Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-340

340. ORSZÁGOS ÜLÉS 1903 november 19-én, csütörtökön, Perczel Dezső, közben Jakabffy Imre elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. —• Elnöki előterjesztések. — Az njonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Nyiri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra lő perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét gróf Teleki Sándor jegyző fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Hertelendy László, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Endrey Gyula jegyző jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Gr, Teleki Sándor jegyző (olvassa az 1903. november hó 18-dikán tartott ülés jegyzökönyvét.) Ugron Gábor: T. ház! A jegyzőkönyvben egyáltalában semmi nyomát sem látom a napirend előtti felszólalásoknak. Bocsánatot kérek, megtörtént tény, azt a jegyzőkönyvből kihagyni nem lehet, (Felkiáltások jobbfelöl: Házszabály!) A jegyzőkönyv a tanácskozásoknak hű képét kell, hogy nyújtsa. A jegyzőkönyv nemcsak azon tárgyakat kell, hogy magában foglalja, a melyekben határozat hozatott, hanem szükséges, hogy azon tárgyalásokról is megemlékezzék, a melyek napirend előtt történtek vagy történnek. Nagyon furcsa volna, hogy ha a történetíró keresné a tegnapi nap történetét és azt nem találná másutt, csak a lapokban (Felkiáltások jdbbfélöl: A naplóban!) és a ház naplójában, de nem találná nyomát a ház jegyzőkönyvében. A ház jegyzőkönyve nem kell, bogy terjedelmes legyen, de kétségtelen, hogy rövid, tiszta és világos összefoglalatban kell, hogy a tanácskozásoknak egész menetéről hű képet adjon, (ügy van! Ugy van! a baloldalon,) Azért kérem a t. bázat, méltóztassék a jegyzőkönyv hitelesítését megtagadni és arra utasítani a jegyzőket, hogy a napirend előtti felszólalásoknak és vitáknak rövid tartalma a jegyzőkönyvbe foglaltassák. Nagyon természetes, hogy aztán a jegyző urak hozzátehetik azon oldalra^ a melyre a határozatokat beírni szokták, hogy a házszabályoknak ezen és ezen pontja értelmében határozat nem hozatott. Én gondolom, a t. jegyző uraknak épen az zavarja meg a felfogását, hogy a határozati rovatba nincs mit irni. De ha a jegyzőkönyvbe örökké csak olyan tárgyak jönnének be, a melyekre nézve határoz is a ház, sokszor olyan tények maradnának ki a jegyzőkönyvből, a melyekre nézve ugyan — mint tegnap is — határozat nem hozatott, de a melyekre nézve a ház maga nagy egyértelműséggel nyilatkozott, s a melyek gyakran sokkal fontosabbak, mint százból kilenczven azon tárgyak közül, a melyekre nézve a ház határozatot hozott. (Ugy van! balfelöl.) A jegyzőkönyv a tanácskozás hü képét kell, hogy adja. A tanácskozás rendjén történtek a napirend előtti felszólalások, azoknak értelmük, azoknak czéljuk volt és azoknak sem értelmét, sem czélzatát és talán konzekvencziáit sem lehet kicsinyelni, annál kevésbbé szabad elnéznünk és megengednünk azt, hogy a ház jegyzőkönyve annyira hiányos legyen, hogy abba a napirend előtti felszólalásokból semmi bele ne foglaltassák. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Az Ugron G-ábor képviselő ur által felhozottakra nézve engedje meg a t. ház, hogy röviden nyilatkozzam. (Halljuk ! Halljuk!) Á ház eddigi praxisa ebben a tekintetben ellentétes volt, mert esetet tudnék felhozni, a hol igenis a jegyzőkönyvben olyanformán van az ily eset feltéve, hogy napirend előtt X és Y urak felszólalván, következett ez és ez a tárgy. Vannak jegyzőkönyvek, melyekben a napirend