Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-344

320 ?>'ih. országos ülés 1903 november 2^-é.n, kedden. az előző kormánynak már meg Toltak a maga skrupulusai, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mikor ex-lexbe kerültünk, Széll Kálmán miniszterelnök beterjesztette Rakovszky István számvevőszéki elnöknek egy jelentését, a melyben felhatalmazást kér arra nézve, hogy ex-lexben a kiadásokat és a bevételeket a törvénynek megfeleló'leg ellenőrizze. Mi volt a czélja ennek az átiratnak ? Semmi más czélja nem volt, mint egy előleges felhatalmazás a kormány részére, hogy a kormány ex-lexben is eszközöljön kiadásokat és bevételeket; ezzel mintegy biztosítani akarta magát már előre és fedezetet keresett arra nézve, hogy a törvényhozás majd annak idején a felmentvényt neki meg is fogja adni. (Ugy van! a baloldalon.) L miniszterelnök ur alkotmányos felfogását jellemzi az is, bogy ő egypár nappal ezelőtt mondott beszédében a képviselőháznak ex-lexben való feloszlatását is törvényesnek tekintette. T. báz! A házat feloszlatása esetén a törvény szerint oly időben kell összehívni, bogy az országgyűlés a jövő évi költségvetést még megszavazhassa. Az által, hogy a törvény egy időpontot határoz meg, a mely időpontban az országgyűlés összehivassák, azt akarta biztosítani, hogy legyen a törvényhozásnak még elég ideje arra, hogy a jövő évi költségvetést még letárgyalhassa, hogy az ország ne kerüljön ex-lcx állapotba. Biztosítani akarja tehát a törvény a feloszlatás által azt a törvényes garancziát, hogy ex-lex ne létesülhessen. Yilágos tehát, hogyha ex-lex állapot valóban fenforog, az eo ipso akadály arra nézve, hogy akkor a házat feloszlassák. (Ugy van! a baloldalon.) Különben megnyugtathatom az igen t. miniszterelnök urat e tekintetben, hogy ebben az évben, 1903-ban már fel nem oszlathatja a házat, akár ex-lex van, akár nincsen ex-lex, mert ebben az évben már oly kevés idő áll rendelkezésére, hogy a törvény szerint előirt választási előkészületekre az idő már egyáltalában nem futja. (Ugy van! Ugy van! a bal- <'s a szélsőbaloldalon.) Az pedig, hogy a jövő évben, vagyis 1904-ben feloszlathatja-e a képviselőházat, ha ex-lexben vagyunk és hogy 1904-ben lehet-e szó majd a jövő évi költségvetésről, vagyis az 1905. évi költségvetésről, — mert a miniszterelnök ur azt mondja, hogy mindig a rá következő évi költségvetésről van szó,— hogy lehet-e 1904-ben az 1905. évi költségvetésről szó, a mikor az országnak még nincsen sem 1903. évi, sem 1904. évi megszavazott költségvetése sem, ennek megítélését a t. miniszterelnök úrra bizom és nem akarok vele e kérdésben most vitatkozni. Nem akarok pedig azért, mert biztosítva van ennek a háznak, hogy ebben az évben azt fel nem oszlathatja a miniszterelnök. Ha pedig áll a miniszterelnök felfogásával, a jövő évben akarja azt feloszlatni, akkor még van elég időnk arra. hogy ezzel a törvényellenes felfogással megküzdjünk. Ez még oly távol lévő idő, hogy én remélem, akkor már nem is lesz szükségünk arra, mert akkor a miniszterelnöki székben olyan ember fog ülni, a kinek egészen más alkotmányos felfogása van ebben a kérdésben. (Tetszés a baloldalon.) Akkor, a midőn én azt akarom bizonyítani, hogy nincsen joga a miniszterelnök urnak exlexben a házat feloszlatni, ezzel nem akarom mondani, bogy egyáltalában meg akarom akadályozni a törvényhozás feloszlatását. Nem! Ha a mai politikai viszonyok ugy alakulnak, hogy a helyzetből való kibontakozásnak más módja nincsen, mint hogy e kérdésben a nemzetet meghallgassák, a magam részéről hajlandó vagyok e czélból az idei költségvetést, sőt a jövő évre négyhavi indemnityt is megszavazni; tessék a nemzetre appellálni és tessék a választást megtartani. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk! a baloldalon.) Végül meg akarom indokolni szavazatomat a bizalmi kérdés felvetésével, ámbár szokatlan dolog, bogy ujonczjavaslat tárgyalásánál a bizalmi kérdést is felvessék. Ha mégis élek néhány szóval ebből a szempontból is álláspontom igazolására, ez csak annak tulajdonitható, mert tulajdonképen ez ujonczozási törvénynél állunk szemben a kormány első törvényhozási ténykedésével, és az alkalmat meg kell ragadnunk, hogy ebben a tekintetben is bírálatot gyakoroljunk. (Az elnöki szélcet Perczel Dezső foglalja el.) T. képviselőház! Mikor Széll Kálmán volt miniszterelnök ur kormányzatát megkezdte, azzal a reménynyel voltunk eltelve, bogy politikai életünkben változás lesz. Bár én pártállásomnál fogva bizalommal nem is viseltettem a volt miniszterelnök ur iránt, a mint egyetlen szabadelvű kormány iránt sem viseltetem, mégis hittem, reméltem, hogy a fenékig meghamisított szabadelvüségben változás fog előállani; ezt remélhettük, mert nagy politikai harcz eredménye volt a változás, a melybe az ország bele is nyugodott, annyival is inkább, mert a szabadelvű párt az alkotmányt rázkódtatta meg, sőt csak egy hajszál választotta el attól, hogy azt romba is döntse. Remélhettük, hogy politikai változás fog beállani annyival is inkább, mert a nemzeti párt szintén hozzácsatlakozott e párthoz és egyesültek abban a tekintetben, hogy igenis a változást melegen óhajtják. Magában véve, t. képviselőház, az, hogy egy harminczéves liberális kormányzat mellett alkotmányos jogokért és szabadságokért küzdelmet kell folytatni, oly elítélendő a szabadelvű kormányra nézve, hogy ezt elég kemény szavakkal ostorozni nem lehet. (Igaz! a baloldalon.) Mert hogy egy szabadelvű kormányzat létét ahhoz kösse, hogy mindenben ellenkezik a szabadelvű felfogással, ez csak nálunk Magyarországon volt lehetséges, a hol egy kormányzat a maga