Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-325

214 525. országos ülés Í903 október 3-án, szombaton. Ez a hadügyminiszteri rendelet tehát lénye­gében és formájában alkotmányunkba teljesen beleütközik, és azért azt a függetlenségi és 48-as párt — de a magyar országgyűlés sem tekintheti másnak, mint a közös hadügyminisz­ter abszolút önkényének s alkotmányellenesnek. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, nem­csak alkotmányellenes szigorú értelemben véve ez a hadügyminiszteri rendelet, hanem határo­zottan törvényellenes is, (TJgy van! a szélsö­baloldalon.) mert tételes törvényünkbe ütközik. (TJgy van! a szélsöbáloldálon.) Véderő törvé­nyünknek, az 1889 : VI. törvényczikknek 8. §-a ugyanis határozottan megállapítja és kimondja, hogy a sorhadnál a szolgálati kötelezettség három év. (TJgy van! a szélsöbáloldálon. Mozgás.) Expressis verbis mondja ki, tehát nem mondja ki azt, hogy lehet három év és három hó. És valahányszor ezen általános törvényes szabály alól bármi tekintetben eltérésnek van helye; a midőn egy védkötelesnek akár kevesebb, akár több és tovább menő szolgálati kötelezettsége áll fenn: mindazon eseteket véderőtörvényeink — ugy ezen, mint a többi törvényünk — vilá­gosan és külön-külön megjelölik. így megjelölik pl. az önkéntesekre nézve azt, hogy az ő szol­gálati kötelezettségük egy év; megjelölik más esetekben, pl. büntetések esetében a bűntettesekre nézve, avagy háború és mozgósitás esetén a tar­talékosokra vonatkozólag, hogy a háromévi szolgálati kötelezettségen túl is, tovább is kell szolgálniok. De véderőtörvényünknek egyentlen­egy pontja, egyetlenegy szava sincs, a mely igazolná és felhatalmazná a hadügyi kormány­zatot arra, hogy béke idejében, rendes körül­mények és viszonyok között, mozgósitás nélkül a tényleges háromévi szolgálati kötelezettségét teljesített védkötelest csak egy nappal vagy órával is tovább való szolgálatra kötelezhesse. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbáloldálon. Egy hang a szélsöbáloldálon: Szükség sincsen rá!) A hadügyi kormány által elkövetett tör­vénytelenséget törvényesnek igyekeznek feltün­tetni — ez rendeletben is benfoglaltatik — az 1889: VI. t.-czikk 8. §-ának néhány pontjával, a melyek azt tartalmazzák, hogy »a szolgálati idő kezdődik az állománybavétel na/pján, és vég­ződik minden szolgálati viszonyban« —szószerint idézem a törvényt — >azon év deczember 31-én, a mely évdien a szolgálati kötelezettség eltelt.« Igaz, t. ház, hogy itt némi ellentét látszik lenni, mert hogy ha a szolgálati idő deczember 31-én végződik, akkor miért volna köteles a katonai hatóság október 1-én azt a védkötelest elbocsá­tani? De ez a látszólagos ellenmondás csak a laikus ember szemében jelentkezik, (TJgy van! a szélsöbáloldálon.) mert határozottan állítom, hogy tisztán és egyedül ezen törvény félreérté­séből, félremagyarázásából, vagy nem értéséből, avagy kijátszásával lehet e törvényt ekként ma­gyarázni. (TJgy van! a szélsöbáloldálon.) Polónyi Géza: Mind a hárommal! Tóth János: Mert nézzük meg azt a tör­vényt. Valami igenis végződik deczember 31-én, a törvény szerint, és ez a szolgálati idő tehát nem a szolgálati kötelezettség. És mikor végző­dik ez a szolgálati idő? Annak az évnek de­czember 31-én, a mely évben a szolgálati köte­lezettség már eltelt. Szószerint a törvényben igy van. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Tehát az a szolgálati kötelezettség már eltelt, tehát a szolgálati kötelezettségnek előbb kellett eltelni a törvény szavai szerint, mint a szolgá­lati időnek. Ebből következik . . . (Zaj.) Ezt magyarázom kérem. (Halljuk! Sálijuk!) Kubik Béla: A gyengébbeknek! Tóth János: Ebből következik . .. (Zaj.) Én értem, ha egyesek e tekintetben mozgolód­nak, mert itt csakugyan a felfogások téves vol­tából, a fogalomzavarból keletkezhetik, hogy pl. a közös hadügyminiszter ezen rendeletét egyesek törvényesnek tudják tartani. (Zaj balfelöl.) A szolgálati kötelezettség és a szolgálati idő teljesen különálló két fogalom, a melyet véderőtörvényünk is s az összes katonai ad­minisztrácziónk is, mint teljesen két különálló fogalmat, — nem ellentétes fogalmat, de mint különálló fogalmat — kezel és tárgyal. Mind­egyiknek külön-külön más-más a rendeltetése és a hatálya. A szolgálati kötelezettség micsoda? A szolgálati kötelezettség áll a hadsereg, a haditengerészet és a honvédség kötelékében való szolgálati kötelezettségben, tehát abban, hogy X. védköteles a hadseregben, a haditengerészet­ben, vagy a honvédségben szolgálni köteles. Ebből áll a szolgálati kötelem. És a szolgálati idő micsoda? A szolgálati idő, az egy admi­nisztratív fogalom, a mely azt jelenti és tünteti fel, hogy X. védköteles ebben és ebben a szol­gálati viszonyban van, ebben a szolgálati időben és ebből és ebből a szolgálati viszonyból áttéte­tett egy másik szolgálati viszonyba, tehát az a szolgálati idő a szolgálati viszonynak meghatáro­zása és megjelölése. Ezt a katonai adminisz­tráczió igy kezeli és a katonai törvény igy ren­deli. (TJgy van! Ugy van! balfelöl.) Hogy a szolgálati kötelezettség és a szolgálati idő mennyire különböző két fogalom, ezt bizonyítja az, hogy ha ez a szolgálati idő és szolgálati kötelezettség egy volna, annak minden rendel­tetése, hatálya és jogi következménye egy volna, bár igen sokszor nem is fedik egymást, sőt ellen­tétesek, mert van rá eset pl., hogy egy véd­köteles egyénnek van szolgálati ideje, mondjuk, két-három hónap, de azért ez, egy napig sem számíttatik be napi szolgálati kötelezettségébe sem. Vagyis két-három hónapi szolgálati ideje volt, de még egyetlenegy napot sem teljesített az ő szolgálati kötelezettségéből. Vagy az ellen­kezőjét mondom. Van pl. X. védkötelesnek négy-öt hónapi szolgálati ideje. De ez a négy­öt hónap szolgálati ideje már egy egész félévi szolgálati kötelezettséget számit neki, vagyis hogy szolgálati kötelezettségéből már egy fél-

Next

/
Thumbnails
Contents