Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-339

154 33,9. országos ülés 1903 november 18-án, szerdán. urat, méltóztassék ebben a kérdésben nyilat­kozni és méltóztassék e dologról határozottan, nyíltan felvilágosítást adni. (Helyeslés a szélsö­balóldalon.) Elnök: Napirend előtt való felszólalásra kért még engedelmet báró Feilitzsch Arthur képviselő ur. B. Feilitzsch Arthur: T. ház! Engedjen meg a t. ház, hogy, kapcsolatban az iménti felszóla­lásokkal, röviden és talán nem egészen abban a keretben mozgólag, vagyis a törvény magyará­zat terére menőleg, foglalkozzam Körber minisz­terelnöknek az osztrák Reichsrathban tett nyi­latkozatával. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt erre áttérnék, engedje meg a t. ház, hogy Nessi Pál képviselőtársam néhány megjegyzésére a magam nevében, de kötelesség­szerüleg is válaszoljak. Azt mondotta a t. kép­viselőtársam, használom én is az idegen szót, a melyet ő használ, hogy inkonzekvencziába es­tünk és esünk, hogy gr. Héderváry volt minisz­terelnök urat megbuktatva, ma már egészen más állásponton vagyunk és igaznak tartjuk azt, a mit Körber mond. Hogy honnan veszi ezt az én t. képviselőtársam . . . (Ugy van! TJgy van! a jobboldalon.) Nessi Pál: Feltételesen mondottam! B. Feilitzsch Arthur: ... azt én nem tudom; hogy mi alapon feltételezi ezt rólunk, azt szin­tén nem tudom. Ha van alapja rá, hogy felté­telesen, mint vádat hangoztassa velünk szem­ben : ugy nagyon sajnálnám, ha minden egyéb állítása is ilyen ingatag alapon nyugodnék. De kötelességemnek tartom végre valahára, miután annyiszor szó esett róla, röviden rá­mutatni arra is, hogy miért szavaztunk mi akkor a kormányelnökkel szemben. (Halljuk! Halljuk!) Nem az volt az irányadó, hogy ő nem utasította volna határozottan vissza Körbernek a t. képviselő ur által idézett kijelentéseit, ha­nem alapját képezte, irányadó volt a mi akkori állásfoglalásunkra nézve az, hogy egy szeren­csétlen fogalmazás révén olyan kijelentést tett a t. miniszterelnök ur, a melyet mi a magyar or­szággyűlés által tudomásul vehetőnek nem tar­tottunk semmi körülmények között. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ez pedig a nyilatkozatnak az a része volt, a melyben nemleges fordulattal azt a kijelentést tette, hogy mint magyar mi­niszterelnök abban az esetben, — ha jól emlék­szem, szó szerint idézem, — hogyha mondjuk Ausztria részéről olyan beavatkozási kísérlet tétetnék, a mely a közösségnek, vagy Magyar­országnak kárára vagy sérelmére volna, hason­lókép járna el, mint Körber. Ez volt az a pont, a mely minket arra késztetett, hogy tudomásul ne vegyük, mert ez által tudomásul vettük volna Körbernek beavatkozási jogát is a magyar ügyekbe. B. Kaas Ivor: Ez kimagyarázás! B. Feilitzsch Arthur: Ezt a t. képviselő uraknak tetszésére bizom. T. ház! Igaz, hogy mi akkor ebből kiin­dulólag, mert itt láttuk és itt láttam én is a nyilatkozat veszedelmes voltát, szembeszálltunk a mi vezérünkkel és leszavaztuk. Én nagyon szeretném és nagyon kívánnám, ha önök is a mi nyomdokainkon haladnának és vezérük ha­zafias irányú kijelentéseit és felfogásait követ­nék és a konzekvencziák tekintetében ugyanazon az utón haladnának, mint mi. (Helyeslés a jobb­oldalon. Mozgás és zaj balfelöl.) Holló Lajos: Tehát mi is leszavazzuk a ve­zérünket ! B. Feilitzsch Arthur: Én kijelentem a ma­gam nevében és azt hiszem, elvtársaim nevében is, hogy igenis mi azokat, a miket Körber ur Bécsben az osztrák Keichsrathban mondott, nem tartjuk igaznak és én nem tartom helyes­nek, azzal magamat nem indentifikálom, azt nem osztom és nem fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István: Feliratot a Felséghez, hogy végezzen egyszer ezekkel! B. Kaas Ivor: Halljuk! Mit tesznek ? (Zaj a baloldalon.) (Az elnöki széket Jakabffy Imre foglalja él.) B. Feilitzsch Arthur: Valami túlságos nagy fontosságot, engedelmet kérek, t. ház, (Zaj a baloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) nem tulajdonitok ezeknek a kijelentéseknek, nem tulajdonitok pedig azért, mert nekem az a meggyőződésem, az az álláspontom, (Zaj a baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk!) hogy ha valaki­nek beleszólása, beleavatkozási joga, hatalmi joga Magyarország törvényhozásának, az országgyű­lésnek alkotmányos és közjogi alapon való ügyei­nek intézésében nincsen, akkor az, a mit kije­lent, joghatálylyal, jogsulylyal nem is birhat. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Holló Lajos: Tisza is azt mondta, hogy van neki befolyása. (Zaj a baloldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Engedelmet kérek, t. ház, de én azt tartom, hogy nagyon veszedelmes térre lépnénk és lépünk akkor, hogyha a túlsó oldalon az osztrák kormányelnöknek a mi tör­vényeinkre vonatkozó magyarázatainak túlságo­san nagy fontosságot és nagy súlyt tulajdoní­tanak. Lovászy Márton: A kihallgatásokon az a felfogás érvényesül! (Zaj a baloldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Ez mindannyiszor a mi gyöngeségünknek a bizonyítása. (Élénk ellen­mondások és folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Zboray Miklós: Erélyes visszautasítás kell! B. Feilitzsch Arthur: Ha mi törvényeinknek alapján állunk, ha mi törvényeinket és jogain­kat becsülettel és tisztességgel védjük és meg­óvjuk, akkor, engedelmet kérek, az osztrák mi­niszterelnök urnak bármiféle magyarázata ezen törvényeknek egyenes és becsületes végrehajtását nem alterálhatja, nem befolyásolhatja. (Ugy

Next

/
Thumbnails
Contents