Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-338
338. országos ülés 1903 november 17-én, kedden. 139 nem alkottatik, a létszámfelemelés teljesen ki van zárva. (Helyeslés a szélsöbaloldahn.) Hiszen gr. Khuen-Héderváry Károlynak bukását tulajdonképen az okozta, hogy ő csak az 1903. évre ejtette el a létszámemelést, illetőleg nem jelentette ki, hogy az 1904-dik évre nem tartja azt fenn, és midőn azt mondották ezen az oldalon, hogy gr. Khuen-Héderváry előbb beterjesztett és a felemelt ujonczlétszámról szóló javaslatot visszavonta, onnan, abból az elnöki székből gr. Apponyi Albert kijelentette, hogy e javaslat visszavonva nincs, neki hivatalos tudomása nincsen arról, hogy e javaslatot visszavonták volna. Ha tehát — mondom — ezt világosan kijelentette volna a t. kormány, ebben az esetben már egy közeledési pontot találtunk volna, a mely a kibontakozás útjára vezethette volna a többséget és kisebbséget egyaránt, — természetesen a nemzet jogainak sértetlen fentartása mellett. De, t. ház, ezzel kapcsolatban mi lett volna a további teendő? Ismételten hangsúlyozom, hogy csak a magam nevében beszélek. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) NeSSi Pál: így nem lehet tárgyalni! Pozsgay Miklós: Ha az elnök is diskurál, a kormánypárt is diskurál, akkor nem lehet tárgyalni! (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Rendre !) Rigó Ferencz: De jól teszi! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Babó Mihály: A további teendő lett volna — nézetem szerint — az, hogy a kormány állásának hozzákötésével, — mert egyébként nem lett volna súlya az ő nyilatkozatának •— kijelentette volna a következőket: Magyarország közjogi önállóságának megfelelően a nemzeti szineket és czimert tartalmazó jelvényt behozza a közös hadsereg magyar részébe; továbbá, hogy ugy a katonai képzőintézetekben, mint a katonai igazságszolgáltatás minden fórumán a dualizmus alapján a magyar nyelv érvényesülését biztosítja ; a magyar honos tiszteket a magyar ezredekhez áthelyezteti és hogy ott ezentúl csak magyar honosokat alkalmaztat és mindezeket az 1904. év folyamán megvalósítja, gyakorlatilag érvényesiti. Mert, t. képviselőház, ha kabinetkérdéssé téve, határidőhöz kötve ezeket a kijelentéseket a t. kormány megteszi, — majd a többire később konkludálok, egyelőre tehát ennek fentartásával, — megint talált volna egy olyan érintkezési pontot, a mely lehetővé tette volna a békés kibontakozást. Mert ne méltóztassék ám gondolni, t. ház, hogy mi is ott, a hol a nemzet jogainak érvényesítése ez által hátráltatni és lehetetlenné tétetni nem fog, ne nyújtanánk segédkezet ahhoz, hogy az ország abból a keserves helyzetből, a melyben ma van, kivezettessék. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldahn.) Továbbá, talált volna ily érintkezési pontot, ha a többiekkel együttesen kijelentette volna a kormány, hogy a már előkészített két javaslatot, t. i. a tisztviselők fizetésrendezéséről és az állami beruházásokról szóló törvényjavaslatokat még ez év folyamán a ház tárgyalásai alá bocsátja. Ez feltétlenül szükséges lett volna azért, — mert a mint már jeleztem, — ezen törvényjavaslatokat szegezte ellenünk a volt Széli-kormány. Ha tehát ezen törvényjavaslatok akkor a kormány és annak többsége által rendkívül sürgőseknek ismertettek el, én azt hiszem, ezeknek tárgyalása elől épen a közérdek szempontjából, kitérni nem szabad, nem lehet. — Továbbá, ha ugyanezekkel kapcsolatban — mert hiszen én junktimot látok összes kijelentéseiben, — kabinetkérdés tárgyává téve, kötelezőleg kijelentette volna a kormány, hogy a választási reformot megvalósítja és az erre vonatkozó törvényjavaslatot a választói jog széleskörű kiterjesztésével, a czenzus egyöntetű megállapításával és leszállításával, a községenkint való szavazás behozatalával és a választókerületek uj beosztásával megalkottatja ugy, — és ezt fontos körülménynek tartom a magam részéről — hogy akár a ház törvényszerű feloszlatása esetén, akár ezen országgyűlés tartamának letelte után történő képviselőválasztás már az uj törvény alapján lesz eszközlendő. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Csak igy ítélhet a nemzet! Babó Mihály: Mert, t. képviselőház, ugyebár ellentétek voltak az önök és az ezen oldalon ülő képviselők felfogása között arra nézve, hogy a mai választási rendszer mellett a nemzeti akarat nyilatkozhatik-e meg avagy nem ? Már most, miután maga a kormány hivatalos nyilatkozataiban és a t. képviselő urak felszólalásaikban is önmaguk ráhelyezkedtek arra az álláspontra, hogy igenis a mai választási törvénye nagy igazságtalanságokat tartalmaz, sőt a miniszterelnök ur a kormány nevében bizonyos irányú változtatásokat maga is kilátásba helyezett, akkor csak nagyon természetes, hogy nekünk ezen az oldalon a nemzet érdekében ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy igenis a nemzeti akarat oly módon, oly körülmények között és oly választási törvény alapján nyilatkozzék meg, a mely a mostani választási törvény hiányait már orvosolja. (Helyeslés a szélsöbaloldahn.) S azután, ha mindezeket a kormány kijelentette volna és ha komoly czélja és vállalkozásának egyik fő feladata csakugyan ez volt, nem pedig, a mint kitűnt, csak a' katonaság liferálása, akkor ezeket a pontozatokat a t. kormánynak elő kellett volna itt terjeszteni, ha csakugyan komoly az a czélzat, a mint hogy komolynak kell lennie, mert a nemzet nagy érdekéről van szó, hogy a kibontakozás megvalósíttassák, akkor mindezeket a kormánynak előterjeszteni hivatalos feladata és kötelessége lett volna. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbahldalon.) 18*
