Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-325

325. országos ülés 1903 október 3-án, szombaton. 207 Lehet valamit tudomásul venni éa tudo­másul nem venni. (TJgy van! TJgy van a nép­párton és a jobboldalon.) Ha valamely leirat a házhoz érkezik és felolvastatik, annak elintézése csak az lehet, hogy vagy nem veszszük tudo­másul és az visszamegy; ha pedig elintézettnek akarjuk tekinteni a dolgot, akkor azt lehetetlen később tudomásul nem venni, (TJgy van! TJgy van! a név párton és a jobboldalon.) Hiszen tudomásul vettük mindannyian, mert tudjuk, hallottuk, és szerintem most már azt mondani, hogy most pedig nem veszszük tudomásul, az abszurdum. (Igaz! TJgy van! a néppárton és a jobboldalon.) Lehet arról szó — és ezt koncze­dálom — hogy a sorrendben bizonyos hiba tör­tént, mert különös, hogy egy miniszterelnöki kinevezés akkor érkezik a ház tudomására, mi­kor az a miniszterelnök már megbukott. Vészi József: Párteczédulára irták a szüle­tési bizonyítványát! Simonyi Semadam Sándor: Ez kétségtelenül furcsa, és talán a sorrendben mulasztás történt, de ez a mulasztás nem a ház mulasztása, ezt a ház nem pótolhatja olykép, hogy nem veszi tu­domásul azt, a mit de facto már tudomásul vett. .Ennélfogva javaslom, vegyük ezt tudomásul, azzal természetesen, hogy a főrendiházzal is kö­zöltetik. (Helyeslés a néppárton és a jobb­oldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Eötvös Károly: Én csatlakozom az előttem felszólalt t. képviselőtársam nézetéhez, (Halljuk! HalljuJc!) ámbár nem egészen abból az indok­ból, a melyikből ő. Az bizonyos, hogy valami alaki tévedés vagy mulasztás történt ennek a legfel­sőbb királyi kéziratnak velünk való közlésében. Azonban ennek az alaki mulasztásnak avagy tévedésnek semmi érdemleges következménye nem lehet. Minthogy ő Felsége a király fordul a törvényhozáshoz, nekünk egyebet ebben a kér­désben a kegyelmes királyi leirat tartalmánál fogva tennünk nem lehet, mint hogy azt hódoló tisztelettel tudomásul veszszük és erről a fő­rendiházat értesítjük. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez felel meg az alkotmányos király iránt való hódoló tiszteletnek és ez felel meg a józanság­nak is, minthogy nekünk belső sérelem nélkül, puszta formahibák miatt nehézségeket okozni nem áll érdekünkben. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: T. képviselőház! Ha ehhez senki sem kivan szólani, akkor felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház a királyi leiratot, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem, a kik tu­domásul veszik, vagyis hozzájárulnak az elnöki előterjesztéshez, miszerint az tudomásul vétetik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az elnöki előterjesztéshez hozzájárul, a mely előterjesztésnek második része ellen, hogy a főrendiházzal is közöltetik, kifogás nem té­tetett. Miután a főrendiháznak való átküldésről is szó van, méltóztassék a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját nyomban hitelesíteni. Nyegre László jegyző (olvassa a jegyző­könyvnek vonatkozó pontját). Elnök : Ha nincsen észrevétel, a jegyző­könyvnek ezen pontja hitelesnek mondatik ki ós a főrendiházzal közöltetik. Az ülés összehivását kérők között szó illeti Holló Lajos képviselő urat. Endrey Gyula jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! (HalljuJc! Halljuk!) Mielőtt az ülés összehivását kérő t. képviselőtársaimnak megbízásából az indokot előterjeszteném, mély sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy az ülésen a kabinet tagjai részt nem vesznek. Én azt hiszem, hogy ez azon kö­telességeknek félremagyarázásából ered, a me­lyekkel a kabinet saját állása és egyúttal a parlament iránt is viseltetni tartozik. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) A. kormány vitelében kontinuitásnak kell lenni. Az meg nem szakad egy kormány lemondása által mindaddig, míg a kormány nincs felmentve az ő hivatalának viselésétől, míg azon miniszterelnöknek ellen­jegyzése mellett az uj kormány kinevezve nincs, ez a kormány az ügyeket tovább vezetni tar­tozik, ennek következtében itt a parlament iránti tiszteletből is megjelenni köteles. (He­lyeslés. TJgy van! a szélsobaloldalon.) Ez meg­egyezik a mi szokásunkkal, midőn tapasztal­tuk, hogy Széll Kálmán volt miniszterelnök is a parlamenti tárgyalásokon több ízben részt vett és felszólalt. Az pedig, hogy a kisebbségbe jutás és le­szavazás indok volna a kormánynak a távol­létére, annyira nem áll meg, hogy pl. az angol parlamenti életben, midőn leszavaztatik egy kor­mány és kisebbségbe jut s elhatározása az, hogy ő a parlamentet feloszlatja, köteles több törvényjavaslatot, a melyek az állami élet leg­fontosabb részeit érintik, előterjeszteni és azok tárgyalásában résztvenni. Ennek következtében a kormány távolmaradása a kabinet állása iránti kötelességgel meg nem egyezik. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) De a parlamentnek jogkörét abszolúte nem érintheti az, hogy vájjon egy kormány hogyan fogja fel azon kötelességet; mert ha az ő működésükben sem állhat be szü­net, nem akadhat meg működésük, annál kevésbbé lehet beszüntetni a parlamenti életet; mert az állami életnek lehetnek olyan súlyos feladatai, lehetnek az egész polgárság biztonságát, az állam integritását érintő kérdések, a melyeket nem érinthet a kabinet lemondása és melyeknek vita­tását itt a parlamentben meg nem akaszthatja az, hogy a kormánynak nincs többsége és beadta lemondását. (TJgy van! TJgy van! a szélsobal­oldalon.) Ennek nagy jelentősége van és sokat jelen­tenek azok az üres padok a maguk némaságá­ban. Azt jelentik, hogy ez a leszavazás mély

Next

/
Thumbnails
Contents