Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-319

áÍ9. országos ülés 1903 Julius 29-én, szerdán. 79 nézve naplóinkban találunk. (Halljuk! Halljuk!) Már 1873. Julius 14-én tárgyalta a ház először a Rákóczi-féle törvénynek törlését és a hamvainak hazaszállítását czélzó kérvényeket. 2018 és 2020 számok alatt határozatokat hozott, a melyekben utasitotta a kormányt, hogy ennek eleget tegyen. 1894. április 14-én és 1902. deczember 13-án egyhangúlag megújította ezt a határozatot és kötelező' ígéretet tettek Szlávy József, Tisza Kálmán, Wekerle Sándor és Széll Kálmán volt miniszterelnök urak. Elmúlt azóta 30 év és e határozatból nem lett semmi, sem az egyik, sem a másik irányban. A mint az 1902. deczember 13-án felvett naplót olvasom, külügyi képviseletünk e tekintetben először azzal védekezett, hogy Rákóczi Ferencz hamvai nincsenek meg és nem találhatók. Méltóztatnak tudni, hogy ez a tény már kivan derítve. Thaly Kálmán t. képviselőtársunk (Éljenzés a szélsobaloldalon.) páratlan szorgalma és eléggé nem méltányolható hazafias működése, buzgalma és szeretete ezt a kérdést már tisztázta: ma már biztosan tudjuk, hogy Rákóczi hamvai hol vannak. Nem akarom a kérdést azon oldalról érinteni, hogy a magyar államnak, mint ilyennek becsületbeli kötelessége volna, e kérdésnek pénzügyi részét, Rákóczi hamvainak hazaszállítását illetőleg viselni, mert köztudomású, hogy Rákóczi 1,200 000 holdnyi birtokai 120 négyszögmértföld területet foglaltak el és hogy 40 négyszögmertföldnyi terület volt gr. Bercsényi Miklós birtoka is. Ezeknek egy része még ma is a magyar állam és a magyar kincstár tulajdonában van. Tehát, ha a hazaszeretet és a hazafias kötelesség nem súgná meg a kormány és vele a magyar államnak, hogy mit kell tennie, még ezen az alapon is megtalálhatja, mi a hála és hogy Rákóczi hamvainak hazaszállítása költségeit neki kell viselnie. Ugy gondoltam, t. ház, — és azt hiszem, hogy ebben a kérdésben nem fogok csalódni, egyhangú véleménye lesz a képviselőháznak, — előre is jelezvén, hogy határozati javaslatot benyújtani, vagy indítványt tenni nem akarok, mert ezt a nagy kérdést leszavaztatásnak, vagy annak a veszélynek, hogy ne egyhangú határozat hozassék, kitenni nem akarom. Ismétlem, azt hiszem, hogy mindnyájan együtt érezhetünk, hogy ezen kötelességnél pártkeretek nem választhatnak el, és ha a kormány nem tudja kötelességét, ellenállhatatlan erkölcsi erővel kell őt kényszeritenünk. Legjobb lenne, ha a képviselőház parlamenti bizottságot küldene ki, a mely bizottság egyrészt előkészítené azt a törvényjavaslatot, a mely a Rákóczi emlékezetét és a nemzet hálás szeretetét törvénykönyvünkbe fogja iktatni, másrészt intézkedni fog, hogy Rákóczi hamvai hazaszállittassanak, mert a tények azt mutatják, hogy bár a háznak egyhangú határozatai következnek egymás után, a kormányokban nincs meg az a hazafias buzgalom, hogy a határozatok végre is hajtassanak. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A felszólalt t. képviselő ur nem kifogásolta javaslatomat, hogy az elnöki bejelentés tudomásul vétessék, azt hiszem tehát, a t. ház belenyugszik, hogy egyhangú határozatként kimondom, hogy az elnöki jelentés tudomásul vétetik. (Helyeslés.) Előterjesztem Hieronymi Károly képviselő szóbeli kérelmét, továbbá bemutatom Glullner Gyula és gróf Dessewffy Emil képviselők leveleit, öt, illetve négyheti szabadságidő engedélyezése iránt. Belenyugszik a t. ház, hogy a kért szabadság megadassák ? (Igen!) E szerint a t. ház a kért szabadságokat megadja. Bemutatom Baranya és Nógrád vármegyék közönségeinek feliratait a vidéki városoknak csatornahálózattal és önálló vízvezetékkel történő ellátása érdekében; Baranya vármegye közönségének feliratát a községekről szóló 1886 : XXII. t.-cz. módosítása iránt; Nógrád vármegye közönségének feliratát a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. t.-cz. módositása iránt; Baranya vármegye közönségének feliratát a kisebb zálogkölcsönök adómentessége tárgyában ; Mosón vármegye közönségének feliratát a tüdővész tovább terjedésének meggátlása ügyében; Pozsony sz. kir. város közönségének feliratát a külföldön lakó magyar földbirtokosoknak külön megadóztatása tárgyában. (Helyeslés a szélsőbal 07i.) Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a zsolnai iparkiállitás igazgatóságának meghívóját, melylyel meghívja a ház tagjait a kiállításnak f. évi augusztus hó elsején leendő ünnepélyes megnyitására. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tudomásul szolgál. Napirend előtt való felszólalásra tegnap Pap Zoltán képviselő ur kapott engedélyt a t. háztól és e kérelmét ma megújította. Egyúttal Lovászy Márton képviselő ur ugyané tárgyban rövid felszólalásra kért engedélyt. Pap Zoltán képviselő urat illeti ennélfogva a szó napirend előtt. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Pap Zoltán: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Azok, a kik a kassai Rákóczi-ünnepélyen voltunk, örökre emlékezetes benyomás elévülhetetlen emlékével tértünk vissza Budapestre. Volt ott valami, a mi kegyetlenült fájt a magyar szívnek, és történt ott valami, a mi szédítő magasságba emelte a Rákóczi szellemétől megihletett igaz, magyar lelkeket. Hallottuk újra a Rákóczi hivó szózatát: Magyarok álljatok sorba elvesztett szabadságtok kivi vására; ma itt az idő, nem tudjuk, holnap elkövétkezhetik-e újra, nem fog-e örökre