Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-331

331. országos ülés 1903 november 9-én, hétfőn. 331 a tekintetben. A t. háznak alkalma lesz az ellenőrzést gyakorolni a végrehajtás terén és meggyőződni róla, hogy ezt a feladatát a kormány mennyiben teljesiti. A czél, a mely előttünk lebeg, mindenesetre az, hogy ez alapítványi helyekre a magyar intelligenczia bocsáthassa be gyermekeit. A mi pedig az uj iskolákat illeti, (Zaj balfelöl. Elnök csenget) engedelmet kérek, Holló Lajos t. képviselőtársam erre vonatkozó nyilatkozatomat egy oly passzussal toldja meg, a melyet legalább abban az összefüggésben nem mondtam, midőn azt állítja, hogy én az uj iskolákról csak ugy beszéltem, hogy a mennyiben elháríthatatlan akadályokba nem ütközik. Ez tévedés. Én azt mondtam igenis, hogy ha az uj iskoláknak a közös hadsereg szervezetében való felállítása ütköznék akadályokba, abban az esetben módunkban lesz a honvédnevelésügy megfelelő fejlesztése utján elérni ezt a czélt. (Zaj balfelöl.) Csak azt akarom hangsúlyozni tehát, hogy nem azt mondtam és mondom, hogy ha akadályok merülnek fel, akkor lemondunk a czél eléréséről ; hanem ellenkezőleg, utaltam arra, hogy bárminő akadályokat akarnának is e megoldás útjába gördíteni, (Ugy van! TJgy van! jobbfelöl. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) ez a nevelésügynek ilyetén szabályozását megakasztani, megakadályozni nem fogja. (Helyeslés jobbfelöl. Élénk mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Akkor nem a quóta szerint, hanem egész összegben! Gr. Tisza István miniszterelnök: Nagyon természetes. Nem akarok a kérdésről sokat beszélni, de nagyon természetes, a mi, remélem, nem fog bekövetkezni, hogy ha ezen jogosult czélok elérése — mondjuk — az osztrák delegáczió részérői elháríthatatlan akadályokba ütköznék, ez visszahatna a nevelésügy kezelésére általában és ennek volnának továbbmenő következményei. (Helyeslés.) Mert természetes dolog, hogy a magyar delegáczió meg nem nyugodhatnék abban, hogy azt, a mi itt fejlesztési szempontból szükséges, az ország költségére csináljuk, s minden egyéb közös költség tárgyát képezze. Ezek komplikácziók volnának; ne beszéljünk róluk most, meg vagyok róla győződve, hogy felmerülni nem fognak. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) A mi már most a magyar nyelv tanítását illeti, én annak a határozott kilátásnak és reményemnek adhatok kifejezést, hogy a magyar nyelv tanítására vonatkozó diszpozicziók a jövő tanév kezdetén, tehát a legrövidebb idő alatt, a mi csak lehetséges, életbe fognak lépni. (Helyeslés jobbfelöl.) Csak ismételhetem a t, ház előtt, hogy igenis jelentékeny tantárgyak, jelentékeny tudományok jelentékeny számmal fognak magyar nyelven előadatni, B. Kaas Ivor: Katonai tantárgyak? Gr. Tisza István miniszterelnök: Ne méltóztassanak tőlem kívánni, hogy én itt minden részletre felvilágosítást adjak. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: Hát kitől kívánjuk, ha öntől nem kívánjuk? Valakinek csak kell felelősnek lenni! (Nagy zaj. JElnöJc csenget.) Lengyel Zoltán: Békét akarnak és nem hagyják beszélni a miniszterelnököt! Ballagi Géza: Enyje de kedves! (Derültség jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ismétlem azt a kijelentésemet, hogy én fogok a legjobban örülni, mikor az erre vonatkozó tervezet nyilvánosságra kerül. Mert meg vagyok róla győződve, hogy ez a kormány kijelentéseinek komolyságát teljesen be fogja bizonyítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek volnának azok a konkrét kérdések, a melyeket a katonai programmra vonatkozólag tett kijelentéseim magyarázatául meg kellett érintenem. (Felkiált ás ok balfelöl: Hát a czimerkérdés?) Nagyon helyes. Ezt igazán elfelejtettem ; pedig a czimerkérdésről is egy kijelentést kell tennem, bár a czimerkérdés egyes részleteibe sem bocsátkozhatom bele egyszerűen azért, mert a kérdés megoldva nincsen. (Nagy zaj. Felkiáltások balfelöl: Csak a programmban van ! Frázis. Derültség jobbfelöl. Zaj. Elnök csenget, Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. ház ! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Kubik Béla: Smólen Tóni fogja megoldani ? (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Engem semmiféle ily kis jelenetkék meg nem zavarnak, (Helyeslés a jobboldalon.) nyugalmamból ki nem hoznak. Pozsgay Miklós: Nagyobb jelenetek sem zavarják meg! (Zaj a jobboldalon. Egy hang : A magyar nemzetet sem!) Gr. Tisza István miniszterelnök: A magyar nemzetet, remélem, meg fogják zavarni, de annak meglesznek a következményei. (Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások : Mi az ?) Pozsgay Miklós: Necsak ugy hátrafelé mondja! (Nagy zaj.) Nekünk mondja meg! Ne oda szóíjon. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek. A képviselő urak azután nyilatkozhatnak. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ha a magyar nemzet ezeket a jeleneteket megunja, annak idejéü, remélem, évek múlva, de annak idején, ennek az unalomnak a következményeit a jelenetek mélyen t. rendezői fogják megérezni. Hiszen ez nagyon egyszerű. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Természetes!) Rakovszky István: Akasztófa, golyó! (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Elnök (ismételten csenget): Csendet kérek, t. ház! Zboray Miklós: No. kuruczok! 42*