Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-301

'áOl. országos ülés 1903 Julius 7-én, kedden. 179 helyreállítása czimén is kénytelen vagyok némileg rekapitulálni azt, a mit mondottam. Beszédem elején előadtam, hogy 1896-ban a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alakították meg a Fiumei Kereskedelmi Bankot, a mely a bevitel és kivitel czéljából létesült. Hegedüs Sándor t. képviselőtársam épugy, mint Láng kereskedelemügyi miniszter ur nagy elődjükre, Baross Gábor miniszterre hivatkoztak. Hagyják nyugodni szegény Baross Gábort. Az ő nagyságát mindenesetre legjobban bizonyítja az. hogy a késő utódok is az ő nevével akarnak takarózni, bár nem lehet betakarni az ő tényeiket ezen nagy ember nevével. Nem lehet azért, t. képviselőtársam, mert midőn Baross Gábor miniszter volt, ő igenis utánanézett, hogy Fiume felé terelje a forgalmat, de vaskezével meg tudta csinálni azt, hogy az az ország javára szolgáljon, ne egyes megánegyének és czégek hasznára. Ez a nagy különbség. Én felhoztam, hogy ennek a két társaságnak, mely 1898-ban alkotta meg a Fiumei Kereskedelmi Bankot, adták azt a prémiumot, — vagy ne nevezzük ennek, bár tökéletesen mindegy, ha évi általánynyujtásnak mondom is — és hivatkoznak mindketten, a minissster és Hegedüs t. képviselőtársam is, hogy már Baross Gábor alatt létezett ilyen szerződés, Nem létezett, nem is létezhetett, mert csak 1898-ban alakult meg a Fiumei Kereskedelmi Bank, Baross Gábor szegény peclig már akkor meghalt, ő tehát nem köthetett szerződést. Hát mire való előránczigálni ezen nagy embert ? Ugy, mint a törpe epigonok a nagy elődökkel dicsekednek, hogy az ő nevük fedezze őket, ugy állítja oda Hegedüs Sándor t. képviselőtársam, mintha lett volna Baross Gábor-féle szerződés, és mintha ő semmiféle szerződést nem kötött volna, hanem csak rendeleteket bocsátott volna ki, a melyek alkalmat nyújtottak volna a mai kereskedelemügyi miniszter urnak, hogy konstatálja a visszaéléseket, hogy megvonja a szubvencziót vagy évi átalányt ezen társaságoktól. Nem így áll a dolog. Az első szerződés keletkezett akkor, mikor a Fiumei Részvénytársaság megalakult; előbb nem keletkezhetett és Baross Gábor ezzel szerződést nem köthetett, mert akkor már nem is élt. A szerződés köttetett 1898 április 7-én. Mi áll ezen szerződésben? Négy vagy öt tárgyra, déligyümölcs, kén, kénsó és bizonyos bőr-dolgok prémiumot kapnak, ha ezeket szállítják; de világosan ki van kötve, hogy ha szállítmányozás történik, ezekért prémium vagy évi átalány, jutalék nem jár, nehogy speditőr-vállalat czimén ilyen előnyöket élvezzen a társaság. Mi történt? Elmondtam, hogy jöttek a följelentések, 10—15 jött a minisztériumba, hogy szállítmányozással foglalkozik a társaság és azokért az árukért, a melyeket csak átvisz, a melyek nem azon 4—5 áru közül valók, szintén számítja ezen évi átalányt, mely 40.000 koronától 400.000 koronáig terjedhetett, A följelentésre megtörtént a vizsgálat, és konstatáltatok, hogy ez így van. A szerződésben világosan benn áll, hogy felbontandó a szerződés, mert a szerződés 1898-tól 1908-ig, tehát 10 évre köttetett, világos kikötésével fájdalom annak is, hogy, a mennyiben felbontatik, rekompenzálni tartozik a minisztérium hasonló arányban és módon a társaságot. Mikor konstatálva lett, hogy szállítmányozási árukért is prémiumot kapott a társaság: a helyett, hogy felbontották volna, egy uj szerződést kötöttek vele, és ez az uj szerződés köttetett Hegedüs Sándor t. képviselőtársam minisztersége alatt. A t. kéj)viselő ur ugy állítja oda a dolgot, mintha ily szerződésről nem tudna. Ne tessék olyan színben feltüntetni a dolgot. Azt mondja a képviselő ur, hogy 1898-ban ő nem volt "miniszter. Én azt tapasztaltam, — nem mondom, t. képviselőtársamtól — hogy sokszor a szerződéseket elnevezik megállapodásnak, körlevélnek, jegyzőkönyvnek, egyszóval a szavakkal játszanak. Előrebocsátottam, hogy ez nem képviselőtársamra vonatkozik. Hogy szól szerződés, melyet Hegedüs minisztersége alatt kötöttek? »Jegyzőkönyv azon megállapodásokról, melyek egyrészről a MAV. igazgatósága, másrészről a Fiumei Kereskedelmi Bank Részvénytársaság, a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság és a Forgalmi Bank Részvénytársaság Fiúméban közt saját kereskedelme ás a magyar királyi államvasutaknak Fiúmén át irányuló tengerentúli kiviteli és behozatali forgalma fejlesztése érdekében a mai napon köttettek,« Jönnek azután a szerződési pontok. Ezen szerződésben ki van mondva, hogy az a társaságokra az aláírás napján kötelező, az államvasutakra a miniszteri jóváhagyás esetén. 1900. Julius 25-én irták alá a bankok, 1900. szeptember 21-én a magyar államvasutak képviseletében Schóber, 69.365. szám alatt 1900. október 16-dikán jóváhagyta Hegedüs Sándor miniszter. Tehát itt van egy szerződés; a helyett, hogy megszüntették volna az előző szerződést, azért, mert visszaélés történt, uj szerződést, uj megállapodásokat kötöttek. Mi különbség van az első és a második szerződés közt ? az a lényeges. Jobb-e, előnyösebb-e ez a szerződés az államra nézve vagy sem? Ne feledjük, hogy előttünk áll az a helyzet, hogy az a társaság, melylyel ily kedvezményes szerződés köttetett, mulasztást követett el és jogát meg lehetett volna tőle vonni. Mi történt most ? Addig négy vagy nyolcz áruról volt szó, most kiterjesztetett a szerződés 128 árura. A kókusz-zsir nem volt közte. Hegedüs Sándor: Nem ugy van ! Zboray Miklós: Benne volt az is, hogy a rekompenzácziöt meg kell adni, ha a társaságtól megvonnák e kedvezményt; ezt a régiből vették át. A különbség az, hogy 4 — 8 áru helyett 128 árura terjesztetett ki. Hegedüs Sándor: Nem áll! 23*