Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-333

333. országos ülés 1903 november il-én, szerdán. 369 szitő része, és van ennek a hadseregnek egy­séges vezénylete, belszervezete és vezérlete, de sem egységes hadsereg, sem közös hadsereg nincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Közös hadsereg nincs és nem lehet azért, mert az 1867 : XII. törvényczíkket katedrákról alaptörvénynek ke­zelik, (Ugy van! a r szélsőbaloldalon.) Én nem kezelem annak. Én csak annyiban is­merem az alaptörvénynek distinkczióját más tör­vénynyel szemben, hogy alaptörvénynek tekin­tem azt a törvényt, a melynek alapján más törvények keletkeztek, és a melyek ezen első törvényre utalnak, vagy annak intézkedései alap­ján magyarázandók. Én tehát mint priust isme­rem az alaptörvényt, de nem abban az értelem­ben, a mint azt a katedráról tanítják, mert a magyar alkotmány szerint minden törvény egy­formán keletkezik, egyformán módosítható és egyformán szüntetendő meg. (Ugy van! a szélső­baloldalon.) Nálunk még a minősített törvények instituczióját nem ismerjük törvényhozási szem­pontból. Az kizárólag egyetlenegy esetben van a magyar parlamentbe behozva, a választókerü­letek jogának elvesztése kérdésében hozott uj törvénynyel, a mely a minősített többség elmé­letét ismeri, de egyébként Magyarország alkot­mánya és törvényei a törvények keletkezésében, változtatásában és megszüntetésében abszolúte semmiféle különbséget nem ismernek. Mondom tehát, hogy a kathedráróí hirdetik azt, hogy ez alaptörvény. Nos hát, t. ház, alaptörvény is ilyen értelemben, hogy t. i. más törvények ennek alapján keletkeztek. Ebbe az alaptörvénynek nevezett 1867: XII. törvényczikk 11. §-ába és egyéb pontokba is a »magyar hadsereg« kifeje­zése azt institutiv módon megelőzött traktácziók alapján megállapodásszerüleg van belevéve. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) EK a hadsereg nem változhatik meg és magyar hadsereg marad mindaddig, a mig nem keletkezik egy későbbi törvény, a mely a magyar hadseregnek a 11. §-ba lefektetett ezen eszméjét, elvét, kifejezetten hatályonkivül helyezi, vagyis jogi nyelven szólva: abrogálja. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mutassanak nekem a t. képviselő urak egyetlenegy törvényt, a mely az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-át abrogálná. Mutassanak nekem egy törvényt, a mely világosan hatályon kívül he­lyezné a 11. §-t, vagy annak csak egyetlenegy szavát vagy pontját is. Azt fogják nekem erre felelni, hogy a későbbi törvényekben előfordul és sürün használtatik a közös hadsereg kifeje­zés. Tudom, hogy az 1889 : V, t.-cz.-be, a véderő törvénybe, becsempészték ezen kifejezést és on­nan számítva számtalanszor használták és hasz­nálják is ezen kifejezést, de akkor, a mikor a szabadelvű párt a nemzet elé bocsátott egy programmot, a mely ezen katonai kérdésekben a nemzetnek messze jövendőjét van hivatva irá­nyítani, akkor nekem kötelességem e helyről szót emelni az ellen, hogy a nemzet törvény­hozása előtt ujabban ez mint programm be ne KÉPVH. KAPLÓ. 1901 1906. XVIII KÖTET. csempésztessék. Addig, mig nekem, mint jogász­nak, valaki egy törvényt nem mutat, a mely kifejezetten abrogálta az 1867 : XII, t.-cz. 11. §-át, a mely kifejezetten kimondott egy magyar hadsereget, addig én mindig azt állítom, hogy történelem- és törvényhamisitással mondják kö­zösnek a hadsereget. (Igaz! Ugy van! a bal­és a szélsöbaloldalon.) Maga a hadsereg nem közös. Ha közös volna az a hadsereg, még akkor sem lehetne beszélni sem közös czimerről, sem közös jelvényről, mert még közösség sincsen e hadseregben, csak két külön állam teheti ezt meg és csakis szerződéssel történhetnék ez meg. Ennek alapfeltétele pedig, hogy létezzék egy külön önálló független magyar állam és egy másik állam, a melylyel szerződünk a hadsereg­nek közössé nyilvánítása tekintetében. De az iránt talán csak még sem lehet kétség az 1792 : X, t.-cz. óta Magyarországon, és sem korona, sem közjogász sohasem vitatta azt, hogy Magyarország, a mely területileg és politikailag vett külön önálló állam, valamely más országnak törvényeihez volna kötve. Hogy lehet tehát az, hogy ma, 1903-ban a nemzeti jogokért vívott nagy, fenséges és lélek­emelő harcz után mi egy kormánynyal szemben fejet hajtsunk, a mely kormány arra vállalko­zik, hogy Magyarországnak államiságát elti­porja (Ugy van ! a bal- és a szélső­baloldalon.) és közös czimert és közös jelvényt akar becsempészni. Hogy rátérjek a tényállás hű konstatálására, miként áll a dolog ? A t. miniszterelnök urnak idevonatkozó beszéde szól ekként (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Ezek volnának azok a konkrét kérdések, melyeket a katonai programmra vonatkozólag tett kijelen­téseim magyarázatául meg kellett érintenem, — nagyon helyes, — »ezt igazán elfelejtettem, pedig a czimerkérdésről is kijelentést kell ten­nem* — czimerkérdésről, tehát arról, a mit a a szabadelvű párti programm nem tartalmaz, czimerről ugyanis a szabadelvű párti programm­ban egyetlenegy pont sincs — »bár a ezimer­kérdés egyes részleteibe sem bocsátkozhatom bele egyszerűen azért, mert a kérdés megoldva nincsen.« Azután azt mondja sok közbeszólás stb. után (olvassa): »Egy dolgot kell hangsú­lyoznom és fogom is hangsúlyozni, és ez az, hogy e kérdés rendezésénél« — itt van a ho­mályos összefüggés, illetőleg a helytelen össze­függés, mert az előbb a czimerkérdésről méltóz­tatott beszélni, »hogy a kérdés rendezésénél azon az elvi állásponton állunk és állhatunk csak, melyen hivatalbeli elődeink, a kik szin­tén a 67-es kiegyezés alapján állanak, a hadsereg jelvényei rendezésének kérdésében, a 67-es alapon álló, tehát egy, az ország a magyar állam közjogi állásának megfelelő kö­zös jelvény által,« Nem fejezte be a mondatot. Ugy áll tehát a t. miniszterelnök ur nyilatko­zata előttem, hogy ő megkezdte a czimerkér­47

Next

/
Thumbnails
Contents