Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-324

202 32h. országos ülés 1903 szeptember 30-án, szerdán. is fennáll. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nincs tehát elfogadható ok arra, hogy a tegnapról mára beállott helyzetre történő helytelen hivatkozással az inditványoztassék, hogy a ház ne tartson ülést, mikor a ház épen ma hozott egy határozatot, a melylyel sürgősnek jelez különösen egy ügyet, t. i. a három évet kiszolgált katonák hazabocsátását. Ezzel a határozatával utasította a ház a kérvényi bizottságot, hogy jelentését a legközelebbi rendes ülésre terjeszsze elő. Azt akarja tehát a t. ház dokumentálni üléseinek elnapolásával, vagy azt a látszatot akarja felkölteni, hogy ezt a határozatot ki akarja játszani? (Igaz! Ugy van! a szélsőbáloldálon.) Ezt nem szabad, még látszat szerint sem szabad tenni! (Helyeslés a szélsőbal-oldalon,) Bolgár Ferencz: á. kérdés feltevéséhez szól ? Barta Ödön: Nem a kérdés feltevéséhez, hanem a napirenden lévő indítványhoz! (Nagy zaj.) Szatmári Mór: Az indítványhoz beszél! Elnök (csenget): Teljesen jogosultan szói a t. képviselő ur. Barta Ödön: Ugy hallom, hogy a t. túloldal — különösen, ha jól láttam, Bolgár Ferencz t. képviselő ur — kifogásolja szólásjogomat azon a czimen, hogy talán nem a tárgyhoz szólok. Azt hiszem, t. képviselőtársam nagy tévedésben van, mert ha egy kicsit szűkszavúan is ugyanezen tárgyhoz, még pedig a mi terhünkre gróf Khuen-Héderváry Károly lemondott miniszterelnök ur is hozzászólott és a szólásnak ez a folytatása, a mit most mi „megkezdtünk. (Ugy van! a szélsőbáloldálon.) 0 egy indítványt terjesztett elő, a melyet a ház igen t. elnöke a házszabályok értelmében tárgj^alás alá bocsátott. Ehhez feltétlen hozzászólási jogom van és hozzászólásomhoz elleninditvány lévén, annak megindokolására annyi argumentumot hozhatok fel, a mennyit szükségesnek látok. (Helyeslés a szélsőbáloldálon.) Az a kérdés, a mely az imént érintetett, a ház határozata szerint sürgősnek van kimondva. Sürgős szükség van a katonák hazabocsátása tárgyában a határozathozatalra, mert az ország nyugalma érdekében is szüksége van rá az országnak. (Helyeslés a szélsőbáloldálon.) Ennélfogva kötelessége a többségnek ezt a fontos érdeket respektálni és nem szabad egészen indokolatlanul, tisztán a kényelmi szempont álláspontjára helyezkedve, azt mondani, hogy nekünk sürgősebb szükségünk van arra, hogy a különböző csoportok nyugodtan tárgyaljanak a leendő kormányelnök személye szerint alakuló kisebb-nagyobb konventikulumokban. Sokkal fontosabb az a kérdés, a mely már a ház határozatával sürgősnek jeleztetett, a mely felett ennek a határozatnak szellemében mielőbb határoznunk kell; mert ha odaát Ausztriában mondják, hogy »Armeefragen sind kein Spielzeug«, mi több joggal mondjuk, hogy a közszabadság, polgártársaink szabadsága nem »Spielzeug«. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Épen ilyen sürgős, habár nem is aktuális napi politika keretébe tartozó azoknak a mentelmi ügyeknek a tárgyalása, a melyek a képviselőház dignitásával vannak kapcsolatban és igen sok kritika tárgyát képezik, főleg ha az országgyűlés maga odázza el azoknak tárgyalását addig a határig, a melynél már az egyikmásik kérvényben felhozott eseteknek elévülése kövétkezhetik be. (Igaz! Ugy van! a szélsőbáloldálon.) Mindezek után. tekintettel arra, hogy a tárgyalások folytatásának akadálya egyáltalában nincs, sőt van olyan fontos tárgy, a mely a tárgyalások folytatását indikálja, én tisztelettel kijelentem, hogy a magam részéről és azt hiszem, a velem együtt egy párton ülő t. képviselőtársam nevében is mondhatom, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) nem fogadjuk el a lemondott miniszterelnök urnak a ház elnapolására vonatkozó érdemleges indítványát, hanem a törvény nevében követeljük, hogy az országgyűlés a maga teendőit folytassa. Ha már felszólaltam és röviden megindokoltam, hogy miért kell ülést tartani, legyen szabad tett elleninditványomhoz még hozzáfűznöm a következőket: Üléseket kell tartanunk, hogy a mai napirend folytatásaként behatóan letárgyalván Körber osztrák miniszterelnöknek és czimboráinak alkotmányunk területére elkövetett betöréseit, lehetőleg és remélhetőleg egyhangú határozattal üzenhessük meg Körberéknek, a mit ez az ur üzentetett nemrégen és jogosulatlanul Széll Kálmán volt miniszterelnöknek Bé,csből; ezt a rövid üzenetet, hogy: »hinaus!« (Elénk helyeslés a szélsőbáloldálon.) Elnök: Szólásra jelentkeztek ehhez a tárgyhoz, ha jól emlékszem., Holló Lajos és Hock János képviselő urak. Ehhez a tárgyhoz csak négy képviselőnek van hozzászólási joga. Tehát most következnék Holló Lajos képviselő ur. (Felkiáltások a jobboldalon: Hiszen már négy van! Hát Madarász József!) Kérem, Madarász József, Barta Ödön, Holló Lajos és még egy. (Zaj jobb felöl.) Nessi Pál: Miféle kontrol ez ? Hány elnök van itt? Holló Lajos: T. ház! Mindannyian abban a felfogásban vagyunk, hogy ha nem is politikai szabály, de mégis alkotmányjogi regard az, hogy mikor a kormány lemond, a képviselőház el szokta üléseit napolni. Azonban vizsgálni kell a jelen esetet épen abban a tekintetben, vájjon az a helyzet, a melyben a parlament és az ország van, olyan-e, vagy sem, hogy ezt a határozatot kimondhatjuk.. Én azt hiszem, ós teljesen igaza van Barta Ödön t. képviselő társamnak abban, hogy a képviselőház a maga üléseit nem napolhatja el. Mi olyan kivételes időket élünk, a mikor azt az alkotmányjogi