Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-319
102 319. országos ülés 1903 Julius 29-én, szerdán. kik az elnök urat védték, nagy védelmükben sokkal nagyobb lármát csináltak, mint a kik felmentek, E tekintetben megint az elnök úrra hivatkozom. Én sajnálom, hogy azt a szót kieresztettem a számon, de midőn ő azt mondta, hogy a ki hozzám nyúl, a halál fia, erre én azt mondtam, hogy igenis, azt az elnököt, a ki törvénytelenül jár BI, a székből kihúzom. (Nagy zaj jobbfelöl.) Elnök: Kétségtelen tény az, hogy abban a meglehetős nagy, zavarban, lármában és kellemetlen helyzetben, a melyben ez az inczidens történt, részemről az erős kijelentés megtörtént. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalim és a középen.) Ez a kijelentés azonban nem szólt a köznek, ez tisztán magánbeszélgetés volt, de a tény maga nem volt magándolog, mert én nem a személyemet, nem önmagamat, hanem az elnöki tekintélyt féltettem, és ezt is akartam megvédelmezni. (Általános élénk helyeslés. Nagy zaj.) Méltóztassanak nyugodtan lenni; először Nessi Pál, azután Ráth Endre képviselő ur jelentkezett szólásra személyes kérdésben. Nessi Pál: T. képviselőház! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Egy, szorosan véve személyemre tartozó, de a jelen viszonyoknál és a ma itt ecsetelt helyzetnél fogva a közt érintő bejelentést kívánok a háznak tenni. (Halljuk! Halljuk/) A mai elkeseredett hangulatot kétségtelenül az okozta, hogy Pap Zoltán képviselőtársunk egy bejelentést tett, a mely szerint tegnap Dienes Márton nála megjelent és abból a czélból, hogy politikai magatartását befolyásolja, pénzt adott neki. Kötelességem, mert e perczben jutott tudomásomra, nekem is hasonló bejelentést tenni, (Halljuk ! Halljuk.') mert ebből látjuk meg azt, bogy ezt rendszerré akarják tenni. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt ezt elmondanám, figyelmeztetem a t. képviselőházat egy horvátországi esetre, Crnkovics Miklós esetére, a melyből, a ki ismeri, tudni fogja, hogy az a tisztelt ur, a ki a miniszteri székben ül, milyen eszközökkel képes dolgozni. (Mozgás és zaj jobbfelöl.) T. képviselőház! A »Fiiggetlen Magyarország* részvénytársaság igazgatósági tagja voltam. Mikor a politikai napilap dolgai nem jól állottak, képviselőtársaim, között részvényjegyzést kértek. Ez a részvényjegyzés nem volt határidőhöz kötve, a társaság azonban ezen jegyzések alapján követelését már eszkomptáltatta. Én akkor képviselőtársaim iránti bizalomból, a mikor az eszkomptőr követelte a társaságtól az ő követelését, jótállást vállaltam 700 forint, 1400 korona erejéig. Az eszkomptőr azonban nem 1400 koronát, hanem 2200 koronát követelt, én tehát azt nem fizettem ki, hanem perre hagytam kerülni a dolgot. Most értesültem, ebben a perczben arról, hogy tegnap ugyanaz a Dienes Márton, a ki Pap Zoltán képviselőtársamnál járt és neki pénzt adott, elment oda és azt a követelést, a melyhez neki semmi köze nem volt, ő, a kinek pénze nincsen, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Koldus!) készpénzzel kifizette (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) kamatostul és költségestül. (Felkiáltások a szélsőbnl oldalon: Ez a rendszer!) T. képviselőház, én a követelés egy részét jogosnak el nem ismertem, ezért folyik a per; Dienes, daczára annak, hogy a követelés részben kétségbe vonatott, az egészet kifizette kamatostul és költségestül abból a czélból, hogy engedmény útján magára ruháztassa^ hogy ezt ellenem már most ő érvényesithesse. Én rám a dolog személyemet illetőleg kevéssé tartozik; a bíróság ítéletet fog mondani, ha elmarasztalnak, ki fogom fizetni. Engem tehát ezzel presszionálni nem lehet, mégis jele ez annak, hogy milyen rendszert akarnak követni, hogy elmennek, felkutatják : kinek van peresített tartozása. (Felkiáltások a jobboldalon: Kicsoda ? Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) T. képviselőház! Dienes Mártonnak sem vagyona, sem pénze, sem semmije nincs. Kétségtelen, bogy Dienes Márton mindezt nem a maga pénzéből csinálja, hanem kell, hogy valaki a háta mögött álljon, a ki pénzzel tartja. (Zaj.) Én tehát midőn felszólaltam, tettem ezt azért, hogy bejelentsem ezt az ujabb esetet, és kérjem a t. házat, hogy a mint parlamenti bizottság küldetett ki Pap Zoltán képviselő ur esetében, tessék ezt az esetet is oda áttenni, hogy kiderítsük, hogy ez a pénz honnan jön, mert egyaránt mindenkit érdekel az, hogy ebben az országban pénzzel politikai czélokra dolgozni nem szabad és nem lehet. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon) Én felhoztam Crnkovics Miklós esetét. Azt mondják némely képviselőtársaim, hogy nem ismerik. Crnkovics Miklós a horvát nemzeti párt elnöke volt, egyike azon keveseknek, . . . Fülöp Béla: Személyes kérdés ez is? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Bejelentés !) Olay Lajos: Zárt ülést kérünk mindjárt! (Zaj.) Nessi Pál: . . . elnöke volt a horvát nemzeti pártnak és egyike azon keveseknek, a ki nemcsak igaz horvát, hanem igaz magyar is volt... B. Kaas Ivor: Ez ugy van! Nessi Pál: . . . egyike azon keveseknek, a ki a magyar hazához ragaszkodott, azt szerette, a ki Horvátországban az _uniónak propagandát csinált és előmozdította. És a t. miniszterelnök ur, mikor horvát bán volt, vele szemben mit tett?-Midőn nem tudta erkölcsileg tönkretenni, anyagilag tette tönkre. (Zaj a jobboldalon.) Ezt Horvátországban minden ember tudja. (Zaj a jobboldalon.) Miért bogy eddig ilyen esetek nem voltak Magyarországon? Miért csak most, a midőn a horvát bán a miniszterelnöki székbe mert ülni? (Mozgás a jobboldalon.) Én nem gyanúsítok senkit, hanem tudni akarom, hogy a pénz