Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-309
356 .30.9. országos ülés 1903 Julius 16-án, csülöiiökön. viváásra sohasem fogjuk ismét megtalálni. (Igaz ' Ugy van! Elénk helyeslés jobbfelöl.) T. képviselőház! Nem habozom azonban kijelenteni, és férfiasan ki is jelenteni azt, hogy mi nem fogjuk engedni, hogy ilyen helyzetbe az ország és parlamentünk eljussoD. És ha önök a legnagyobb elhatározással folytatják is tovább ezen obstrukcziót, legyenek arról meggyőződve, hogy minket elszántan itt fognak találni, a kik az ostromot a legnagyobb erélylyel vissza fogjuk verni. (Elénk- helyeslés jobbfelöl.) Vészi József: Ez a passzív rezisztenczia proklamálása! Halljuk! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Helyre') Éljen a passiva resistentia rediviva ! (Zajos felkiáltások jobbfelöl : Helyre! üljön le Vészi!) Szatmári Mór: A te régi gárdád! (Zajos felkiáltások jobb felöl: Helyre Vészi I) Förster Ottó: így néz ki a kihűlt szereiéin ! (Derültség a baloldalon.) B. Dániel Ernő: De én nem akarom hinni még most sem, hogy ezen szélső elkeseredett harczra rá fog kerülni a sor. Olay Lajos: Nem mindig igy gondolkodott t. képviselőtársam! (Zaj. Halljuk!) B. Dániel Ernő: T. képviselőház! Engedjék meg, hogy egy hasonlattal éljek. Polónyi Géza: Helyes, de jó legyen! (Derültség.) B. Dániel Ernő: Mikor Coriolanus annyi sok hálátlanságtól elkeseredve, a melyet szülővárosától, — a melynek pedig nagy szolgálatokat tett, — kénytelen volt elszenvedni, elhatározta, hogy szülővárosának ellenségeivel fog arra rárontani, fogja megfenyegetni és lerombolni, a volskusok élén már egészen közel volt ezen czéljának eléréséhez . . . Polónyi Géza: Már hallottuk! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk ! Halljuk!) Gajáry Géza: Annyit ér, mint a nyergesujfalusi papnak anekdotája! B. Dániel Ernő: . . . ekkor Volumnia és Veturia útját állották és lelkére beszéltek, kitárták előtte, hogy a hálátlanság milyen nagy mértéke volna ez, és hogy hírnevét hogyan tenné tönkre, hogy ha szülővárosa ellen, az ő hazája ellen vezetné az ellenséget . . . Lengyel Zoltán : Ez a többségnek szól! (Zaj.) B. Dániel Ernő: ... és hazáját tönkre tenné. Ugron Gábor: A ki osztrák, annak szól az! (Nagy zajj B. Dániel Ernő: Coriolanus ezen szavaknak engedve azt moüdta: Rómát megmentettétek, de fiatokat elvesztettétek ! Tehát fizikai halálába került Coriolanusnak az a ténye; de mégis ennek köszönheti dicsőségét, hírnevét, a melyet a történelem az utókornak fentartott. (Zaj a szélsőbal oldalon. Felkiáltások jóbbfelől: Halljuk ! Halljuk!) Megengedem, hogy önöknél is megvannak a különféle okok az elkeseredésre, a mint Coriolanusban is voltak; önök szintén hadat üzentek látszólag ugyan a parlamentben az ellenpártok ellen, de lényegében és valósággal a haza ellen . . . (Zajos ugy van! Ugy van! és helyeslés a jobboldalon. Zajos ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: A volskusok önökkel vannak, velünk csak a hazafiak vannak! Polónyi Géza: A horvát bán a Veturia! (Folytonos nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! B. Dániel Ernő: Nem Mzelgek magamnak azzal, hogy azt higyjem, hogy szavaim olyan hatást fognak önökre gyakorolni, mint a minő hatást Volumnia és Veturia szavai Coriolanusra gyakoroltak. De hiszem, hogy lesz egy másik Veturia és Volumnia, mely eró'sebb lesz az én szavaimnál, s ez a hazaszeretet, a melyet önöknél is époly mértékben feltételezek, mint a hogy azt magam érzem. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a, szélsőbaloldalon.) Csávolszky Lajos: Önöknél nincs meg! (Nagy zaj. Elnök csenget.) B. Dániel Ernő: Ez a hazaszeretet az útjukban meg fogja állítani önöket és rá fogja birni arra, hogy a rendnek és nyugalomnak az országban és parlamentben való helyreállítása elé további akadályokat nem gördítenek. (Élénk helyeslés a jobbóldalon. Zaj a szélsőbaloldalion.) Ezen reményemben még az a körülmény sem ingat meg, hogy önök szavakkal lekötelezték volna magukat arra, hogy az obstrukcziót tovább fogják folytatni, egymás közt. Mezőssy Béla: Ez nem áll! B. Dániel Ernő: Ezt tudomásul veszem, és annál jobban örülök, mert akkor egy akadálylyal kevesebb van, hogy önök az ország érdekeit átlátva, ettől az obstrukcziótól elálljanak. Legyenek arról meggyőződve, hogy az ország, sőt az egyes kerületek ezért önöket nemcsak hogy nem ítélnék el, hanem a legnagyobb hálával fognak viseltetni azért, ha a parlament rendes munkásságát ismét felveheti, és az ország különféle bajain és gondjain segithet. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Hosszantartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk !) Elnök: így lehetetlen a tanácskozást folytatni. Tessék a szónokot meghallgatni. Önök számítanak meghallgatásra, bőven élnek is a ház türelmével. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Ezt nem szemrehányásképen mondom, mert nekem ehhez semmi közöm; nekem csak az a feladatom, hogy a házszabályok uralmát biztosítsam. Azért mondtam azt, mert az egy okkal több, hogy hasonló méltányosságot gyakoroljajanak a ház más oldaláról jövő felszólalással szemben. (Általános élénk helyeslés.) B. Dániel Ernő: 34 éve most már, hogy ezen háznak tagja vagyok. Ezen 34 év alatt
