Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-310

310. országos ülés W03 'Julius 'dl^-én, -pénteken. 3(55 fogásunkhoz, hogy az a miniszterelnök; a ki bemutatkozásának első perczében ily nagyfontosságú, ily kardinális kérdésben, mely az ó' politikájának úgyszólván alapját képezi, mindjárt tévedésen kezdi, az a miniszterelnök nem egyenes politikus, (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) hanem esetleg később, a mikor már a hatalom birtokában lesz, a mikor már előzetes Ígéretei nem kötik, át fog térni oly politika követésére, a melynek meglepetés és kijátszás lesznek az eszközei. (Igaz! a szélsöbalóldalon.) És hogy ez igy van, ezennel indokolhatom. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalóldalon.) Indokolhatom azzal, hogy a miniszterelnök ur a tárgyalások folyamán elhallgatott egy oly kérdést, a melyet ha ő a függetlenségi és 48-as pártnak előzetes tudomására hoz, nem lett volna e pártnak egyetlen oly tagja sem, a ki az ő kormányrajutásába ezen az áron beleegyezett volna. (Igaz! • Ugy van! a szélsöbalóldalon.) A miniszterelnök ur abban a pillanatban, a mikor mint deszignált kormányelnök lejött, már bizonyosan tudta, hogy az 1899 : XXX. t.-cz. megváltoztatása tőle követeltetni fog. Ha tehát tiszta és nyilt ... • Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök (tagadólag int). Mezőssy Béla: Nem tudta?! Olay Lajos: Hát hogy jöttek rá ? Most jött rá? (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Ma se mondom! Mezőssy Béla: Ezt köteles tisztelettel tudomásul veszem, és feltétlen hitelt adok e kijelentésnek. De akkor, t. miniszterelnök ur, a legnagyobb mértékben elítélendők azok a'körök, melyek a monarchia sorsát intézik. Ott az őszinteségnek oly csekély mértéke uralkodik, hogy a deszignált miniszterelnöknek megbízatásának keltekor, annak pillanatában még azt sem mondják meg, hogy az ország egyik legsarkalatosabb törvényét, az 1899: XXX. törvényczikket megváltoztatni kívánják? Lukács László pénzügyminiszter: Nem kívánja senki! A közérdek kívánja! (Zaj és derültség a bal- és a szélsöbalóldalon.) Olay Lajos: Az ischli klauzula is közérdek volt ! Mezőssy Béla: Azt hiszem, egész joggal válaszolhatom a t. pénzügyminiszter urnak, hogy e törvény megváltoztatását ugyanazon közérdek sugalhatta, mely a t. pénzügyminiszter urnak az u. n. ischli klauzulát sugalta. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Lukács László pénzügyminiszter (igenlően int). Mezőssy Béla: Ebből a közérdekből mi nem kérünk. És hogyha a t. miniszterelnök ur és a pénzügyminiszter ur ezzel a beismeréssel állott volna a függetlenségi és 48-as párt elé, biztosithatom, hogy kezdve Kossuth Ferencz tői, pártom legigénytelenebb tagjáig, hozzámig, nem lett volna egyetlen ember, a ki módot • nyújtott volna oly kormány megalakításához, a mely ugyanabból az érdekből, a melyből az ischli klauzula fakadt, az 1899: XXX. t.-czikket megváltoztatná. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsöbalóldalon.) A miniszterelnök ur kijelentette programmbeszédében a leghatározottabban, hogy ő Széll Kálmán politikájának folytatása minden téren, tehát közgazdasági téren is. Már pedig tudjuk, hogy a Széll Kálmán kormányzati politikájának közgazdasági téren épen az volt az első lépése, hogy az ischli klauzulát megbuktatta. Nagyon fogok örvendeni, ha a t. pénzügyminiszter ur ennek az ellenkezőjét kifejti, ; de már most nagybecsű figyelmébe ajánlom azon I egyszerű körülményt, hogy a Széll Kálmán kor| mányrajutását ugy a volt nemzeti párt, s az | akkori hivatalos körök, mint az egész ország is épen azzal ünnepelte, hogy ebből a lehetetlen helyzetből, a melybe a nemzet az 'ischli klauzula folytán^ belekerülni látszott, Széll- Kálmán kivezette. Én tudom, hogy a t. pénzügyminiszter ur ezt a felfogást nem osztotta akkor sem, a mikor Széll Kálmán kabinetjének tagja lett, tudom, hogy nagyon sokszor kijelentette, hogy az u. n, ischli klauzulában semmiféle károsat nem lát, de hát akkor nem lett volna szabad a Széll Kálmán kormányzati uralma alatt a pénzügyminiszter urnak tárczáját megtartani. (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) T. képviselőház! A t. miniszterelnök urnak kormányzati programmja és bemutatkozása, újból hangsúlyozom, a közgazdasági téren Dem volt őszinte, mert azt kellett volna mondani, a mint a t. pénzügyminiszter ur is nyíltan kijelentette, hogy én az 1899: XXX. t.-czikknek a megváltoztatását a közérdekből kívánom, de akkor nem lett volna szabad arra hivatkoznia, hogy én Széll Kálmán politikájának vagyok minden tekintetben a folytatása,- (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) mert akkor ez nem egyenes, nem őszinte, hanem valóságos: ökörszem politika. Aláhuzódni a sasnak a szárnyai alá és mikor az kifáradt a repülésben, akkor tovább akarni szállani, bocsánatot kérek, ennek a tűrésére komoly ellenzéki férfiak nem kaphatók. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Elkövetett a miniszterelnök ur egy másik ballépést is, elkövette az u. n._ házfeloszlatási kérdésben táplált véleményével. 0 beszéde fonalán hivatkozott arra, hogy nézete szerint a koronának házfeloszlatási joga korlátlan. Igaz,. a mikor látta az ezen oldalon felzúduló haragot, azonnal hozzátette, hogy csak annyiban, a menynyiben a magyar törvények ezt megengedik, illetve, hogy pozitive hivatkozzam reá, azt mondta, hogy a korona a maga házfeloszlatási jogát csak a törvények keretében gyakorolhatja. Ebben tökéletesen igaza van. De, ha neki csakugyan az a megmásíthatatlan meggyőződése, hogy a korona a maga házfeloszlatási jogát tisztán csak a. törvények keretében gyakorolhatja, a mint máskép: megtenni teljes;lehetetlenség és ext a