Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-341

212 Ml. országos ülés 1903 november 20-án, pénteken. rövid időn belül törvényjavaslatot adjon be, a melyben mondassák ki a magyar önálló hadsereg felállítása magyar vezényszóval és jelvényekkel.* Hogy szavazhatnék meg tehát az ujonezokat! Mi nem helyezzük magunkat az egész nemzettel ellentétbe, nem leszünk az országnak kárára, mint a kormánypárt. {Olvassa) : » Mondassák ki továbbá, hogy a katonai szolgálati idő három évről kettőre szállíttatik le.« Ez a nemzet jogos kívánsága. — Ezért dobog ma minden sziv. — Ma még csak kérjük. Holnap már követeljük, — s azután...? nem fogjuk drágának tartani sem a vért, sem az életet! Ma még csak lágy szellő a mi kívánságunk, holnap már vihar, s azután?... orkán, mely mindent magával ragad, — mert a »népszava Isten szava«, — »s inkább kell Istennek engedelmeskedni, mint az embernek!« Kelt a magyarláposi népgyűlésben. Magyarlápos, 1903. márczius 8-án. Barabás Samu s. k., elnök, Voith József s. k., jegyző. (Éljenzés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Ehhez már kell egy kis kommentárt fűznöm. Mikor a nép, az ország igy beszél, azzal ellentétbe niagát^ senki, ha még oly nagy ur is, nem helyezheti. Én is azt mondom, hogy a nép szava Isten szava. Ma már elmúlt az az idő, midőn a királyok és a császárok Isten kegyelméből uralkodtak; ma a király és a császár a mi kegyelmünkből, a nép kegyelméből uralkodik, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) és nem a nép van a császárért, hanem a császár van a népért. S mikor az a 19 millió háromszázezer magyar — mert hiába beszélnek a mindenféle gondolkozású emberek arról, hogy nem vagyunk többen, csak 10 milliónyi számban Magyarországban, mert ez csak akkor igaz, ha csak azt veszszük, a ki született magyar, de az a román testvér is magyar szellemben nyilatkozik, s igy az román ember ugyan, de magyarországi, •— tehát, ha 19 millió háromszázezer ember követeli a magyar nyelv jogát, akkor az a nemzet jogos követelése, a melyből nem engedhet, hanem a király kell, hogy engedjen. Ez pedig csak önöktől függ. Czélt is értek volna, ha a kormány elment volna akkor, a mikor ő Felsége itt volt, elébe és követelték volna önök egyhangúlag, hogy teljesítse a nemzet kívánságait. Pedig akkor sokan mondták, hogy tartsanak értekezletet és nyilvánítsák ki, hogy mi az álláspontjuk a katonai programmra nézve. Hanem akkor nem tettek semmit sem. Pedig ha sarkukra állottak volna, ma már mindent megkaptunk volna; mivel azonban akkor nem mozdultak, tessék most sarkukra állani, mert különben mi obstruálunk tovább életrehalálra. (Derültség a jobboldalon. Helyeslés a baloldalon.) De talán jobb lesz, ha tovább olvasom. (Halljuk! Hall juh! a baloldalon. Mozgás a jobboldalon. ) Hatvan nagyközség 1903. évi márczius hó 1-én tartott népgyüléséből a következő féliratot intézte a képviselőházhoz (olvassa) : »T. képviselőház! A törvényhozás elé terjesztett katonai javaslatok tárgyalása alkalmából az országszerte megnyilatkozott nemzeti tiltakozásból Hatvan nagyközség is kivette részét és 1903. évi márczius hó 1. napján megtartott népgyűlésen egyhangú lelkesedéssel a következő határozatot hozta: Hatvan közönsége és független polgárai tiltakoznak a népgyűlésen a könnyelmű, csupán hódítási kalandra vágyó, a magyar nemzetet vérében és vagyonában megtámadó, életerőiben elsorvasztani törekvő, a magyar népre elviselhetlen terheket rakni akaró, idegen érdekeket szolgáló benyújtott katonai javaslat ellen s ezért a népgyűlés határozatilag kimondja: 1. A magyar országgyűlés képviselőházához feliratot intéz, hogy a beterjesztett katonai javaslat a napirendről levétessék. 2. Felhívja a kerület és Heves vármegye képviselőit, hogy választóik akaratához és Heves vármegyénk feliratához hűen szavazatukat a javaslat ellen adják be, 3. Az országos függetlenségi pártnak a javaslat ellen becsületesen folytatott s folytatandó önfeláldozó hazafias küzdelméhez csatlakozva felkéri, hogy minden módon igyekezzék megakadályozni a javaslat törvénynyé válását s hasson oda, hogy az általános szavazatjog behozatalával hasonfontosságu határozatok az igazi közérzületnek megfelelően döntessenek el. Midőn a népgyűlés megbízásából eme határozatot a t. képviselőház tudomására hozzuk, hazafiúi tisztelettel kérjük, hogr jelen feliratunkat a katonai javaslatok tárgyalásánál felolvastatni, napirendre tűzni, és az abban kifejezett közóbajnak s nemzeti követelményeknek megfelelőleg elintézni méltóztassék. Hatvan, 1903. ávi márczius hó 1-én. A népgyűlés megbízásából: Csépány Géza s. k., elnök. Baditz Zsigmond s. k., jegyző. Nyíregyháza szab. kir. város lakosai a következő feliratot intézték a képviselőházhoz (olvassa): »Mélyen tisztelt képviselőház! Nyíregyháza város és Szabolcs vármegye szomszédos községeinek polgárai a folyó évi márczius hó 8-án Nyíregyházán pártkülönbség nélkül egybegyűlvén, az igen tisztelt képviselőház előtt tárgyalás alatt álló azon törvényjavaslatok felett, melyek közül az egyik az 1889. évi VI. törvényczikk lá-ik § ának módosítását, a másik az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlását, illetve a póttartalékosok egyrészének kivételes igénybevételét czélozza, beható tanácskozást folytattak. Ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vette több ezer főből álló népgyülésünk az emiitett katonai javaslatokkal kapcsolatos azon kérdéseket is, melyek ez idő szerint a közvéleményt országszerte oly élénken foglalkoztatják.