Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-316
40 316. országos ülés-1903 Julius 24-én. pénteken. Á t. ház ezen engedelme folytán mindenekelőtt felolvasom az interpellácziókat, a melyek hozzám intéztettek. (Halljuk! Halljuk!) UdYary Ferencz képviselő ur azt kérdi (olvassa) : »1. Van-e tudomása a t. földmivelésügyi és belügyminiszter uraknak arról, hogy Nádszegen folyó hó 13-án délután az ármentesitő társulat magas töltései közé szorított áradat a Kis-Duna és Feketeviz alsó medrében annyira megtelt, hogy a viz fölfelé folyva kiöntött; a községnek 3000 holdat tevő határát elöntötte; 53 házat a víztömeg összedöntött és a vidék olyannyira viz alatt van, hogy még a dombosabb, magasabb helyeken is 3 méter mély és oly rohamos, hogy útjában ront, zúz, tör, bont mindent. 2. Van-e tudomása a t. földmivelésügyi miniszter urnak arról, hogy a közeli Vág folyó töltései Kajaion és le egészen Farkasdig sok helyen homokból vannak, a mely körülménynek tudható be, hogy a mindent romboló áradat ezeket alámosva és több helyen átszakítva, a töltések korlátai közül kiszabadulva, a rengeteg veszedelemnek tulajdonképen inditó oka? 3. Hajlandó-e a t. földmivelésügyi miniszter ur ebben a tárgyban szigorú vizsgálatot inditani? 4. Hajlandó-e a t. belügyminiszter ur a hajléktalanná vált lakosság részére a legsürgősebben természetbeni és pénzbeli segélyt nyújtani? és 5. hajlandó-e a t. pénzügyminiszter ur a károsultak adóját a föld- és pótadókból leirni, illetve az árvízkárosultak terhére előirt föld- és pótadókat elengedni?* Gróf Esterházy Mihály képviselő ur a következő kérdéseket tette (olvassa): » Van-e tudomása a belügyminiszter urnak azon elemi csapásról, mely Nádszeg községet érte és azt végpusztulással fenyegeti? Ha van, szándékozik-e és pedig minél előbb pénzsegélyben részesíteni, hogy az éhínségtől megmentse, és a jövőben nagyobb kamatnélküli kölcsönt nyújtani, hogy rombadőlt házaikat felépíthessék és némi megnyugvással nézhessenek a tél elejébe? A 7 an-e tudomása a földmivelésügyi miniszter urnak a Nádszeg községében és határában történtekről és ha van, kiküldött-e vagy szándékozik-e kiküldeni közegeit azon utasítással, hogy neki, a mostani helyzetről jelentést tegyenek és hogy miképen lehetne a jövőben ilyen nagy árviz megismétlődését megakadályozni ?« Bartal Aurél képviselő ur interpellácziója a következő (olvassa): »Van-e tudomása a földmivelésügyi miniszter urnak azon csapásról, mely a pozsonymegyei Alsó- és Felső-Nyárasd, Vasárut és Vámosfalu községeket a Duna és Vág folyó kiöntése folytán érte? Szándékozik-e azonnal intézkedni, hogy a viznek a gabonaföldekről szakértő közegeinek vezetése mellett való levezetésével a még megmenthető termés legalább részben megmentessék? Szándékozik-e intézkedni az iránt, hogy ezen községek a jövőben hasonló katasztrófától megóvassanak ? Van-e tudomása a belügyminiszternek ugyanezen dologról és szándékozik-e a kenyerétől megfosztott lakosság fölsegélyezéséről gondoskodni? Van-e tudomása a Nádszeg községben a kutak fertőzése következtében máris mutatkozó betegedésekről és szándékozik-e megfelelő egészségügyi rendszabályok életbeléptetésével a lakosságot fenyegető ragályos betegségnek útját vágni ?« A hozzám intézett kérdések felolvasása után leszek bátor röviden a tényállást előadni. A tényállás az, hogy igenis Nádszeg községe, a mely hullámtérben fekszik, vagyis töltések által nem volt védve, annak idején a társulati alakulásból kihagyatott és pedig állítólag a község saját kívánsága folytán. Igaz az, hogy Nádszeg községe a visszatolulő vizek folytán határával együtt elöntetett és igaz az is, hogy a község belterülete elöntetvén, számos ház ezen községben összedőlt. A viz Gutánál 90 czm.-rel volt nagyobb, mint a legmagasabb árviz, a melyet a Vágnál eddig tapasztaltunk. A közelfekvő Alsó- és Felső-Nyarasd, Vasárut és Vámosfalu községek beltelkei elöntve nem lettek és ezt az interpelláló képviselő ur nem is állította. Azonban el kell ismerni, hogy ezen községek határában azon részen kivül. amely Nádszeg mellett fekszik, elöntetett az a rész is, a mely az érsekújvári Duna és a tőkési Duna által képezett deltában van és a mely tulajdonképpen ármentesitett terület s mint ilyen, a felsőcsallóközi ármentesitő társulathoz tartozik. Ezen elöntésnek a magyarázata az, hogy a töltések a mutatkozó magasabb viz folytán áthägattak, t. i. a töltések csak 50 czentiméterrel voltak magasabbak, mint az utolsó legmagasabb viz, és miután, mint már jeleztem, a mostani viz Gutánál 90, illetőleg Vásárútnál 85 czentiméterrel volt magasabb, mint az eddig észlelt legmagasabb vizszin : ebben találja magyarázatát ezen viszonylag csekély területnek az elöntése, TJdvary Ferencz t. képviselő ur azt is emiitette, hogy Kajáitól Farkasdig a gátak homokból vannak és a gátszakadások ennek tulajdonitandók. Gátszakadás sehol sem fordult elő, ennélfogva erről nem is lehetett szó. A töltés egy helyen homokból van, névszerint ott, a hol annak idején egy meder záratott el, de ebből most baj nem származott. Már most tartozom a t. háznak beszámolni azzal, hogy ezen elementáris eseményekkel szemben micsoda intézkedések történtek. (Halljuk ! Halljuk!) Az első intézkedés történt — épen az én figyelmeztetésemre és jelzésem alapján — a miniszterelnök ur mint belügyminiszter részéről. Névszerint Nádszeg községénél az élet- és vagyonmentést illetőleg. E végre húsz csendőr és egy fél század utász-katona lett kirendelve. (Helyeslés a jobboldalon.) Emberéletben kár nem esett. 75 család azonnal áttelepittetett és hogy az Ínségről, a mely ilyenkor mutatkozni szokott, momentán gondoskodás történjék, az alispán 680 koronát, a belügyminisztérium
