Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-324
32í. országos ülés 1903 szeptember 30-án, szerdán. 203 regardot alkalmazni nem lehet. Nem lehet pedig első sorban azért, mert a parlament szuverenitását a kormányzattal szemben demonstrálni kell; meg kell mutatnunk, hogy az országgyűlésre befolyást egyáltalán nem gyakorlhat az, hogy létezik-e kormány vagy Bem, mert az országgyűlés együttléte és külön szuverén joga az alkotmányból folyik, azt tehát valamely kormány léte, vagy nem léte nem befolyásolhatja, mert ha befolyásolhatná, akkor a törvényhozás működése problematikussá tétetnék, a mit pedig elfogadni princzipialiter nem szabad. (Helyeslés szélsőbalon.) A másik tény, a melyre rá kell mutatni, az, hogy láthattuk, hogy heteken keresztül elodáztatott a független felelős kormány létesítése, akkor, a mikor az ország a legkritikusabb állapotban van, a mikor rendezetlenek a költségvetési, ujonczozási és egyéb fontos viszonyok. Ilyen esetben pedig magának a törvényhozásnak, különösen a képviselőháznak kell őrködnie, hogy az ország ügyeinek törvényes menete biztosittassék, nem szabad tehát elnapolását ilyen preczedens után kimondania, mert hiszen nem lehet annak bekövetkezni, hogy a válság megoldása heteken keresztül elodáztassék, hanem, ismétlem, ennek a parlamentnek őrködnie kell a felett, hogy az alkotmány követelményei minél előbb kielégíttessenek, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Végre a harmadik szempont, a melyet Barta Ödön t. képviselőtársam is kiemelt, a sürgősség kérdése. Vagy van a képviselőház elhatározásainak komoly értelme, vagy nincsen. Előbb elhatározta a képviselőház, hogy sürgősnek tekinti azt az ügyet, vájjon a harmadik évüket kiszolgált katonák ben tartassanak-e vagy sem. Ezzel a határozattal ellentétben állana az, ha kimondanék, hogy napoljuk el üléseinket bizonytalan időre, s ennek következtében ne tudjunk orvoslást keresni polgárainknak sérelmeire. Ez, mondom, ellentétben állana előbbi határozatunk komolyságával és realitásával. Én tehát azzal egészítem ki az itt elhangzott indítványokat, hogy a képviselőház ne napolja el magát a végletekig, hanem azt hiszem, mégis lehetne egy határidőt megszabni, nevezetesen azt indítványoznám, hogy a képviselőház szombatig elnapolja magát, szombatra azonban rendes ülés tűzessék ki. (Helyeslés a baloldalon.) B. Kaas Ivor: T. képviselőház! (Halljuk! Ralijuk !) Nincs törvény, (Félkiátások jobbfelöl: Van!) a mely a magyar képviselőház üléseit attól tenné függővé, hogy van-e minisztérium vagy nincs. (Helyeslés balfelöl.) A 60-as években láttunk két nagyon fontos törvényhozást kormány nélkül és ezek a törvényhozások óvták meg Magyarország alkotmányos jogait, ezek a törvényhozások csinálták meg a kiegyezést a királylyal kormány nélkül, kinevezett minisztérium nélkül. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon: Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) A magyar törvényhozásnak saját kötelességeit kell tekintetbe venni ilyen súlyos időkben, a minők most vannak. A kormány felelősége pedig nem szűnt meg, sem lemondása által, sem kivonulása által, (ügy van! ügy van! a baloldalon.) a melyet én a miniszter urak részéről parlamentárisnak el nem ismerhetek. Én azoknak álláspontját és nézetét fogadom el, a kik itt kifejtették, hogy a mint idáig ezen lemondott miniszterek, mivel megbízatásuk volt, itten helyet foglaltak, ugy kötelességük volna nekik most is helytállani, — mert felelőségük törvény szerint, közjogilag és politikailag most is fennáll, — hogy ne hagyják itt a parlamentet, mert ez nem illik. Elnök: Bocsánatot kérek, ez nem tartozik a tárgyalás alatt lévő kérdéshez. B. Kaas Ivor: Én azt mondom, hogy a parlament együtt maradjon, nem azon értelemben, hogy permanencziában ülésezzék, mint a hogy Madarász képviselő ur javasolta, de arra, hogy kijátszhassak a parlamentnek őrködését oly fontos körülmények között, mint a melyek most vannak, egy sztrájkoló kormánynyal és egy elnapolt országgyűléssel szemben, módot és alkalmat nyújtani nagyon veszedelmesnek és helytelennek tartom. Hogy ehhez maga az országgyűlés, maga a képviselőház adjon módot, ezt én könnyelműségnek tekinteném. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek folytán csatlakozom mindenben Holló Lajos képviselő ur indítványához, hogy időt engedvén a kormánynak és a koronának arra, hogy ezen lemondást rendes módon néhány nap alatt intézzék el, jövő szombaton a ház ismét tartson ülést. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ezzel a szóban forgó tárgy feletti vita be van fejezve. Visontai Soma képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólani. Visontai Soma: T. képviselőház! A házszabályokhoz kívánok szólani. Tévesnek tartom azt a felfogást, mintha most napirendi vita folyna, vagyis mintha azok a felszólalások, a melyek most történnek, a házszabályok azon szaisasza alá volnának szubszummálhatók, a mely szerint a napirendhez csak négy szónok szólhat hozzá. Itt most arról van szó, hogy az országgyűlés folytathatja-e a házszabályok és alkotmányunk szerint tanácskozásait, annak daczára, a mi ma történt, hogy a miniszterelnök bejelentette lemondását, és hogy ennélfogva nincsen megengedve, hogy ehhez a kérdéshez, a mely nem arra vonatkozik, hogy a holnapi ülésre minő napirendet állapítsunk meg, vagy hogy a jövő ülésen micsoda tárgyakat vegyünk elő, négynél többen nem szólhatnak. Az én felfogásom szerint téves az a magyarázat, mintha ez a vita a szoros napirendi kérdéssel volna összefüggésbe hozható. Ennélfogva tisztelettel kérem a mélyen t. elnök urat, méltóztassék azoknak, a kik ezt a vitát még folytatni kívánják, — a kikhez én BŰ 1 !
