Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-346

3i6. országos ülés 1903 november 26-án, csütörtökön. 371 nem lehet ezen egyetlenegy emberen keresztül gázolni. Még kevésbbé teheti ezt akkor, midőn az egész ellenzék, mint egy ember, sőt mint örömmel hallottam, a szabadelvű pártnak szá­mos tagja is ez ellen állást foglal. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) De csodálom a ház igen t. elnökét is. (Fel­Máltások a szélsöbaloldalon: Azért tették oda!) A ház t. elnöke beszédében elismerte, hogy erről az indítványról a házszabályok nem is intézked­nek, ennélfogva, hogyha igaz az, a mit a t. el­nök ur mondott, — és az igaz — akkor ezzel az inditványnyal nem lehet a házszabályok 203. §-a szerint elbánni. Én meggyőződtem — vol­tam olyan elővigyázatos — a gyorsírói jegyze­tekből, hogy a t. elnök ur elismerte azt, hogy erről a házszabályok nem intézkednek. Elnök: Miről? Rakovszky István: A parallel ülésekről mél­tóztatott ezt mondani, t. elnök ur, és emlékező­tehetségének segítségére jövök és megmondom, hogy ez alkalommal a nagy zajban nem is fejez­hette be okoskodását. Ha tehát áll az elnök ur ez okoskodása, akkor ezzel az inditványnyal nem lehet máskép eljárni, mint a hogy Ugron Gábor t. képviselőtársam mondotta. (Helyeslés a bal­és a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! A t. elnök ur azt mon­dotta, hogy a házszabályok szigorítását inten­dálták azok a változások, a melyek a paktum alkalmával történtek. Engedje meg a t. elnök ur, hogy én ezt csak némi kautélákkal fogad­jam el. Magam is részese voltam a paktum­kötésnek. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Itt vannak jegyzeteim, a melyeket az ülésekben, a mikor markánsabb dolog történt, irtam; itt vannak a kormány ós az ellenzék közt történt üzenetváltások, itt vannak a békemegállapodá­sok, és ezek mind ennek ellenkezőjét igazolják. Mielőtt erre rátérnék, ki kell fejtenem, mi is feladata a házszabályoknak. A házszabá­lyoknak feladata először is a tanácskozási rend­nek fentartása, másodszor a szólásszabadság és a kisebbség védelme a többséggel szemben. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a kettő a vezércsillag, a mely szerint el kell igazodnia az elnöknek a házszabályok ke­zelésében. A szólásszabadságot kétféleképen lehet el­nyomni, és ez szolgáljon egyszersmind feleletül a miniszterelnök ur egy elmés megjegyzésére. Az egyik az erőszakkal való elfojtás, az egye­nesebb, nyíltabb, brutálisabb; a másik finomabb, álnokabb, ravaszabb: a kifárasztás módszere, a melyre a báró Podmaniczky Frigyes által be­terjesztett indítvány czéloz. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Mind a kettő — és hi­vatkozom t. képviselőtársamra, gróf Apponyi Albertre, a ki szintén részese volt a paktum­szerződés megkötésének, — mind e két dolog a paktumot megkötő ellenzéktől, valamint a pak­tumot megkötő kormányelnöktől, Széll Kálmán­tól távol állott. Zboray Miklós: Hol van Széll Kálmán? Majd előveszszük! (Derültség.) Rakovszky István: Ennek beigazolására le­gyen szabad a paktum-tárgyalásokra vonatkozó némely dolgokat felolvasni. A paktum-tárgyalá­soknál, a mennyiben házszabályok módosítására vonatkoznak, két irányelv érvényesült. Egyik volt, és ez volt az ellenzék áldozata, a melyet a paktum megkötésekor hozott, hogy a napi­rendjavaslatot ne lehessen obstruálni, a jegyző­könyv hitelesítését ne lehessen obstruálni, azaz hogy ne történhessék az az anomália, hogy szer­dán a fölött tanácskoztunk, mily napirend legyen a múlt hétfőn. Ez volt az egyik irányelv. A má­sik irányelv volt, hogy az ellenzék akcziő-sza­badsága, szólásszabadsága egész integritásában megmarad. T. képviselőház! Ez paktumszerü megálla­podás. A mikor a t. kormánypárt magáévá tette azt, hogy e két fegyvert az ellenzék kezéből át­vette, a melyek az ellenzék kezében igen erősek voltak, hogy a napirendet és a jegyzőkönyvet ne lehessen obstruálni: egyszersmind kezességet vállalt arra, hogy e házszabályok ugy kezeltet­nek majd, mint eddig, szavatosságot vállalt, hogy az ellenzék, a kisebbség védelmét a leg­kisebb mértékben sem fogja megcsonkitani és ha ezzel ellenkezőt tesznek, az nem egyéb, mint paktumszegés, az adott szó megtörése. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Barabás Béla: Lovagiasság ! Rakovszky István: Ez a politikai hitel sem­mibe sem vevése, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) a mely nem eredményez egye­bet, mint a harczot a kíméletlenségig, a har­czot a végletekig. T. képviselőház! Hogy ez valóban így volt, hivatkozom az ellenzék harmadik válaszára, a mely január 26 án adatott át a kormánynak, (Olvassa): »Jegyzőkönyv, felvétetett 1899.január 26-án. Jelen vannak: Kossuth Ferencz elnök, Tóth János jegyző, gróf Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Szentiványi Árpád, Polónyi Géza, Bartha Miklós, Győry Élek, Kiss Albert, Hentaller Lajos, Rakovszky István, Molnár János. Határozat: A jelenlegi kormány elmene­telének esetére az ellenzék készséggel ajánlja fel közreműködését a parlamenti tárgyalás ren­des mederbe terelésére és kijelenti, hogy rend­kívüli parlamenti eszközökkel nem fogja meg­gátolni, hogy a képviselőház elintézze: I. a Bánffy-kormány alatt: 1. az elnökválasztást, 2. az ujoncztörvényjavaslatokat, 3, az Ausztriával kötendő gazdasági provizóriumot egy évre, mely törvénj javaslatnak közjogilag helyes és törvé­nyes szövegezését a kormánytól elvárja, 4. a Horvát-Szlavon-Dalmátországgal kötendő provizó­riumot ; II. az uj kormány alatt: az indemnityt, a kúriai bíráskodást, a házszabálymódositást, a melynek mértéke az ellenzék álláspontja szerint 47*

Next

/
Thumbnails
Contents