Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-339

339. országos ülés 1903 november 18-án, szerdán. 153 alkotmányos felelősége nem volna fentaríbató. A hadsereg eredete részben osztrák, részben magyar. Ozélja azonban a monarchiáért szolgálni és ezért hagyatott az egységes vezénylet és belső szervezet kizárólag ő Felsége, mint a közös uralkodó kezére. A magyar 1867:

XII. törvényczikkben és az ugyanazon évből való deczember 21-iki osztrák törvényben az Ausztria és Magyarország között bölcsen megállapított jog a hadseregre vonatkozó egyensúlyt jelenti, melynek értéke a legvilágosabban a jelenben mutatkozik és a mely a monarchia érdekében minden megváltoztatástól megóvandó.« Holló Lajos: Tessék igy magyar jogokat szerezni! Lovászy Márton : T. képviselőház ! Ha ennek a beszédnek lényegét kivonni akarjuk, ebből két állítás tűnik elénk. Az egyik az, hogy azokra a jogokra nézve, a melyeknek alkotmányos gyakorlását a magyar törvény, az 1867; XII. törvényczikk 11. §-a ő Felségére ruházta, minden törvényhozási beavatkozás ugy Ausztriában, mint Magyarországon ki van zárva. A másik az, hogy az ezen ügyekre nézve jelenleg fennálló törvényes határozatok megváltoztatása magyar részről egyenesen hozzá van kötve az osztrák állam, az osztrák kormány hozzájárulásához és jóváhagyásához. T. képviselőház i Nekünk kötelességünk megragadni az első pillanatot, a mikor e nyilatkozatok elhangzása után a magyar országgyűlés egybeül, hogy kérdést intézzünk a magyar kormányhoz : igaz-e ez a két állítás, megfelel-e a magyar törvények szellemének és megfelel-e Magyarország közjogi állásának? Ezekre nézve pedig^ határozott, férfias és nyilt választ kérünk. Én a magam részéről szinte feleslegesnek tartom, hogy ezeknek az állításoknak czáfolatába mélyebben belebocsátkozzzm, csupán rámutatok arra, hogy ezek a leghatározotabb ellentétben állanak az 1790 :X. törvényczikkel, a mely szerint Magyarország önálló és független állam, a mely más országok és tartományok módjára nem kormányozható, és a melynek törvényhozási függetlensége minden téren megóvatik. De ugy tudom, hogy ez az álláspont a leghatározottabb ellentétben áll azzal a programmal is, a melyet a szabadelvű párt legutóbb magára nézve felállított és irányadónak tekintett. A pártprogramm ezekről a kérdésekről a 8. pontban nyilatkozik. Ennek a pontnak első kikezdését nem fogom felolvasni, nem pedig azért, mert nem akarom, hogy a háznak naplójába belekerüljön, hogy az országgyűlés egyik nagy pártjának egyik része, — mert nem az egész, — annak a pártnak másik része ezt a felfogást magáévá nem tette, de egyik része, miként gondolkozott a magyar hadsereg szolgálati és vezényleti nyelvéről. Csupán megemlítem azt, hogy ez az első kikezdés a vezérletí és szolgálati nyelvéről intézkedik, és azután következőleg folytatja (olvassa): »A minisztérium politikai felelősége, mint a korona KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906, XIX. KÖTET. minden tenyere, erre is kiterjed, az országgyűlésnek törvényszerű befolyása, mint minden alkotmányos ügyre, erre nézve is fennáll.« Gr. Tisza István miniszterelnök: Ugy van! Ugy van ! Lovászy Márton; Ezt az álláspontot a törvényhozás, korona és országgyűlés együtt megváltoztathatja. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ugy van! Lovászy Márton: Ezek után azt kell kérdeznem: osztja-e a magyar miniszterelnök ur, úgyis, mint miniszterelnök, de úgyis, mint a szabadelvű párt vezére, azt a felfogást, a melyet doktor Körber ur e beszédben megnyilatkoztatott ? B. Kaas Ivor: Körber hivatkozik rá, hogy igen. (Derültség jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Csak tessék a háromórai vonatot megvárni! Rakovszky István: Azt Polónyi szokta várni. (Derültség balról.) Lovászy Márton: Ha nem osztja — a mint hiszem, hogy nem osztja, — akkor azt kérdem én az igen t. miniszterelnök úrtól, hogy ő Felségének, az uralkodónak felfogását ezekről a kérdésekről ki képviseli hiven és igazán: a magyar kormány-e vagy az osztrák kormány ? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert ez a két felfogás egymással homlokegyenest ellenkezik. (TJgy van ! Ugy van! Zaj a szdsobaloldalon.) Hiszen azt mondhatná valaki erre, hogy mi közünk nekünk ahhoz, hogy doktor Körber ur hogyan gondolkozik a magyar közjogról, a magyar nemzet jogairól, a magyar törvényhozás szuverenitásáról. De gyakorlatilag hogy áll a dolog, t. képviselőház ? Épen a mostani válságban is már hányszor fordult elő, hogy mikor magyar államférfiak, sőt magyar kormányférfi, a kik felelős állásban voltak, megjelentek az uralkodónál kihallgatásra és előterjesztették a maguk álláspontját, nyomban rá jelenkezett Körber és azt, a mit ők építettek, egy pillanat alatt lerontotta. Ugron Gábor: Politikai patkány! Lovászy Márton: Nem közömbös tehát ránk nézve az, hogy az osztrák törvényhozásban és az osztrák kormány részéről hogyan fogják fel ezt a dolgot, a mikor ennek a befolyásnak a súlya a magyar király elhatározásában mindig érezhető. Rákosi Viktor: Körber a kanczelíár szerepét játsza! Lovászy Márton: Ezt az ellentétet a magyar kormánynak felfogásom szerint kötelessége eloszlatni és pedig akként, hogy vagy az egyik, vagy a másik felfogásnak az uralkodó tanácsából ki kell küszöböltetnie. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Tiszta helyzeteket szeret a miniszterelnök ur! Lovászy Márton: Tiszta helyzetet kell teremteni, és azért igen kérem a miniszterelnök 20