Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-332

332. országos ülés 1903 nia. De hát hova gravitálnak a szászok, hova gravitálnak a tótok? Hiszen a szászok és Németország közt ott van a magyarság, ott vannak a tótok, ott vannak a csehek. Ezek olyan fogások, a melyekre nincs is eléggé elitélő szavam ; ezek csak oda irányulnak, hogy a mi hazafiságunkba vetett hitet megrendítsék és ez által előkészítsék annak a politikának talaját, mely a nemzetiségeknek teljes kiirtását czélozza. Veszelovszky Ferencz: Azt akarják, de nem érik el! Vlád Aurél: Bánffy Dezsőnek, mikor megvált a miniszterelnöki székből, illetőleg, mikor visszavonulásra lett kényszerítve, ugy látszik, szabad ideje maradt arra is, hogy politikai stilgyakorlatokkal gyönyörködtesse a közönséget. Bánffy Dezső ezekben is nyíltan kijelentette, hogy ő a nemzeti politika, illetve magyar nemzeti államnak kiépítése alatt azt érti, hogy mindenki beolvadjon a fajmagyarságba, hogy mindenkinek a kötelessége nemcsak hű állampolgárnak lenni, de nyelvében is magyarrá válni, (Helyeslések a jobb- és a baloldalon.) Gajáry Géza: Az volna a helyes! Az volna a kívánatos! Veszeíovszky Ferencz: Ezt kívánja a magyar politikai nemzet fogalma? Vlád Aurél: Ennek a magyar nemzeti államnak, a faji államnak a létesítése beláthatatlan küzdelmeket, elkeseredett küzdelmeket idézne elő a magyarság és az összes nemzetiségek között, Veszelovszky Ferencz: Az országnak békéjét fogná veszélyeztetni. (Mozgás és ellenmondások a jobb- és a baloldalon. Zaj. Elnök többször csenget. Folytonos zaj és mozgás.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! (Felkiáltások a jobboldalon: Igen jó hazafiak! Folytonos zaj.) Vlád Aurél: A hazát szeretjük, a haza nagyságáért és békéjeért küzdünk. Nagy Mihály: De azért magyarul nem akarnak beszélni i Tessék kimondani a magyar hazát! Pap Zoltán: Ők a közös hazát szeretik! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) A közös hazát akarják szeretni! A túloldalon fáj, hogy nem monarchiáról beszélnek. Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Rákosi Viktor: A magyar haza megvan a közös hadseregben! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőurak ! Ne tessék a szónokot folytonosan zavarni. Rakovszky István: A közös jelvény az jó, ugy-e ? Zboray Miklós: 0 nekik jó volt a közös jelvény is, jó lesz akkor is, ha visszavonják. Vészi József: Hiszen bárcsak visszavonnák ! (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselőház ! november 10-én, kedden. 341 Vlád Aurél: Tan még egy másik mozgalom is, a melyet bizonyos részről megindítottak és a mely azt követeli, hogy az összes népiskolák államositandók és csak kizárólag magyar legyen a tanrend és a tanítás nyelve. Én azt hiszem, hogy az államnak is, de mindenkinek föladata a közművelődést előmozdítani. (Folytonos zaj.) De, t. képviselőház, ha ez az egyoldalú irányzat kerülne győzelemre, ez egyenenesen annak az irányzatnak a győzelmét jelentené, a mely a tüzzel-vassal való magyarositásnak a híve. Ez egy nagyon veszedelmes irányzat, (Mozgás.) mert elidegenitené a nem magyar ajkú honpolgárokat az államtól. Endrey Gyula: A horvátok nem sokat törődtek vele, hanem megcsinálták! Vlád Aurél: Kossuth Ferencz t. képviselőtársam külföldön is járt, neki tehát szélesebb prespektivával kellene birnia, és épen ő szólalt fel a képviselőházban ilyen irányban, holott tudhatná Kossuth Ferencz t. képviselőtársam is, hogy az 1868: XLIV..t.-czikk 17. §-a...(Egy hang a szélsőbaloldalon: Az a baj!) Baj azokra nézve, a kik nem akarják, hogy mi itt létezzünk, de azokra nézve, a kik az ezen hazában lakó különböző nemzetiségek közt a békét akarják fentartani, (Zaj.) azokra nézve bizony nem baj. Szatmári Mór : Alkalmazkodjanak a magyar állameszméhez és ne árulják el azt, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Vlád Aurél: Mikor árultuk mi el azt ? (Nagy zaj.) A nemzetiségi törvény a következőket mondja 17. §-ában: »De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja lévén: köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidék közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képezés kezdődik,« Ez nemcsak hogy a felekezeteknek megadja a jogot, sőt egyenesen azt mondja, hogy az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a nem magyarajku honpolgárok saját anyanyelvükön képezhessék ki magukat. Az állam azonban nemcsak hogy ezt meg nem tette, hanem sok helyütt a felekezeteket is megakadályozta abban, hogy a közművelődés terén a szükségesnek látszó intézkedéseket megtegyék. Igen érdekes erre vonatkozólag Deák Ferencznek 1871-ben tartott beszéde, a melyben kimondja azt, hogy az ezen törvényczikkben foglalt intézkedéseket meg kell valósítani, mert ezt egyenesen pedagógiai szempontok követelik, az iskoláztatás terén pedig elsősorban a pedagógiai szempontok az irányadók és nem a politikaiak. Azt mondja továbbá Deák Ferencz, hogy egyenesen kötelessége az államnak gondos-