Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-323

32a ÖRSZAG-OS ÜLÉS 1903 szeptember 29-én, kedden, gróf Apponyi Albert, közben Dániel Gábor elnöklete alatt. Tárgyai: Az ülés összehívására vonatkozólag az elnökséghez beadott indítvány indokolása.— Gróf Andrássy Gyula határozati javaslatot nyújt be a clilopyi hadiparancs tárgyában, — A miniszterelnök nyilatkozata. A kormány részéről jelen vannak: gróf KhuenHéderváry Károly, Lukács Lászlő, Kolossváry Dezső, Plósz Sándor, Láng Lajos, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Tomasics Miklós. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perezkor.) Elnök: Az ülést megnyitom. Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Az ülés jegyzőkönyvét vezeti Nyegre László, a felszólalókat jegyzik Szőts Pál és Endrey Gyula képviselő urak. Mindenekelőtt méltóztassanak az ülés összehívására vonatkozólag az elnökséghez intézett beadványt meghallgatni. Endrey Gyula jegyző (olvassa): >> Hazafiúi tisztelettel Kossuth Ferencz és társai. Nagyméltóságú elnök ur! A magyar országgyűlés képviselőháza saját határozatával elnapolta ülésezését. Normális viszonyok között senkinek sem lehetne kifogása az ellen, hogy a ház üléseinek szünetelése addig tartson, mig az elnapolás indokául szolgált kormányválság megoldást nyer. Az ország viszonyai azonban nem normálisak. Egyik alkotmányjogi sérelem a másikat éri az utóbbi napok alatt. A »hadiparancs« és »királyi kézirat« czimü legfelsőbb helyről származó nyilatkozatok okozta alkotmányjogi sérelmek korderejével vetekedő támadás intéztetett Magyarország állami önállósága ellen, melynek egyik legsarkalatosabb alkotmányjogi tételét képezi az 1790/1. X. törvényezikkben is elismert azon joga, hogy minden más országok beavatkozásától függetlenül kormányoztassák. Ausztria kormányának elnöke Ausztria császárjától nyert felhatalmazásra hivatkozva kérkedett Ausztria Eeichsrath-jának folyó évi szeptember 23-dikán tartott nyilvános ülésében azzal, hogy Magyarországnak a hadseregre vonatkozó bármely kérdésben csak Ausztria kormányának előleges beleegyezése alapján van és lesz joga intézkedni. Ez az illetéktelen, jogtalan, alkotmányunkat és önállóságunkat mélyen sértő állásfoglalás nem maradhat bizonytalan időn át megtorlatlanul; méltó visszautasításban pedig csak a magyar országgyűlés részesítheti. Az országgyűlés üléseinek szünetelése alatt a cs. és kir. hadügyminiszter az 1889: VI. t.-cz. rendelkezéseit sértő olyan intézkedéseket tett, melyek az állampolgárok közszabadságát, a teherviselés alapelveit támadják meg; a folyó hó 24-dikére összehívott képviselőházi ülésen a ház e tárgyban nem határozott, holott az az időpont rohamosan közeledik, melyben a három évet kiszolgált katonák szabadságolandók lesznek. A felhozott okok miatt alulírott orsz. képviselők tisztelettel kérik Nagyméltóságodat, mint a képviselőház elnökét a házszabályok 252. §. alapján: kegyeskedjék az országgyűlés képviselőházát ülésezéseinek folytatása és a fent megjelölt tárgyak feletti határozathozatal végett sürgősen legkésőbb folyó hó 29-dikére ülésre egybehívni.* Elnök: Megtörtént. Mielőtt azok a szónokok, a kik szólásra jelentkeztek, felszólalnának, elnöki kötelességemet teljesítem, midőn a múlt ülésben előfordult inczidensből folyólag Perczel Dezső, gr. Andrássy Tivadar, Rakovszky István és Kubinyi Géza képviselő urakat, a kik a parlamentben meg nem engedhető közbeszólásokkal illették Lengyel Zoltán és Barabás Béla képviselő urakat, ezekért a közbeszólásokért, a melyeket akkor nem hallottam és a melyekről csak utólag a gyorsírói feljegyzések nyomán értesültem, ezennel rendreutasítom. (Helyeslés.) Barabás Béla képviselő ur kivan személyes kérdésben nyilatkozni. Barabás Béía: T. képviselőház! Kérem a t. házat, szíveskedjék napirend előtti felszólalá-