Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-340

3W, országos ülés 1903 november 19-én, csütörtökön. 177 előtti felszólalásoknak abszolúte semmi nyoma nincsen, a ház azonban ugy az ilyen, mint az amolyan jegyzőkönyveket is akárhányszor szó nélkül hitelesítette. Tény az, hogy a házszabályok 267. § ""cl. ai mely kimondja, hogy kötelezőleg mit kell a jegyzőkönyvbe venni, következőkép szól (olvassa): »A jegyzőkönyvbe foglaltassák : a) a szavazás alá került kérdés szószerinti szerkezetében; b) a szavazás eredménye; c) a hozott határozat* A dolognak ezen állásában tehát bátor vagyok az elnöki székből azon javaslatot tenni, hogy a ház a jegyzőkönyvet azon módosítással hitelesítse, hogy belevétessék: napirend előtt JSTessi Pál, Lovászy Márton, Ugron Gábor és báró Feilitzsch Artúr (Felkiáltások jobb felöl: Éljen Feilitzsch!) képviselő urak, valamint gróf Tisza István miniszterelnök ur (Éljenzés jobbfelöl.) felszólalása után következett stb. Hozzájárul ehhez a ház ? Holló Lajos: T. képviselőház! Azí talán még hozzátehetnó'k ezen kérdéshez, hogy milyen tárgyban történtek a felszólalások, mert azt meg kell örökíteni. (Felkiáltások jobbfelöl: A naplóban meg van örökítve!) Ezt azért gondolom, hogy feltétlenül be kell venni, mert e nélkül nem volna hü a jegyzőkönyv, a melynek mégis nemcsak a határozatokat kell magában foglalnia, hanem az itt történt események hü regisztrálását is. Hivatkozom arra, hogy a zárt ülésnek sincsen semmiféle értelme abban a tekintetben, hogy az a nyilvános ülésen határozat tárgyát képezze, mégis az, hogy zárt ülés kéretett, tartatott és befejeztetett, mind bent van a jegyzőkönyvben, mint történeti regisztrálása a tényeknek. Erről sem szól az a §, melyet a t. házelnök ur szíves volt czitálni, mégis a ház egyöntetű szokása szerint ez mindig bevétetik, Ennek következtében kérném azt is világosan körvonalozni, hogy milyen tárgyban történtek a felszólalások. Nekem különben még egy más irányú észrevételem is volna, de azt hiszem, talán méltóztatnak először e felett határozni, és majd azután leszek bátor röviden még egy másik észrevételt tenni a jegyzőkönyvre. (Helyeslés balfelöl.) Kubik Béla: T. képviselőház! Én az elnök úrral egy véleményben vagyok az iránt, hogy a jegyzőkönyvben említtessék meg, hogy napirend előtti felszólalás történt, abban azonban különbözöm az elnök ur felfogásától, hogy a mig ő csak egy más tárgygyal kapcsolatosan kívánja ezt megemlittetni, addig én részemről mint külön jegyzőkönyvi tételt kívánnám ezt a jegyzőkönyvbe felvétetni, és azért csatlakozom Ugron Gábor t. képviselőtársamnak azon indítványához, hogy ezt a jegyzőkönyvet így ne hitelesítse a ház, hanem ez az ujabb pont vétessék fel a jegyzőkönyvbe. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! A képviselőház t. elnöke a kérdés meritumát tökéletesen tisztázta, a menynyiben közölte a t. házzal, hogy abban a tekinKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906, XIX. KÖTET. tétben, vájjon a napirend előtti felszólalások bejöjjenek-e a jegyzőkönyvbe vagy nem, a háznak különböző eljárása volt, Az ellen természetesen, hogy a jegyzőkönyvbe a napirend előtti felszólalás felvétessék, a kormánynak nincsen semmi észrevétele, a jegyzőkönyv hitelesítése a nélkül is tulajdonképen a háznak belügye. Hanem azután kérném, méltóztassék elfogadni ugy, a hogy az elnök ur enuncziálta, hogy ezeknek és ezeknek a képviselő uraknak felszólalása után a ház a napirendre tért át. Hogy vájjon junktim történjék-e ez a következő határozati ponttal, vagy pedig külön pontot képezzen, azt hiszem, ez olyan formalitás, a mely tökéletesen mellékes. Én tehát még egyszer kérném, méltóztassék az elnök ur javaslatát ugy, a hogy tette, elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) A mi azt az aggodalmat illeti, hogy az utókor nem fogja tudni, mire vonatkozik ez a napirend előtti felszólalás: hát kérem, a magyar képviselőház tónyeiről két okmány számol be: a jegyzőkönyv és a hivatalos napló. (Egy hang balfelöl: Az egyik nem számol!) Mert nálunk a napló nem privát vállalat, hanem hivatalos kiadvány, a melyből mindenki, a ki később érdeklődni fog a dolog iránt, e napirend előtti felszólalás tárgyát teljesen megértheti. (Ugy van! jobbfelől.) Ha a t. képviselő uraknak az volt a szándékuk, hogy erről a dologról magába a jegyzőkönyvbe jöjjön bele egy határozat, ezt elérhették volna nagyon egyszerűen ugy, ha nem napirend előtti felszólalás utján hozták volna ide a dolgot, hanem interpálláczió alakjában. Akkor bejött volna a jegyzőkönyvbe a határozat erre nézve is. Mindezeknél fogva ismételten kérem a t. házat, méltóztassék a t. elnök urnak szerintem egészen helyes és a helyzetnek teljesen megfelelő indítványát elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Kossuth Ferencz: T. ház! Csatlakozom Ugron Gábor t. képviselőtársam felfogásához. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Csatlakozom pedig azért, mert csupán annak a megemlítése, hogy ez és ez felszólalt, a nélkül, hogy kimondatnék, hogy micsoda tárgyról beszélt, teljesen felesleges dolog volna. Általában a jegyzőkönyvben foglalt dolgoknak nagyobb fontosságot szoktak tulajdonítani a parlamentekben, mint a naplóban megemlítetteknek, először azért, mert a jegyzőkönyv hitelesítve van; másodszor pedig azért, mert általános parlamenti szokás a fontosabb körülményeket jegyzőkönyvileg megörökiteni. így például valakinek érdemeit jegyzőkönyvileg örökítik meg. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Az határozat! (Felkiáltások jobbfelöl: Ugy van, az határozat!) Kossuth Ferencz: Bocsánatot kérek, bár a házszabályok tényleg azt mondják, a mit az igen t. elnök ur is felolvasott: hogy bizonyos dolgoknak, a melyeket a házszabályok a), b), e) 23