Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-325
325. országos ülés 1903 október 3-án, szombaton. 215 esztendőt teljesített, tehát ez a két fogalom, szolgálati idő és szolgálati kötelezettség teljesen különálló. Polónyi Géza: A bosnyák mozgósításnál duplán számított. Tóth János: A védkötelezettséget taglalja véderőtörvényünk utasítása, a melyből mindenki meggyőződhetik arról, hogy a véderőtörvény igenis különbséget tesz a rendes szolgálati kötelezettség és a rendes szolgálati kötelezettségtől eltérő rendkívüli szolgálati kötelezettség közt. És hogy mennyire nem fedezi a két fogalom egymást, arra nézve az előbbi példát majd a törvénykönyvből fogom önöknek felolvasni. Pl. itt van, hogy azon védköteleseknek, a kik a hadseregben vagy a honvédségben már szolgáltak, de szolgálatra képtelenségük miatt elbocsáttattak, és mint állításra kötelezettek újból felavattattak, előbb eltöltött szolgálati idejük a szolgálati kötelezettségbe beszámittatik. Tehát stilizál a törvény a szolgálati idő és a szolgálati kötelezettség közt. Az a szolgálati kötelezettség pedig, ha három hónapnál kevesebb tényleges szolgálati ideig szolgált az illető, a tényleges szolgálati kötelezettségben tekintetbe sem jön. Tehát szolgálati ideje van; de azért a szolgálati kötelezettségébe ezt nem számítják be. Három egész hat hónapig szolgált, ez a szolgálati ideje a szolgálati kötelezettségébe félévvel számíttatik be, vagyis hogy félévig szolgálati kötelezettségének eleget tett. Már most ebből világosan következik az, hogy az 1900 október 1-én tényleges szolgálatra bevonult katonáknak szolgálati idejük október 1-étől deczember 31-éig fennáll; mert ez fennáll minden időben és minden esztendőben. De jogi jelentősége, katonai jelentősége, a törvényben előirt jelentősége ennek az október 1-étől deczember 31-éig való szolgálati időnek abban áll, hogy a katonai adminisztráczió ez alatt a három hónap alatt szokta állandóan feldolgozni minden egyes védkötelezettre nézve az ő szolgálati viszonyát, hogy a jövő hó január 1-étől kezdve micsoda szolgálati viszonyban legyen. Ez tehát tisztán adminisztratív természetű intézkedés és semmiféle tényleges szolgálati kötelezettséget nem állapit meg a védkötelezettel szemben. A szolgálati időnek deczember 31 éäg való fentartása azért kell, mert az illetőnek szolgálati viszonyát adminisztratív utón a katonai igazgatás ekkor állapítja meg. És tisztán a katonai igazgatásnak egyöntetűsége, czélszerüsége, szabatossága indokolja, hogy kiterjesztetik a szolgálati idő az esztendő utolsó napjáig, mert minden egyes védkötelesre nézve az esztendő utolsó napján precziziroztatik, hogy micsoda szolgálati viszonyban van: a hadsereg szolgálati viszonyában, vagy áttétetett-e a tartalékba, a sorhadhoz, vagy a honvédséghez stb. stb. (Ugy van! a szélsobálóldalon.) Tehát ez az adminisztratív intézkedés jellegű szolgálati idő igenis fennáll minden védkötelesre nézve minden esztendőben; de szolgálati kötelezettség nem áll fenn október 1-étől kezdve egy napig sem; (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert a véderőtörvény expressis verbis kimondja azt, hogy három évig tart a szolgálati kötelezettség és a szolgálati időnek bevégzése is csak akkor következik, ha a szolgálati kötelezettség eltelt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Vagyis október 1-én a katonai kormány egy óráig sem tarthatja tovább bent az illetőt (Helyeslés a szélsobálóldalon.) törvénysértés nélkül. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: 1858-től kezdve végig valamennyi törvény igy mondja. Bgytől-egyig. Tóth János: T. képviselőház! A hadügyminiszternek ezt az alkotmányellenes és törvényellenes rendeletét nézetem, meggyőződésem és hitem szerint nem lehet és nem szabad a magyar országgyűlésen pártpolitika szempontjából elbírálni. (Igaz! Ugy van! a szélsobálóldalon.) Ez az egész nemzet sérelme. (Igaz! Ugy van! a a szélsobálóldalon.) 43.000 polgártársunk szabadságától, kenyérkeresetétől, a családalapítástól meg van fosztva, jogtalanul, alkotmányunk és törvényeink ellenére kaszárnyákba van kényszerítve, vagy azok börtöneibe. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Babó Mihály: És ezt tűrik odaát! Polónyi Géza: Meglátjuk, hogy ki lesz ezért felelős! Tóth János: Ezért a történelem ítélőszéke előtt a felelőség a magyar országgyűlés többségét terheli, terheli abban az esetben, ha eltűri, és megengedi azt. hogy 43.000 honfitársunk szabadságától jogtalanul megfosztassák, szivükben az elégületlenség, az elkeseredés tüze szittassék, börtönökben szenvedjenek. Miért? Csak azért, mert a katonai kormányzatnak tetszik a magyar nemzeti jogos küzdelem miatt Magyarországgal szemben, előttünk figyelemre sem méltó üres haragját ártatlanokkal, a katonai fegyelem örve alatt éreztetni. (Igaz! Ugy van! a szélsobálóldalon.) Polónyi Géza: Az önkéntesek hazamennek, csak a szegény nép fiai maradnak benn! Tóth János: A magyar képviselőház többségének nem lehet feladata és hivatása állami életünkben, hogy egynéhány, törekvésükben, érzelmükben, felfogásban teljesen idegen osztrák generálisnak akarata érvényesüljön a nemzettel szemben, (Igaz! Ugy van! a szélsobálóldalon.) hogy ezek abszolút önkényétől függjön a magyar alkotmány miként való megbecsülése vagy meggyalázása. (Igaz! Ugy van! a szélsobálóldalon. Mozgás. Elnök csenget.) Nem vezetheti a magyar képviselőház többségét az az elv, hogy a magyar képviselőház többségének csak jogai vannak és kötelességei nincsenek; csak joga van arra a többségnek, hogy meghajoljon a katonai hatalom előtt; csak joga, hogy törvényeink végre ne hajtassanak, csak joga van arra, hogy a
