Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-331

330 331. országos ülés 1903 november 9-én, hétfőn. sereg álláspontjáról jogosultak; legnagyobb részükben egyenesen a közös hadsereg intézménye ellen irányulnak. (Ellenmondások a bal- és a szélsöbahldalon.) Ugron Gábor: Csak a magyar nyelvről van szó! (Zaj. Halljuk! jobb felöl. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Méltóztassék nekem megengedni, hogy én erre a térre a t. képviselő urat ezúttal ne kövessem. Nem azért, mint hogyha a nagy elvi kérdés megvitatása elől is kitérni akarnék, de ma feladatomat főleg abban látom, hogy ezen különben is konkrét tárgynélküli vitában igyekezzem szombati nyilatkozatomat kiegészíteni azokkal a magyarázatokkal vagy felvilágosításokkal, a melyek szükségesek arra, hogy a t. ház teljesen tisztában legyen a komány intenczióival és elveivel, de nem tartanám helyesnek azt, hogy egy ilyen eszmecsere keretébe bevitessék a közéletünk alapját képező nagy elvi kérdések feletti beható diskusszió. (Helyeslés jobbfelül.) Hiszen majd fognak jönni azok a konkrét törvényjavaslatok, azok a konkrét kérdések, a melyeknél helyénvaló lesz ezeket a kérdéseket is megvitatni, s biztosithatom a t. házat, hogy nem fogok előlük kitérni. Épen ezért, bármilyen nehezemre essék a dolog, csak egy egész rövid megjegyzéssel végzek a felszólalt t. képviselő urak beszédeinek azon részével, a melj

r a nyelvkérdésre és az 1867 : XII. t.-czikk közjogi természetére vonatkozik. Csak egészen röviden kívánom jelezni azt, hogy az az álláspont, a melyet ebben a kérdésben ugy az én igénytelen személyem, mint a szabadelvű párt elfoglal, nem nóvum. (Ugy van! jobb felöl.) Azon az állásponton állottak 1867-ben azok, a kik a kiegyezést megkötötték. Ugron Gábor: Nem állottak! (Nagy zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Nem állottak ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Azon az állásponton állott a korona, mikor szentesitette az 1867: XII. t.-czikket. (Zaj balfelöl.) Ugron Gábor: Nem állott, mert a korona a szentesítéskor nem magyarázott, egyedül a korona nem magyarázhat! Gr. Tisza István miniszterelnök : ... és azon az állásponton állott a magyar szabadelvű párt egész politikai múltja. Ugron Gábor: Nem igaz! Nem ugy lett szentesítve! A magyar törvény előbb volt szentesítve, mint az osztrák. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ejnye, de nagy újságot mond nekem a t. képviselő ur. (Zaj.) Rettenetes nagy újságot. Ugron Gábor: Igen, mert ez a csavarásnak útját vágja. Gr. Tisza István miniszterelnök: Igenis, félesztendővel előbb volt szentesítve, de hatályba nem léphetett, a magyar törvényt nem lehetett végrehajtani, (Nagy zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) a delegácziót nem lehetett megí választani, nem működhetett, hatályba nem léphetett addig, a mig Ausztriában is megfelelő törvény nem hozatott. (Halljuk.

1 Halljuk/) Hiszen kérem ez nem a dolog természetéből folyik. (Helyeslés jobb felöl.), Én ismétlem, (Zaj balfelöl.) nagyon szomorú volna, hogyha valakinek annál inkább volna igazsága, mentül öblösebb tüdővel tudja állításait elkiáltani, én ismétlem azt, hogy ennek a kérdésnek megvitatása elől nem fogok kitérni, a mikor annak idejét elérkezettnek látom, de most csak azt konstatálom, hogy az a kijelentésem, a mely a képviselő uraknak annyira nem tetszik, teljesen azonos lényegileg, talán némileg még jobban kidomborítja, de teljesen azonos azzal a kijelentéssel, a melyet az ország igazságügyminiszteri székéből megboldogult Szilágyi Dezső tett 1893. október havában. Nem azért hozom fel ezt, hogy rá mint tekintélyre hivatkozzam, de méltóztassék megnézni, az a kijelentés akkor az egész ház által közmegnyugvással fogadtatott, mint korrekt közjogi nyilatkozat, mint tisztázása ennek a helyzetnek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mondom, én teljes megnyugvással várom az alkalmat, hogy ezt a kérdést a képviselő urakkal megvitassam. De most áttérek beszédem tulajdonképeni czéljáia, mert én helytelennek és czébzerütiennek találnám azt, hogy mi most hosszú diskussziókba menjünk bele nagyfontosságú elvi kérdések felett, a helyett, hogy tisztázván most a függő kérdéseket, lehetőleg mielőbb elővegyük azon fontos törvényjavaslatokat, a melyeknek letárgyalására az országnak szüksége van. (Helyeslés a jobboldalon.) Egész rövidséggel korlátozom ma feladatomat arra a térre, hogy először is igyekezzem kiegészíteni, megmagyarázni tegnapelőtti nyilatkozatomat ott, a hol az egyben vagy másban némi félreértésre adhatott alkalmat, továbbá felelni az előttem szólott t. képviselőtársaim azon kérdésére, a melyekre választ adnom kell azért... (Egy hang a néppárton: Értjük!) Majd még jobban megmagyarázom, t. képviselő ur, hogy minden tagja a házban tisztában lehessen a kormány álláspontja iránt és akkor Ítélhessen és határozhasson saját magatartását illetőleg. (Helyeslés a jobboldalon.) Pelemlittetett az, hogy a magyar alapítványi helyek a tanintézetek némely részeinél, miután azok ma Magyarországon nem léteznek, Ausztriában fognak felállíttatni. Ezen természetesen csak akkor lehet majd segíteni, ha ilyen magyar intézetek felállíttatnak. Azonban ezeket az alapítványokat a magyar állam állítja fel, módjában van tehát nemcsak az alapítvány feltételeit akként szabályozni, a hogy jónak látja, de magát az adományozást is akként eszközölni, hogy ezek a helyek mindenesetre a magyar intelligenczia gyermekei számára biztosíttassanak. (Egy hang bálfelöl: A magyar felelős miniszter által?) Ez az intenczió vezeti a kormányt ebben