Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-322

plember 2'i-éii, csütörtökön. 155 322. országos ülés 1903 sze

i és az egész nemzet egyetemét átöleli-e? (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ettől a jogunktól minket elzárni még sem szabad; ezen jogunk a házszabályok 252. §-ában ugy van körülírva, hogy 20 képviselő kívánatára a ház ülése összehívandó. Ezt nem lehet ugy magyarázni, hogy egyszerűen egy szavazógép hozatik mozgásba, a mely egyszerű szavazással azt mondja, hogy most ismét hazamegyünk. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az ülésszak tartása kötelesség, ennek félbeszakítása egy rendkívüli eset, az ülésezés folyamatba tótele 20 képviselőnek joga, melyet szavazással kijátszani nem lehet. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldálon.) Azt akarják önök odaát, hogy a szavazás erejével elnyomják a nemzet képviseletének azt a jogát, hogy akkor, a mikor minden piaczi kofa nyilatkozott a királyi kéziratról, akkor az országgyűlés ne nyilatkozhassak felőle ? Mert a piaczi kofák fecsegnek, a krajnai gyűlés nyilatkozott, az alsó-ausztriai tartománygyülés fecsegett, (Elénk helyeslés és taps a szélsobalóldálon.) és hódoló felirattal járult a királyhoz, vagyis az ő császárjához, azért, mert ő császári szavával elnémította a magyarok jogosulatlan törekvéseit. Ezzel szemben gr. Héderváry Károly miniszterelnöki minőségében, mert a királytól nyert megbízatásra mint egyszerű képviselő nem hivatkozhatott volna, azt mondja, hogy 6 rendkívül csodálkozik azon, hogy itt az a chlopyi legfelsőbb hadiparancs félreértésekre adott okot. Miért nincs abban a megnyugtató iratban az, hogy ő felsége azon is megütközik, hogy az alsóausztriai tartománygyülés olyan alaposan félreértette^ őt, hogy hódoló felirattal járult hozzá? (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Ezek azok az impressziók, a melyek alatt az egész ország közvéleménye áll; és a közvélemény leghivatottabb megnyugtatójától, a képviselőháztól akarják önök egyszerű szavazással elvenni azt a jogot és azt a kötelességtelj esitési módot, hogy itt nyilvánosan megvitassuk, és igenis, lehetőleg egyhangúlag arra a meggyőződésre juttassuk a nemzetet, hogv itt alkotmánysértés esete fenn nem forog! Önök zárják el az utat és megnyitják az utat az utcza számára, hogy az politizáljon, az döntsön a királyi kézirat felett. Ez nem helyes és nem is igazságos. (Elénk helyeslés a szélsobalóldálon. Nagy zaj a jobboldalon.) Bakonyi Samu: T. képviselőház! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Már öten beszátek!) Elnök: Micsoda czimen akar beszélni a képviselő ur? Bakonyi Samu: A házszabályokhoz kívánok szólani. T. képviselőház! Eltérés van közöttünk és az igen t. elnök ur között abban a kérdésben, vájjon itt napirend megállapításáról kell-e tárgyalni, vagy nem. A mi álláspontunk szerint itt nem napirend megállapításáról van szó; ezt az álláspontot az előttem szólottak már kifejtették. De ha az igen t. elnök urnak volna igaza, hogy itt t. i. napirend megállapítása felett kell döntenünk, miután ehhez saját álláspontja szerint négy szónoknak van joga szólani: kérem az igen t. elnök urat, méltóztassék konstatálni, vájjon ehhez a kérdéshez, t. i. a napirend megállapításának kérdéséhez, a mibe ő bele értelmezi azt is, hogy az üléseket folytassuk-e vagy nem, hány szónok szólott. Tudtommal ehhez a kérdéshez csak egyetlenegy szónok, Kossuth Ferencz t. képviselő ur szólott. (Ellenmondások a jobboldalon.) Ez így van, mert mindenki más házszabályok czioién kért és kapott szót. (Éllenmondások jobbfelöl.) Ennélfogva még ha napirend kérdéséről is volna szó, attól a jogunktól minket, hogy négyen hozzászólhassunk, senki el nem üthet, legkevésbbé várhatnék el ezt az igen t. elnök úrtól, a ki a házszabályok pártatlan kezelésének őre ott azon a helyen. (Nagy zaj a jobboldalon.) De azt méltóztatott az igen t. elnök urnak a házszabályok értelmezésére nézve mondani, hogy itt két olyan határozatával állunk szemben a háznak, a melyek mindegyike útját vágná annak, hogy ez az ülés folytattassék, és ezen határozatok közül egyik gyanánt megjelöli a háznak azt a határozatát, a mely kimondja, hogy ama bizonyos vesztegetési ügyben kiküldött parkmenti bizottság jelentésének beérkezéséig, a ház üléseit elnapolja. Én ugy tudom, hogy az a parlamenti bizottság feladatát régen befejezte, ülésezését berekesztette, jelentését elkészítette. ISTagyon csodálkozom tehát, mikor az elnök urnak ebből az érveléséből arról kell értesülnöm, hogy ez a jelentés talán még be sem adatott. Én konstatáltatni kívánom, hogy ez igy áll-e, mert én azt hiszem, hogy az igen t. elnök ur ebben a kérdésben alaposan tévedett. ISÍem tehetem fel ugyanis, hogy egy olyan kérdésben, a mely az országot hetekig tartó izgalomnak lázába sodorta, olyan eljárást merészelne bárki követni, hogy a hetek óta kész jelentés . . . (Nagy zaj a jobboldalon.) igenis igy van . . . (Folytonos zaj.) Kubik Béla: Mindenre képesek! (Zaj jobbfelöl.) Bakonyi Samu: . . . olyan eljárást merjen bárki is követni, épen a háznak azon meghozott határozata ellenére, a mely a legsürgősebb eljárást tette kötelességévé a kiküldött bizottságnak, olyan sürgős kötelességévé, hogy a miatt a ház minden egyéb dolgának megszakítását látta szükségesnek. De figyelmen kívül méltóztatnak hagyni azt a kérdést, a mely ugy a ház összeülését kérő indítványban, mint Kossuth Ferencz t. képviselőtársam előadásában is kidomborodott, hogy mi erről az oldalról a ház üléseinek összehívását abból az okból is kértük, mert meggyőződésünk szerint a hadügyi kormányzat egy törvénytelen 20*