volna. Konstatálnom kell és tisztán csak erre szorítkozom, hogy ebben a dologban mulasztás minket nem terhel, (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Nekem már a múlt év október 22-én volt szerencsém a költségvetési előirányzatot benyújtani, azt a pénzügyi bizottság letárgyalta, jelentését benyújtotta, sajnos azonban, a t. képviselőház ezt a jelentést mind ez ideig nem tárgyalta le. Ma már, midőn közeledünk az év végéhez, tulajdonképen egy előirányzattal foglalkozni bizonyos mértékig felesleges dolog, a mennyiben az az idő, a melyre az előirányzat vonatkozik, legnagyobb részében már letelt, a költségvetés pedig rendesen pro futuro, nem pedig pro praeterito szokott készíttetni. Azonban költségvetési törvényre mégis szüksége van az országnak, szüksége van az adminisztrácziónak is, szüksége van a törvényhozásnak is, hogy a kontrolt gyakorolhassa, szüksége van arra, hogy elkészülhessen az 1903-ik évben az állami zárszámadás, melynek alapját a költségvetési törvény kell, hogy képezze. Ezért, daczára annak, hogy a költségvetési előirányzat a házban még le nem tárgyaltatott, a kormány elhatározta, hogy a költségvetési törvényjavaslatot az emiitett okoknál fogva mégis beterjeszti. Midőn ennek összeállításával foglalkoztunk, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy nem czélszerü az 1903-ik évre készített előirányzatnak minden egyes tételét változatlanul fentartani, és hogy szükséges azokon a tételeken bizonyos módosításokat eszközölni. így pl. bizonyos redukcziókat tehettünk a kiadásoknál, apasztottuk a kiadásokat bizonyos összegekkel, azon körülmény folytán, hogy az 1903-ik évi előirányzatba felvett bizonyos kiadások törvény hiányában nem voltak effektuálhatók, és igy azok egészen vagy részben elestek. Ezekkel tehát apasztottuk a költségvetést: bizonyos más tótelekkei pedig, melyeknek szüksége az év folyamán felmerült, emeltük a kiadásokat, hogy közelebb hozzuk a költségvetést a realitás követelményeihez. Ugyanígy jártunk el a bevételeknél is. Miután ugyanis meggyőződtünk, hogy egyes állami bevételek a költségvetési törvény hiányában befolyni nem fognak az év folyamán, ezeket a bevételeket természetesen el kellett ejteni, ezekkel a bevételi részt kellett apasztani, bizonyos más bevételeknél pedig, a hol meggyőződtünk, hogy az előirányzat nem volt egészen megfelelő, szintén változtatásokat eszközöltünk. Midőn ennek a revíziónak eredményeit most már költségvetési törvény alakjában van szerencsém a t. háznak benyújtani, kérem a t. házat, méltóztassék intézkedni, hogy az kinyomassák, kiosztassék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassók. Helyeslés a jobboldalon.) Einök: A pénzügyminiszter ur által beadott és az 1903. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat mellékleteivel együtt ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és 49
