Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-333

333. országos ülés 1903 november il-én, szerdán. 369 szitő része, és van ennek a hadseregnek egységes vezénylete, belszervezete és vezérlete, de sem egységes hadsereg, sem közös hadsereg nincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Közös hadsereg nincs és nem lehet azért, mert az 1867 : XII. törvényczíkket katedrákról alaptörvénynek kezelik, (Ugy van! a r szélsőbaloldalon.) Én nem kezelem annak. Én csak annyiban ismerem az alaptörvénynek distinkczióját más törvénynyel szemben, hogy alaptörvénynek tekintem azt a törvényt, a melynek alapján más törvények keletkeztek, és a melyek ezen első törvényre utalnak, vagy annak intézkedései alapján magyarázandók. Én tehát mint priust ismerem az alaptörvényt, de nem abban az értelemben, a mint azt a katedráról tanítják, mert a magyar alkotmány szerint minden törvény egyformán keletkezik, egyformán módosítható és egyformán szüntetendő meg. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nálunk még a minősített törvények instituczióját nem ismerjük törvényhozási szempontból. Az kizárólag egyetlenegy esetben van a magyar parlamentbe behozva, a választókerületek jogának elvesztése kérdésében hozott uj törvénynyel, a mely a minősített többség elméletét ismeri, de egyébként Magyarország alkotmánya és törvényei a törvények keletkezésében, változtatásában és megszüntetésében abszolúte semmiféle különbséget nem ismernek. Mondom tehát, hogy a kathedráróí hirdetik azt, hogy ez alaptörvény. Nos hát, t. ház, alaptörvény is ilyen értelemben, hogy t. i. más törvények ennek alapján keletkeztek. Ebbe az alaptörvénynek nevezett 1867: XII. törvényczikk 11. §-ába és egyéb pontokba is a »magyar hadsereg« kifejezése azt institutiv módon megelőzött traktácziók alapján megállapodásszerüleg van belevéve. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) EK a hadsereg nem változhatik meg és magyar hadsereg marad mindaddig, a mig nem keletkezik egy későbbi törvény, a mely a magyar hadseregnek a 11. §-ba lefektetett ezen eszméjét, elvét, kifejezetten hatályonkivül helyezi, vagyis jogi nyelven szólva: abrogálja. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mutassanak nekem a t. képviselő urak egyetlenegy törvényt, a mely az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-át abrogálná. Mutassanak nekem egy törvényt, a mely világosan hatályon kívül helyezné a 11. §-t, vagy annak csak egyetlenegy szavát vagy pontját is. Azt fogják nekem erre felelni, hogy a későbbi törvényekben előfordul és sürün használtatik a közös hadsereg kifejezés. Tudom, hogy az 1889 : V, t.-cz.-be, a véderő törvénybe, becsempészték ezen kifejezést és onnan számítva számtalanszor használták és használják is ezen kifejezést, de akkor, a mikor a szabadelvű párt a nemzet elé bocsátott egy programmot, a mely ezen katonai kérdésekben a nemzetnek messze jövendőjét van hivatva irányítani, akkor nekem kötelességem e helyről szót emelni az ellen, hogy a nemzet törvényhozása előtt ujabban ez mint programm be ne KÉPVH. KAPLÓ. 1901 1906. XVIII KÖTET. csempésztessék. Addig, mig nekem, mint jogásznak, valaki egy törvényt nem mutat, a mely kifejezetten abrogálta az 1867 : XII, t.-cz. 11. §-át, a mely kifejezetten kimondott egy magyar hadsereget, addig én mindig azt állítom, hogy történelem- és törvényhamisitással mondják közösnek a hadsereget. (Igaz! Ugy van! a balés a szélsöbaloldalon.) Maga a hadsereg nem közös. Ha közös volna az a hadsereg, még akkor sem lehetne beszélni sem közös czimerről, sem közös jelvényről, mert még közösség sincsen e hadseregben, csak két külön állam teheti ezt meg és csakis szerződéssel történhetnék ez meg. Ennek alapfeltétele pedig, hogy létezzék egy külön önálló független magyar állam és egy másik állam, a melylyel szerződünk a hadseregnek közössé nyilvánítása tekintetében. De az iránt talán csak még sem lehet kétség az 1792 : X, t.-cz. óta Magyarországon, és sem korona, sem közjogász sohasem vitatta azt, hogy Magyarország, a mely területileg és politikailag vett külön önálló állam, valamely más országnak törvényeihez volna kötve. Hogy lehet tehát az, hogy ma, 1903-ban a nemzeti jogokért vívott nagy, fenséges és lélekemelő harcz után mi egy kormánynyal szemben fejet hajtsunk, a mely kormány arra vállalkozik, hogy Magyarországnak államiságát eltiporja (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és közös czimert és közös jelvényt akar becsempészni. Hogy rátérjek a tényállás hű konstatálására, miként áll a dolog ? A t. miniszterelnök urnak idevonatkozó beszéde szól ekként (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Ezek volnának azok a konkrét kérdések, melyeket a katonai programmra vonatkozólag tett kijelentéseim magyarázatául meg kellett érintenem, — nagyon helyes, — »ezt igazán elfelejtettem, pedig a czimerkérdésről is kijelentést kell tennem* — czimerkérdésről, tehát arról, a mit a a szabadelvű párti programm nem tartalmaz, czimerről ugyanis a szabadelvű párti programmban egyetlenegy pont sincs — »bár a ezimerkérdés egyes részleteibe sem bocsátkozhatom bele egyszerűen azért, mert a kérdés megoldva nincsen.« Azután azt mondja sok közbeszólás stb. után (olvassa): »Egy dolgot kell hangsúlyoznom és fogom is hangsúlyozni, és ez az, hogy e kérdés rendezésénél« — itt van a homályos összefüggés, illetőleg a helytelen összefüggés, mert az előbb a czimerkérdésről méltóztatott beszélni, »hogy a kérdés rendezésénél azon az elvi állásponton állunk és állhatunk csak, melyen hivatalbeli elődeink, a kik szintén a 67-es kiegyezés alapján állanak, a hadsereg jelvényei rendezésének kérdésében, a 67-es alapon álló, tehát egy, az ország a magyar állam közjogi állásának megfelelő közös jelvény által,« Nem fejezte be a mondatot. Ugy áll tehát a t. miniszterelnök ur nyilatkozata előttem, hogy ő megkezdte a czimerkér47