Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-301

180 301. országos ülés 1903 Julius 7-én, kedden. Zboray Miklós: Hozzájárulok, hogy ezt egy vizsgálat konstatálja; vagy menjünk a budapesti törvényszékhez és ott nézzük meg a becsatolt szerződést. A másik dolog az, hogy a szállítmányozási árura, a melynél a visszaélés történt, most megtalálták a formulát. A szó szoros értelmében tanácskozások folytak, melyeken jelen volt Csatáry Frigyes, Elek Pál, Lévay, Forrai. Tessék megnézni a jegyzőkönyvet, tárgyaltak a szó szoros értelmében, hogy a szállítmányozás a maga jellegéből kiforgattassék és hogy szabadon graszszálhassanak, és a megállapodás abban a formulában jött létre, hogy a szállítmányozás nem tekintetik szállítmányozásnak és megkaphatják az évi átalányt, ha egy önálló czégnek vagy egyéneknek előlegeket adnak. A szállítmányozó adhat előlegeket, tudjuk a kereskedelmi törvényből. Itt [is az történt, és felállították a Fiumei Kiviteli és Beviteli Társaságot 250.000 korona alaptőkével. Ez volt a Strohmann, a könyvelésre szükséges alak, a kinek révén előlegeket írtak a fiumei kiviteli és beviteli társaságok javára és felszámították az átalányösszegeket. Ezek tények, melyek aktaszerüleg igazolva vannak. Most egy érdekes jelenség forgott fenn és azt hiszem, hogy beszédemben ez a pont az, melyet nehezményezett Hegedüs Sándor t. képviselőtársam, hogy t. i. azt mondottam, mi lehetett az oka annak, hogy most, mikor rajtacsípik azt a társaságot, hogy hibát követett el, a helyett, hogy megvonnák tőle a jogot, odajön egy másik társaság is harmadiknak: a Forgalmi Bank. Kezdtem okoskodni; mint lehet a logika és a józan ész szerint az, hogy most két társaságnak van joga 10 évre, s ezek bevesznek egy harmadikat. Arra az okszerű következtetésre kellett jutnom, hogy be kellett, hogy vegyék ezt a harmadik társaságot, mert a másik két társaság igy látta érdekeit biztosítva, egyrészt azt, hogy nem vonatik meg a jog tőlük, másrészt pedig, hogy bár hárman fognak osztozni, mégis megkapják ugyanazt a jutalékot, melyet eddig, mert négy áru helyett 128-ra lett kiterjesztve a prémium, és nem lesz bajuk többé szállítmányozási dolgokkal, vagy legalább is kevesebb bajuk lesz. És ekkor azt mondtam, kérdeztem; micsoda befolyásos egyének állhattak ott? És elővettem a »Compass«-t, s megnéztem, hogy kik az igazgatói ennek a társaságnak és kik az igazgatói a Forgalmi Banknak, a mely filiálisa volt a Leszámítoló és Pénzváltó Banknak, a mely Forgalmi Bank azután — igaza van Láng kereskedelemügyi miniszter urnak — lemondott az ő részesedéséről, és nem indított pert; de a ki a kulisszák mögött a dolgokat ismeri, az tudja, hogy ez mikor történt és miért. Történt akkor, mikor Beck Marczell volt képviselőtársunknak inkompatibilitási ügye szőnyegen forgott, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) nehogy e miatt esetleg baja legyen. Akkor ő lemondott, hogy nyíltan mondhassák, hogy nincs semmi összeköttetés a Leszámítoló és Pénzváltó Bank és a Forgalmi Bank között. Rakovszky István: Ezek a kis játékok! Zboray Miklós: A Leszámítoló Bank igenis az Unió Bankra czedálta könyvelési művelettel az ő részvényeit. így állanak a dolgok; igy történt, hogy ez a Forgalmi Bank, a melynek igazgatói nagy.részt ugyanazok, mint a Leszámítoló Banké, belekerülhetett ezen két társaság közé harmadiknak. Én semmi egyéb, messzebb menő következtetést nem vontam ebből egy szóval sem, mint azt, hogy a tények ezt mutatják. Kinek-kinek szabadjára hagytam, hogy gondoljon akármit, Hegedüs Sándor ur személyéről egy szót sem mondtam, csak azt konstatáltam, hogy miniszter volt abban az időben, Most sem megyek tovább, mert ezek olyan dolgok, a melyeket bizonyítani nem lehet, és tartózkodtam eddig is, tartózkodom most is és tartózkodni fogok a jövőben is attól, hogy gyanúsításokat tegyek, a melyeket bizonyítani nem tudok. (Mozgás jóbbfelol.) Én csak a tényeket magukat konstatálom. Ehhez pedig jogom van, s ezzel a jogommal éltem. Említette Hegedüs Sándor t. képviselőtársam a déli gyümölcs aukcziót is és ugy tüntette fel a dolgot, mintha ezen szerződések nagy vívmányt képeznének. Nem. Ezt a déli gyümölcsaukcziót megcsinálta Baross Gábor. Hegedüs Sándor: Ezt mondtam én! Zboray Miklós: De nem ezen szerződésekkel, mert a mint kimutattam, Baross Gábor idejében nem volt ilyen társaság; hanem megcsinálta Baross Gábor az által, hogy a piaczot ide tette Budapestre, és csak kisebb piaczot helyezett Fiúméba, hogy a külföld kénytelen legyen ide jönni, mert itt kapja nagyban a terményeket. Ezt Baross meg akarta csinálni az aszalt szilva tekintetében is, de mihelyest a szerződés megköttetett, másnap már indiskréczió folytán Bécsben megtudták és támadták, sőt fel is telegrafirozták. Tehát Baross Gábort ne hozzuk kapcsolatba ezen szerződéssel. Az Adriánál Baross Gábor a kávébehozatalnál megcsinálta azt, hogy az állam javára essék a behozatali vámból az a 40°/o differenczia; de később, midőn Baross Gábor elhunyt, bizony már az Adria javára esett. Felhozta Hegedüs Sándor t. képviselőtársam azt is, hogy konstatáltattak visszaélések, és ennek folytán a miniszter ur ezt a szerződést felbontotta és felmondta, és ő abban a nézetben van, hogy jó volt ez a szerződés. Tehát két alternatíva áll előttünk: ha jó volt a szerződés, miért mondotta fel a miniszter ? Hegedüs Sándor: Visszaélés történt! Zboray Miklós: Bocsánat, miben állott ez a visszaélés? Felmondatott igenis — állom szavamat — azért, mert megtámadták a kormányt Ausztriában és a külföldön, hogy itt egy tit-