Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-345

3Í5. országos ülés 1903 n< sürgönyben az is volt, hogy a Hieronymi-pártnak még 200 szavazata van. E szerint tehát az a 200 ember nem kétségbeesve összefogdosott, hanem biztos kilátásba helyezett 200 szavazat volt. (ügy van! jobb felöl.) Ez fényt vet mindazon mende-mondák valóságára, a melyeket t. képviselőtársam, — megengedem, teljes jóhiszemüleg, — itt előadott, i ügy van! jobbfelöl.) Elnök: Napirend előtti felszólalás határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, napirend szerint áttérünk az alelnöki állás betöltésére. A névsort olvasni fogja gróf Esterházy Kálmán jegyző, a távollevőket jegyzi Dedovics György jegyző. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazólapjaikat). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a beadott szavazatok a ház szine előtt össze fognak olvastatni. (Megtörténik.) T. ház! A beadott szavazatok összeszámláltatván, a szavazás eredményeként kitűnt, hogy beadatott összesen 157 szavazat; ebből kapott báró Eeilitzsch Arthur 147 szavazatot, üres volt négy szavazólap, egyes képviselők neveire megoszlott hat szavazat. E szerint báró Peilitzsch Arthurt a képviselőház megválasztott alelnökének kijelentem. (Elénk éljenzés a jobboldalon.) A házszabályok 22. §-a értelmében az elnökség létszámában előfordult e változásról ő Felségének, a királynak szokott utón jelentés fog tétetni, Következik a közösügyek tárgyalására hivatott országos bizottság képviselőházi tagjainak megválasztása. A névsort olvasni fogja gróf Esterházy Kálmán jegyző, a távollevőket jegyezni fogja Dedovics György jegyző ur. Szíveskedjék a névsort felolvasni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazólapjaikat). Elnök (esengd): T. ház! Fel fog olvastatni az első izben nem szavazott képviselők névsora, Dedovics György jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A szavazás befejeztetvén, a beadott szavazatok kiadatnak a jegyzői karnak összeszámlálás végett. Megbízom Nyegre László. Dedovics György és Rátkay László jegyző urakat, hogy a beadott szavazatokat számlálják össze. Most pedig, t. ház, áttérünk a naj)irend szerint az 1889. évi VI. t.-cz. 14., valamint az 1890. évi V. t.-cz. 3. §-a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 404,410) általános tárgyalásának folytatására. Következik ? Rátkay László jegyző: Mukits Simon! Mukits Simon : T. képviselőház ! Képviselői kötelességemet teljesítem, midőn akkor, a mikor a nemzet legvitálisabb érdekéről, haderejéről van ovember 25-én, szerdán. 333 szó, felszólalok és .a törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontomat megokolom. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Felszólalok azért, t, képviselőház, hogy egyrészről követeljem a nemzet részére az önálló magyar hadsereget, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) másrészről pedig azért, hogy a mostani törvények keretén belül követeljem a nemzetnek államiságához, a magyar nyelvhez, magyar jelvényeihez, a magyar czimerhez és a magyar zászlóhoz való jogának érvényesítését. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mert én, t. képviselőház, csak akkor ismerek el egy államot önállónak és függetlennek, ha annak védereje, hadügye önálló és nemzeti. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Közjogi alapigazságokkal, közjogi törvényeknek hosszú sorozatával fogom igazolni, hogy a magyar nemzetnek az önálló hadsereghez való joga fennáll és törvénybe van iktatva. (Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Közjogi alapigazságokkal fogom bizonyítani, hogy a magyar nemzetnek közös hadserege nincs, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) hogy a magyar királynak nincs joga a hadsereg nyelvét meghatározni, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) mert az sem nem felségjog, sem pedig ő arra jogot szentesitett törvényekben nem nyert, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) A törvényekre való hivatkozással fogom bizonyítani azt is, hogy a miniszterelnök ur programmjának egy része benne van régi törvényeinkben ; bizonyítás tárgyává fogom tenni azt is, hogy a miniszterelnök ur programmja sem nem komoly, sem nem őszinte: nem elégséges és nem kielégítő ahhoz, hogy a nemzet a nemzeti jogokért való küzdelmével, harczával felhagyjon, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mielőtt mindezek bizonyítására áttérnék, kijelentem, hogy a törvényjavaslatnál a magam részéről szükségesebbnek tartanám az indemnitási törvényjavaslat, a költségvetés tárgyalását, mert az a nemzet, az ország érdekében álló, hogy e törvénytelen, e törvényenkivüli állapotból és helyzetből az ország kivezettessék. A katonai körök felfogására vall a honvédelmi miniszter urnak azon kijelentése, hogy az ujonczjutalék számának meghatározása iránti javaslat előbbrevaló, mint a költségvetés, vagy az ezt pótló indemnitás tárgyalása, mert a katonai felfogás Magyarországon a nemzet érdekeit, az ország érdekeit nem ismeri, hanem csak az összbirodalom nagyhatalmi állása érdekében szokta tevékenységét kifejteni. (Az elnöki széket Jakabffy Imre foglalja el.) T. ház! Magában ezen tényben, hogy a költségvetés vagy az ezt pótló idemnitás tárgyalása helyett az ujonczlétszám megállapításáról és megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása kívántatik, egyik tapasztalati bizonyítékát képezi annak, hogy Magyarországon az osztrák császár akarata és érdeke dirigál, nem pedig a