Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-344
344. országos ülés 1903 n< parlament elé állani sem merészkednek, (Ugy van! balfelöl.) és hogy egyáltalán sikerült-e azzal a szabadelvű pártot megnyugtatni, az nagy kérdés. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Narkotizálni! Buzáth Ferencz: Mig ezen harcz folyamán a szabadelvű párt részéről bizonyos hazafiúi felbuzdulást tapasztaltunk ; mig a szabadelvű pártnak igen tekintélyes tagjai, mint Heltai Ferencz és Rohonyi Gyula képviselő urak a magyar vezényszó mellett munkákat is irtak, egyesek pedig élőszóval adtak felfogásuknak kifejezést ós a mig ezzel a kérdéssel foglalkozván, a párt egységét veszélyeztették, sőt valósággal pártbomlás elé nézett a párt: addig csodálatos egyhangúság támadt akkor, midőn a t. miniszterelnök ur a magyar nyelv jogát feladta. Ezen jogfeladás után a párt egysége helyreállt, tagjai teljesen megnyugodtak és biztositva lett a szabadelvű párt további fennállása. (Ugy van! balfelöl.) B. Kaas Ivor: Nagyon jó! Buzáth Ferencz: A t. miniszterelnök ur mindig hangoztatja itt a házban, hogy az ellenzékkel az elvek harczát akarja megvívni. De hol van az a tábor, a mely őt követi az elvek harczának megvívásában, a midőn minduntalan az elvtelenségnek ilyen nagymérvű tüneteivel találkozunk ? Ez már többé nem is az elvt k feladása; ez a politikai erkölcsöknek olyan sülyedése, a melyet előítélettől ment és elfogulatlan embernek eléggé elitélnie nem lehet. (Ugy van! _ balfelöl.) És nem esik-e kétségbe a t. miniszterelnök ur, a kiről felteszem, hogy jó hazafi, ha a háta mögött olyan tábor áll, a melylyel az elvek harczát megvívni egyáltalában nem lehet, (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) és a mely, midőn őt követi, nem az elvben követi őt, hanem a hatalomban, mert annak részese akar lenni, (Igás! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy azt saját önző czéljaira kihasználhassa. (Ugy van! balfelöl.) Éa azon felfogásban vagyok, t. ház, hogy a magyar nyelvnek a hadseregben való érvényesülésre és a nemzeti kívánságok és óhajok teljesítésére ennek a nemzetnek feltétlenül joga van. Nem jó szolgálatot tett a miniszterelnök ur és a szabadelvű párt a nemzeti ügynek akkor, midőn a nemzet ezen jogát elvitatta, mert ezzel éket vert a korona és a nemzet közzé. Egy csaknem áthidalhatlan űr támadt, a melyet azonban át kell hidalnunk és hogyha ezen kérdés megoldásának más módja nincsen, a törvényes akadályokat kell az útból elhárítanunk. Tessék a miniszterelnök urnak egy törvényjavaslatot beterjeszteni, a melyben a magyar nyelvnek használati jogát kifejezésre juttatja. En nem hiszem, hogyha a miniszterelnök ur megteszi, hogy ehhez az egész képviselőház hozzá ne járuljon és akkor a béke és a nyugalom helyre fog állani. Másrészt viszont nem akarom elhinni, hogy a király, a ki mindig a ovember 24-én, kedden. 319 nemzettel érzett, a nemzet ezen kívánságát megtagadja és igy remélem, hogy az ügy ekként győzelemre fog jutni. (Ugy van! bal felöl.) Nem fogadhatom el a törvényjavaslatot még azért sem, (Elénlc helyeslés balfelöl.) mert jelenleg még ex-lex állapot van és igy nekünk első kötelességünk az, hogy ezen állapotot megszüntessük. Az igen t. miniszterelnök ur ennek a kérdésnek ugyan nem tulajdonit valami nagy fontosságot, a midőn következőleg f nyilatkozik, (Halljuk! Ralijuk! Olvassa): »Ám folytassák az obstrukcziót az indemnitásnál, ha ugy tetszik, majd megküzdjük ott a csatát. Közjogellenes és az alkotmánynak sarkalatos tételét sérti, hogy egyáltalában teljesíttetnek fizetések és inkaszszáltatnak bevételek, mielőtt azok a törvényhozás által megállapittattak volna. Ezt soha sem tagadtam, most sem tagadhatjuk, a kormány teljesen érzi a felelőség súlyát, mikor az ország parancsoló érdeke által indíttatva, ezen jogsértés elkövetésére utólagos felmentés reményében magát elhatározta. De ha erre elhatározta magát és ezt megteszi, az állami élet vonalán semmi akadályt, semmi nehézséget nem lát abban, hogy ugyanazon eljárás követtessék a megszavazandó ujonczokra vonatkozólag is.« A miniszterelnök urnak tehát ez a nyilatkozata egyenesen az alkotmányba ütközik, mert a beállott kényszerhelyzet sem adhat egy miniszterelnök szájába ilyen törvénytelen kijelentéseket és ez csak azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök ur az alkotmány iránt nem viseltetik tisztelettel, és hogy előtte az alkotmánynak nincs értéke. Különben sem oszthatom a miniszterelnök ur azon felfogását, hogy ex-lex állapotban ő még törvénytelenül is kiadásokat teljesít és bevételeket eszközölhet, mert a miniszteri felelőség szerintem odáig nem terjedhet, a mennyiben a miniszteri felelőség csakis a létező törvény végrehajtására vonatkozhatik, (Ugy van! balfelöl.) és egy nem létező törvényt pótló miniszteri felelőséget én a magam részéről nem ismerek, mert ha ez igy volna, akkor a törvényhozásnak jogai illuzóriussá válnának és a kormány érvényes és hatályos szerződéseket köthetne, ujonczokat sorozhatna és azután utólag kikérné a törvényhozás engedelmét. Abból, hogy a miniszterelnök ur most ex-lexben ezeket, a szerinte is alkotmányellenes és törvénytelen intézkedéseket az állami élet megakasztásának kikerülése czéíjából a maga felelősége tudatában gyakorolja, ezt nem a miniszteri felelőség elvénél fogva te-. heti, hanem csakis azért, mert a törvényhozás ezt neki elnézi, mert ex-lex állapotban itt a képviselőházban senki sem akarja magára venni azt a felelőséget, hogy az állami gépezet menete megakasztassék, mert ez által anarchikus állapot jönne létre. Különben, t, képviselőház, hogy mennyire nem teheti a miniszterelnök ur saját felelőségénél fogva azt, hogy ex-lexben is kiadásokat és bevételeket eszközöljön, és hogy e tekintetben