Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-309

309. országos ülés 1903 Julius 16-án, csütörtökön ;Í57 különféle minőségben szolgáltam hazámat, (Élénk éljenzés a jobboldalon.) és bátran merem állítani, hogy lelkiismeretem tökéletesen nyugodt a tekin­tetben, hogy kötelességeimet minden irányban teljesítettem. (Éljenzés a jobboldalon.) Sokat volt alkalmam tapasztalni ezen idő alatt, de mond­hatom, hogy oly nehéz viszonyok, mint a jelen­legiek, 34 év óta nem voltak. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Sok vihar rontott végig a hazán, sok nehézséggel kellett megküzdenünk, de mindig megtaláltuk annak a módját, miképen kell a veszélyeket elhárítani. Azt hiszem, most is meg­van. (Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ugy van! Halljuk!) Azt hiszem, hogy most inkább, mint valaha megvan az az időpont, hogy min­den apró differencziákat félretéve, vállvetett erővel működjünk a tekintetben, hogy a békét, a nyugalmat, a rendet ezen képviselőházban helyreállitván, biztosítsuk a békét az országban, biztosítsuk a békét a parlamentben, (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) biztosítsuk az egyetértést a nemzet és a király között. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Abban a reményben, hogy ebben nem fo­gunk csalódni, a miniszterelnök ur programm­jához hozzájárulok. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üd­vözlik. Hosszantartó zaj.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Vészi József képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Nagy zaj és felkiáltások jobbról: Holnap!) Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. (Folytonos nagy zaj jobbról.) Vészi József kép­viselő ur . . . (Folytonos nagy zaj és felkiál­tások jobbról: Holnap!) Csendet kérek a ház minden oldalán. (Folytonos zaj.) Méltóztassa­nak helyeikre menni, t. képviselő urak. Vészi József képviselő ur személyes kérdésben kivan nyilatkozni. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Helyre! Halljuk! Halljuk !) Kérem a képviselő­urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni és meghallgatni Vészi József képviselő urat. (Foly­tonos zaj jobbról. Félkiáltások a szélsöbaloldalon: Helyre!) Csendet kérek a ház minden oldalán. (Zaj! Halljuk! Halljuk!) Csendet kérek. (Foly­tonos zaj.) Kénytelen leszek az ülést felfüggesz­teni. (Nagy zaj jobbról. Felkiáltások a szélsö­baloldalon : Helyre,!) Kérem, t. képviselő urak, ha azt tapasz­talom, hogy ismételt felszólításom, melylyel csendre kérem a képviselő urakat, nem vezet. czélhoz, azt kell hinnem, hogy az ülés felfüg­gesztését czélzatosan akarják kierőszakolni. (Ellen­mondás a szélsöbaloldalon.) Ezt a tiltakozást tudomásul veszem, de kérem, méltóztassék ennek látszatát is kerülni. (Helyeslés. Halljuk! Hall­juk !) Vészi József: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Egy idő óta, ugy látszik, szemet szúrt a túloldal t. tagjainál az, hogy politikailag hajléktalanná lettem, (Zaj és felkiáltások jobb­félol: Hajlékonynyél!) régi helyemet elhagytam és politikailag semleges területén tartózkodom ennek a t. háznak. (Zaj jobbról. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Oiay Lajos: A palatínusa volt Széll Kál­mánnak, azelőtt szerettétek! Egyszerre meg­változtattátok ? Vészi József: Mindaddig, mig ez a sorsom csak halk enyelgésben talált e házban kifeje­zést, én szótlan mosolylyal feleltem rájuk. Az imént azonban, azt hiszem, humoros érzésekből fakadva, de elég viharosan jelentkező helyre! kiáltásokban nyilvánult meg a túlsó oldalról az, hogy politikailag hajléktalanná lettem. (Zaj jgbbfelol. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Én a szemrehányást vállalom, de arra kérem a túloldalt, méltóztassék berendezkedni arra, hogy én a Vészi-párt padjául továbbra is azt a sem­leges helyet fogom magamnak megtartani. (Helyeslés bál felől. Zaj és mozgás a jobboldalon.) Méltóztassanak tudomásul venni erre nézve indokomat, valamint azt is, hogy miképen ma­gyarázom én meg magamnak azt a sajátságos humoros felfogást, a melylyel ezen helyzetem a túlsó oldalon találkozik. (Halljuk! Halljuk!) Indokom a következő:, En támogattam egy politikát. Az a politika megbukott. Én ebből levontam a konzekvencziát és^ elhagytam ezt a helyet, a melyen állottam. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Ez a következetesség! Hock János: A passzív rezisztencziából át­ment az aktív rezisztencziába! Vészi József: Ezt a konzekvencziát én le­vontam, de természetesen nem szegődhettem azon pártok egyikéhez sem, melyeknek szintén megvolt a maguk része abban, hogy ez a poli­tika megbukott. Tehát én politikailag hajlék­talanná lettem. Ezt a sorsomat nyugodt lelki­ismerettel és tőlem telhető lelki egyensúlyival tűröm mindaddig, a mig tart, remélem, sokáig nem fog tartani. Azt pedig, t. képviselőház, hogy az önök humorát odaát miért tűröm egész nyugodtan, szintén megmagyarázhatom egész röviden. Az állatvilágból veszem az analógiát. Polónyi Géza: Jó lesz! (Élénk derültség és taps a szélsöbaloldalon.) Vészi József: Párhuzamot húzok az eb és a macska között. Gr. Bánffy Miklós: A kecske és a káposzta képletét! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Vészi József: Igen örülök neki, hogy a t, gróf ur alkalmat ad arra, hogy egy, a bajusza alatt mondott másik megjegyzésére szintén vissza­térjek. Egyelőre azonban még nem térek rá a kecske és a káposzta képletére, hanem marad­junk az ebnél és a macskánál. (Zaj jobbról.) Az eb köztudomás szerint ugy van beren­dezkedve a pszichológiájával, hogyha a gazdája meghal, otthagyja a régi házat, oda megy a gazdája sírjához és őrzi azt még a halóporában is. A macska ellenben inkább, a gyakorlati ér-

Next

/
Thumbnails
Contents