Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-316

316. országos ülés 1903 Julius 2i-én, pénteken. 31 Vázsonyi Vilmos: Nagy Ferencz t. képviselőtársam óvatosabb volt, mert ő nyilvánosan nem nyilatkozott. (Derültség.) T. ház! A válságban tehát elveszett az az egyedül megbízható definiczió, hogy ki a szabadelvű. De azt kérdem már most, szemben azzal a párttal és azzal a kormánynyal, a mely szabadelvűnek nevezi magát, hát mi a szabadelvüség, ha ez a párt és e pártnak kormánya és programmja szabadelvű ? Hogy mi volt a szabadelvüség, azt addig, amig volt igazi szabadelvüség Magyarországon, a 40-es esztendők reformkorszakában könnyű volt meghatározni. (Igazi Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Mert akkor a szabadelvüség a nemzeti önállóságnak védelmezése és a fokozatos jogkiterjesztésnek munkája volt. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Akkor a szabadelvüség védelmezte a nemiét függetlenségét kifelé, ha kellett Bécs, ha kellett, . Róma támadásaival szemben és védelmezte a nemzet függetlenségét befelé is azáltal, hogy hadat üzent az akkori osztály-államnak, a rendi-államnak és hirdette azt, hogy a haza és az állam fogalmai azonosak és egybeforrtak. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A negyvenes esztendők szabadelvüsége a hazát, mint demokratikus fogalmat állította oda, mert nincs demokratikusabb fogalom az igazi haza fogalmánál, a mely egyformán átkarol minket; nincs demokratikusabb fogalom az igazi haza fogalmánál, a melynek mindannyiunk munkájára szüksége van, hogy a magasba emelkedhessek, mert abban a szárnyban, mely a nemzetet a magasba viszi, a pehely és a sastoll szerepe egyforma. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ez volt, t. ház, a negyvenes esztendők szabadelvüsége. Kossuth, Deák, Széchenyi szabadelvüségét definiálni nem kell. A mit ők abban az időben tettek, az a mai szabadelvűek előtt radikalizmusnak tetszik. Hiszen azok a nagy átható reformok, a rendiség falainak leszaggatása, a modern Magyarország alapjainak felépítése, ahhoz a korszakhoz viszonyítva igazán radikális átalakítások. A mai szabadelvüség azonban nem halad ezen az utón, nem halad sem a nemzeti önállóság védelmezésében kifelé, sem pedig a nemzeti önállóságnak megvédelmezésében a rendiség és osztályállam maradványainak eltakarítása, a. fokozatos és folytonos jogkiterjesztés által. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Thaly Ferencz: Alalkotmány, álliberalizmus! Vázsonyi Vilmos: A mai szabadelvüség tökéletes negatívum. Pozitív tartalma nincsen. Ma mindenki szabadelvűnek tartja magát, a ki nem kifejezetten klerikális; és elterjedt Magyarországon az a téves tan, mintha a szabadelvüségnek csupán egyházpolitikai tartalma volna, holott a szabadelvüség óriási rendszer, a melynek alkotmányos, a melynek társadalmi, a melynek gazdasági követelményei vannak, (Ugy van! Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) a mely nem merül ki abban, hogy könnyű antiklerikális szólamokat hangoztatunk, de másfelől hagyjuk elernyedni, hagyjuk elzülleni a társadalomban azoknak a törvényeknek igazi szellemét, a melyeket megalkottunk, a szabadelvű egyházpolitikai törvényeknek a szellemét. A szabadelvüség nem merül ki ilyen könnyű szólamokban, hanem igenis követeli a demokratikus alkotmány kiépítését, követeli a gazdasági igazságosságot, a gyengék támogatását a gazdasági életben ós követeli a társadalmi egyenlőségnek az alkotmányban való megvalósítását. (ElénJc lielyeslés és taj>s a bal- és a széisöbaloldalon. Egy hang a jobboldalon: Ezt mi csináljuk!) A szabadelvű párt azon negatívum alapján, hogy nem klerikális nyíltan és kifejezetten, a szabadelvüséget ezen negatívum alapján reklamálja magának. Pedig az, a mit szabadelvüségnek neveznek odaát, részben nem egyéb, mint a tisztességes és becsületes kormányzatnak elengedhetlen feltétele, a melylyel tisztességes és becsületes klerikális vagy konzervatív kormányzat is tartozik az országnak. Tehát az a hires jog, törvény, igazság, tiszta közigazgatás, becsületes és tiszta választás, az nem szabadelvű programúi, az egyszerűen ellentéte a politikai becstelenséguek, a melyet minden becsületes párt és becsületes kormány üldözni tartozik. (Hoszszantartó élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. ház! A mai szabadelvű pártban én egy csodálatos frigyét, csodálatos keresztezését látom a régi aulikus és a régi szabadelvű pártnak, A negyvenes esztendők szabadelvű pártja a nemzeti jogok védelmében erélyes s egyúttal a szabadelvű és demokratikus reformok követelésében kérlelhetetlenül következetes volt. A mai szabadelvű párt átvette régi ellenségétől, az aulikus párttól, az udvari politika szolgálatát. (Helyeslés a, szélsöbaloldalon.) átvette a közjogi maradiságnak, az udvar intenczióinak szolgálatát és kezdetben megalakulásánál átvette a negyvenes esztendők szabadelvű pártjától a szabadelvüséget. De minél tovább tart ennek a két kibékíthetetlen ellentétnek, a régi aulikus párt közjogi felfogásának és a régi szabadelvű párt társadalmi programmjának frigye, annál kevesebb maradt meg a régi szabadelvű párt szabadelvüségéből, és annál jobban nyomul előtérbe a régi aulikus pártnak maradi, közjogi teóriája. Zichy János t. képviselőtársunk tehát olyant követelt, midőn azt mondja, hogy ideje már, hogy a konzervatív párt megalakuljon Magyarországon, a mi megvan. A konzervatív párt megvan, a szabadelvű párt czime alatt és Zichy János t. képviselőtársunk az ő összes elveivel, összes nézeteivel, egész programmjával nyugodtan átmehetne az u. n. szabadelvű pártba, ott kétségtelenül elvtársakat is találna, de mindenesetre teljes tolerancziát találna a mai pro-