Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-346

3í6. országos ülés 1903 no vembér 26-án, csütörtökön. 369 széde is tele volt a legképtelenebb állításokkal. Ezeket különben b. Kaas Ivor t. képviselőtársam felolvasta már. Szatmári Mór: Megczáfolja a miniszterelnököt! '(Zaj.) Kossuth Ferencz: Mikor azt látjuk, hogy ilyen irányzat uralkodik Ausztriában, abban az Ausztriában, a melynek császárja a magyar király is, akkor a legféltékenyebben vigyáznunk kell a mi jogainkra és azokat a percznyi kényelemért r saját kezeinkkel nem szabad csorbítanunk. (Elénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Zboray képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Zboray Miklós: Engedje meg a t. ház, hogy a tervbe vett indítványt két szempontból vegyem bírálat alá. Az egyik magukon a házszabályokon alapszik, a másik szempont pedig alapszik azon, hogy ezen indítvány megvalósítása az alkotmányjogba ütköző cselekmény lenne. A 203. §. három bekezdésből áll, Az első bekezdés azt mondja, hogy a tárgyalásra szánt időt időről-időre a ház állapítja meg; a második, hogy ez az ülés végén vita nélkül, egyszerű szavazással döntendő el; a harmadik pedig vonatkozik az első szakaszra és egy cogitatorius intézkedéssel körülírja, hogy t. i., ha az indítvány az ülés idejének meghosszabbítását czélozza, az csak egyórai időre terjedhet, bizonyos esetekben van helye és nem ismételhető. Az első bekezdésnek kifejezését, hogy a napirend tárgyalására szánt időt a ház állapitja meg, értelmezhetjük ugy is, hogy tehető egy indítvány arra vonntkozólag, hogy a ház nem 10-től 2-ig vagy 3-ig, hanem kilencztó'l egyig vagy délután négytől nem tudom meddig terjeszsze l«i üléseit; de semmi körülmények közt sem értelmezhető ugy, hogy a napirend, a mi egynapi tárgyalásra szánt időt jelent, kiterjeszthető a rendes, megszokott időn túl négy vagy öt órával vagy akár többel is. Miért van ez kizárva, t. ház ? Azért, mert midőn a paktum alkalmával a házszabályok revízió alá vétettek, fel sem merült az a kérdés, hogy a napirend ideje máskép állapíttassák meg, mint a hogy a gyakorlatba átment és a mint az a gyakorlat szerint tiztől kettőig tart. Hozzátétetett azután ehhez a szakaszhoz a házszabályok revíziója alkalmával, hogy egy órával kiterjeszthető, azon világos kikötéssel, hogy ez nem ismételhető, vagyis, hogy a tényleges napirend egy órán túl meg nem hosszabbítható. Azon »nem ismételhető« kifejezés, ha kétely volna, magyarázatát adja annak, hogy többre nem is gondolhattak az alkotók, nem is lebeghetett több és más a szemük előtt, mert akkor az »ismételhető« kifejezés nem volna benn a törvényszakaszban. Azt nem lehet felhozni, a mit a miniszterelnök ur felhozott, vagy a mit beszédében az elnök ur előadott, hogy nincsen intézkedés, mert egy tényleges gyakorlattal állunk szemben, egy tényleges bevett szokással és tudattal, hogy tiztől kettőig tartatnak KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XIX. KÖTET. az ülések és egy órával meghosszabbíthatók, de többel semmi körülmények között nem. Most pediglen csinálunk egy napirendet, a mely egy kétórai, hogy ugy mondjam, evésre szánt időt leszámítva, napi permanens ülést jelent. Ezzel a módszerrel, ezzel a rendszerrel keresztül lehet vinni azt, hogy permanens ülések hozassanak be, mondjuk félórai, negyedórai, egy órai vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ez pediglen képtelenség. Képtelenség pedig azért, mert nincsen a világnak az a tanácskozó testülete, a hol a permanens ülésben tanácskozni lehetne, mert az kifárasztja az elméket és lehetetlenné teszi azt, hogy a kötelességüket pontosan teljesítő tagok ott részt vehessenek, figyeljenek és tanácskozzanak. Maga a házszabályok 203. §-ának utolsó bekezdése evidensen bizonyítja azt, hogy ezt a rendet meghonosítani nem lehet azért, mert házszabályba ütközik. Hellebronth Qéza t. képviselőtársam beterjesztett annak idején, midőn az elnökválság beállott, egy határozati javaslatot és a ház azt egyhangúlag elfogadta. Ebben a határozati javaslatban az állott, hogy az elnöki teendők gróf Apponyi Albert volt elnökünk szellemében fognak vitetni és a házszabályok oly szellemben fognak kezeltetni, a minőben ő kezelte. Már magában véve az által, hogy mikor gróf Apponyi Albert ur, a volt elnök, köztudomás szerint a házszabályok megsértését látja, a mostani t. elnök ur előáll és beterjeszti ezt az indítványt, ellenkezésbejön azzal, a mit a ház elhatározott és ellenkezésbe jön azzal, a mit akkor fogadott meg. midőn az elnöki diszes tisztet elvállalta. (Felkiáltások a baloldalon : Nem való oda!) Ezen indítvány érdekében a mai ülésen az elnök ur még azt is megtette, hogy mellette egy formális beszédet tartott. A házszabályok 253. §-a világosan megmondja, hogy nem lehet ott mintegy kortesbeszédet tartani, hanem ha az elnök beszélni akar és nézetét óhajtja nyilvánítani, azt itt e padokban mondja el. Kubik Béla: Nem is lehet vele polemizálni! Zboray Miklős: Ha ugy véli az elnök ur, hogy ez azon fogadalom beváltása, a melyet a háznak tett, ez lehet saját nézete, de szerintünk ez olyan, mint a hamis bor. (Ugy van! a baloldalon.) A másik szempont az, hogy alkotmányunknak, parlamentarizmusunknak egy lényeges alkateleme, hogy a házszabályok a maguk érintetlenségükben fen tartassanak. (Ugy van! a baloldalon.) Kossuth Ferencz képviselőtársunk már rámutatott arra, hogy az alkotmánynak utolsó védbástyája ez, a melyet meg kell óvnunk. (Ugy van! a baloldalon.) Én eddig ugy láttam és ugy tapasztaltam, hogy nem akadt magyar ember, a ki hozzá mert volna nyúlni a házszabályoknak ezen liberális szellemű intézkedéseihez, mert szemei előtt lebegett és szivében élt hallgatagon az a tudat, hogy jöhetnek idők, a midőn a mi alkotmányunkat ezen ház47