Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-344

344. országos ülés 1903 n< parlament elé állani sem merészkednek, (Ugy van! balfelöl.) és hogy egyáltalán sikerült-e azzal a szabadelvű pártot megnyugtatni, az nagy kérdés. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Narkotizálni! Buzáth Ferencz: Mig ezen harcz folyamán a szabadelvű párt részéről bizonyos hazafiúi fel­buzdulást tapasztaltunk ; mig a szabadelvű párt­nak igen tekintélyes tagjai, mint Heltai Ferencz és Rohonyi Gyula képviselő urak a magyar vezényszó mellett munkákat is irtak, egyesek pedig élőszóval adtak felfogásuknak kifejezést ós a mig ezzel a kérdéssel foglalkozván, a párt egységét veszélyeztették, sőt valósággal pártbom­lás elé nézett a párt: addig csodálatos egyhan­gúság támadt akkor, midőn a t. miniszterelnök ur a magyar nyelv jogát feladta. Ezen jogfel­adás után a párt egysége helyreállt, tagjai tel­jesen megnyugodtak és biztositva lett a szabad­elvű párt további fennállása. (Ugy van! bal­felöl.) B. Kaas Ivor: Nagyon jó! Buzáth Ferencz: A t. miniszterelnök ur mindig hangoztatja itt a házban, hogy az ellen­zékkel az elvek harczát akarja megvívni. De hol van az a tábor, a mely őt követi az elvek harczának megvívásában, a midőn minduntalan az elvtelenségnek ilyen nagymérvű tüneteivel találkozunk ? Ez már többé nem is az elvt k feladása; ez a politikai erkölcsöknek olyan sülyedése, a melyet előítélettől ment és elfogu­latlan embernek eléggé elitélnie nem lehet. (Ugy van! _ balfelöl.) És nem esik-e kétségbe a t. miniszterelnök ur, a kiről felteszem, hogy jó hazafi, ha a háta mögött olyan tábor áll, a melylyel az elvek har­czát megvívni egyáltalában nem lehet, (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) és a mely, midőn őt követi, nem az elvben követi őt, hanem a hatalomban, mert annak részese akar lenni, (Igás! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy azt saját önző czéljaira kihasználhassa. (Ugy van! balfelöl.) Éa azon felfogásban vagyok, t. ház, hogy a magyar nyelvnek a hadseregben való érvényesülésre és a nemzeti kívánságok és óhajok teljesítésére ennek a nemzetnek feltétle­nül joga van. Nem jó szolgálatot tett a minisz­terelnök ur és a szabadelvű párt a nemzeti ügynek akkor, midőn a nemzet ezen jogát el­vitatta, mert ezzel éket vert a korona és a nemzet közzé. Egy csaknem áthidalhatlan űr támadt, a melyet azonban át kell hidalnunk és hogyha ezen kérdés megoldásának más módja nincsen, a törvényes akadályokat kell az útból elhárítanunk. Tessék a miniszterelnök urnak egy törvényjavaslatot beterjeszteni, a melyben a ma­gyar nyelvnek használati jogát kifejezésre jut­tatja. En nem hiszem, hogyha a miniszterelnök ur megteszi, hogy ehhez az egész képviselőház hozzá ne járuljon és akkor a béke és a nyuga­lom helyre fog állani. Másrészt viszont nem akarom elhinni, hogy a király, a ki mindig a ovember 24-én, kedden. 319 nemzettel érzett, a nemzet ezen kívánságát meg­tagadja és igy remélem, hogy az ügy ekként győzelemre fog jutni. (Ugy van! bal felöl.) Nem fogadhatom el a törvényjavaslatot még azért sem, (Elénlc helyeslés balfelöl.) mert jelen­leg még ex-lex állapot van és igy nekünk első kötelességünk az, hogy ezen állapotot megszün­tessük. Az igen t. miniszterelnök ur ennek a kérdésnek ugyan nem tulajdonit valami nagy fontosságot, a midőn következőleg f nyilatkozik, (Halljuk! Ralijuk! Olvassa): »Ám folytassák az obstrukcziót az indemnitásnál, ha ugy tetszik, majd megküzdjük ott a csatát. Közjogellenes és az alkotmánynak sarkalatos tételét sérti, hogy egyáltalában teljesíttetnek fizetések és inkasz­száltatnak bevételek, mielőtt azok a törvényho­zás által megállapittattak volna. Ezt soha sem tagadtam, most sem tagadhatjuk, a kormány teljesen érzi a felelőség súlyát, mikor az or­szág parancsoló érdeke által indíttatva, ezen jogsértés elkövetésére utólagos felmentés remé­nyében magát elhatározta. De ha erre elhatá­rozta magát és ezt megteszi, az állami élet vonalán semmi akadályt, semmi nehézséget nem lát abban, hogy ugyanazon eljárás követtessék a megszavazandó ujonczokra vonatkozólag is.« A miniszterelnök urnak tehát ez a nyilatkozata egyenesen az alkotmányba ütközik, mert a be­állott kényszerhelyzet sem adhat egy miniszter­elnök szájába ilyen törvénytelen kijelentéseket és ez csak azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök ur az alkotmány iránt nem viseltetik tisztelet­tel, és hogy előtte az alkotmánynak nincs ér­téke. Különben sem oszthatom a miniszterelnök ur azon felfogását, hogy ex-lex állapotban ő még törvénytelenül is kiadásokat teljesít és be­vételeket eszközölhet, mert a miniszteri felelőség szerintem odáig nem terjedhet, a mennyiben a miniszteri felelőség csakis a létező törvény végre­hajtására vonatkozhatik, (Ugy van! balfelöl.) és egy nem létező törvényt pótló miniszteri felelő­séget én a magam részéről nem ismerek, mert ha ez igy volna, akkor a törvényhozásnak jogai illuzóriussá válnának és a kormány érvényes és hatályos szerződéseket köthetne, ujonczokat so­rozhatna és azután utólag kikérné a törvény­hozás engedelmét. Abból, hogy a miniszterel­nök ur most ex-lexben ezeket, a szerinte is alkotmányellenes és törvénytelen intézkedéseket az állami élet megakasztásának kikerülése czéí­jából a maga felelősége tudatában gyakorolja, ezt nem a miniszteri felelőség elvénél fogva te-. heti, hanem csakis azért, mert a törvényhozás ezt neki elnézi, mert ex-lex állapotban itt a képviselőházban senki sem akarja magára venni azt a felelőséget, hogy az állami gépezet me­nete megakasztassék, mert ez által anarchikus állapot jönne létre. Különben, t, képviselőház, hogy mennyire nem teheti a miniszterelnök ur saját felelőségé­nél fogva azt, hogy ex-lexben is kiadásokat és bevételeket eszközöljön, és hogy e tekintetben

Next

/
Thumbnails
Contents