Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-301

301. országos ülés 1903 július 7-én, kedden. 175 zás előtt állottak, vájjon a kormánynyal szemben milyen eljárást kövessenek. Ott vannak azután a későbbi nyilatkozatok, nem kell felsorolni őket, pl. a tegnap elhangzott nyilatkozat, mely a közös hadsereget mint egységes hadsereget emliti, mely a koronának korlátlan jogát emliti a képviselőház feloszlatására. Ezek nem lapsusoknak kell hogy tekintessenek . . . Nessi Pál: Tudatlanságnak ! Holló Lajos: ... és a ki egy miniszteri székben ily tévedéseket követhet el, annak nem azt mondom, hogy micsoda politikai iskolázottsága van, mert azzal végre a képviselőház elbánhatik, hanem, hogy milyen tanácsadási képessége van a koronával szemben, (üdénk helyeslés a szélsobaloldalon.) a hol nem 3—400 szem tekint reá, a hol nem 400 fül áll éberen, hanem a hol négyszemközt ott áll a kabinetben, hogy önmaga képviselje Magyarország államiságát, alkotmányát, önmaga tanácsolja a koronának az alkotmányos ut követését. Micsoda bizalommal lehet a közjogi ellenzék a miniszterelnök ur kormányra jutásánál, hogy ezeket az eszközöket rendelkezésére bocsássa, a melyeket ebben a küzdelemben, a másik kormánytól, a kinek alkotmányosságában nem volt kételye, megvont. Ez nem szótartás lenne, ez egy^ kényszerzubbony lenne az ellenzék részére, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) a mely nincs időhöz kötve, hanem azt kívánja, hogy mindaddig, a mig a küzdelmet a miniszterelnök fel nem akarja venni a jövő véderőtörvény beterjesztésével, mindaddig ez a szótartás kösse az ellenzéken ülőket arra, hogy őneki a kormányzás eszközeit rendelkezésre bocsássák és vele szemben a küzdelemnek azt a fegyverét fel ne vegyék, a melyet eddig helyesnek Ítéltek. (Igaz! (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Hiszen ez a határidőre nem szóló lekötöttség, az nem személyes dolga a képviselőknek, hiszen akkor a kerületeket fosztjuk meg a szabad véleménynyilvánítástól. Eddig egyetlen egy kerület van megfosztva, s ez Csongrád városa, most ki akarják terjeszteni ezt a képviselők egész körére, hogy szabad meggyőződésüket a miniszterelnök úrral szemben ne kövessék azon a módon, a melyet követni helyesnek Ítélnek és kerületeik megfosztassanak szabad joguk gyakorlatától, melynek ők csak mandatáriusai, melyben ők a nép tulajdonképeni akaratának kifejezői. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ezt a szótartással fedezni lehet, akkor szomorúbb helyzete volna az ellenzéki képviselőnek, mint a kormány saját híveinek, kiknél ezen szótartási kötelezettség nem forog fenn, kik bármely perczben lehetetlenné tehetik szavazás által a miniszterelnök ur kormányzását, akkor az ő szabadságuk nagyobb, kiterjedtebb, mint az ellenzéki képviselőké. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) ívem, t. ház, az nem is mivelünk szemben alkalmazott fegyver, ez oda szóló fegyver, hogy ürügyül szolgáljon arra, hogy íme, a harczot mégis kiterjedtebb mértékben veszik fel. mint azt ő óhajtotta. De ez az ürügy sem állhat meg, mert a miniszterelnök urnak nincs jogában azt mondani, hogy ezen küzdelemnek ily irányú folytatására nem figyelmeztették. A tárgyalások folyamán barátaim is nyiltan kifejezték, hogy a küzdő táborban vannak erős meggyőződésű, tisztes, hazafias felfogású férfiak, kik a harcznak sohasem voltak barátai, az eszközöknek a szélsőségig való hajtását nem helyeselték, s bizonyára helyeselni fogják ezen küzdelemnek megszüntetését. De azt is világosan feltártuk, hogy ebben a képviselőházban a közjogi ellenzéknek az oldalán 50—60 ember mindig szembe fog állani a miniszterelnök úrral, mihelyt megismeri tényeit és nyilatkozatait; és látják azt, hogy a t. miniszterelnök ur kormányzása nem az, a mely az ő czéljaiknak elérésére alkalmas volna, s a melyikbe bizalmat vethetnének, tehát ebben az irányban a harczot okvetlenül fel fogják venni. Nessi Pál: Báránybőrbe bujtatott farkas! Holló Lajos: Ez tehát csak arra való ürügy lenne, hogy talán mellette ülő barátait figyelmeztesse arra, hogy vele szemben azt a mértéket, a melyet máskor és mással szemben alkalmaztak, ne alkalmazzák, hogy ő vele szemben ne lépjenek ugy fel, mint a hogy felléptek a koronának előző kiküldöttjével szemben, a kivel szemben azt mondották : uram, mi ismerünk téged, ismerjük politikai irányodat, ismerjük a koronának azt a jogát, hogy ő deszignálhatja a miniszterelnököt, és mégis engedd meg, hogy feltételeket állítsunk fel neked. Az egyik feltétel az, hogy a nemzeti jogok elismerése és engedmények nélkül nincs megoldás, a másik az, hogy alkotmányos eszközök használatát feltétlenül megköveteljük. Hát mi lehetőség van arra, hogy mikor egy a parlamentben itt élő politikus áll elő a király deszignálásával, azzal szemben tekintélyes pártcsoportok ilyen határozott álláspontot foglalnak el, és midőn idejön az, a ki nem is ebben a parlamentben élt, a kinek tehát formailag is kevesebb joga volna ezen misszió betöltésére, azzal szemben semmi követelmény, azzal szemben az alkotmányos eszközök felhasználásának ki nem kötése, mindez egyszerűen megengedett dolog. Ez, t. képviselőház, egyáltalában nem mutatja azokhoz a politikusokhoz, meggondolt politikusokhoz illő eljárást, a kik fényeikben következetesek. Hiszen személyileg sincsen több joga a szabadelvű pártnak a t. miniszterelnök úrral szemben kíméletesebbnek lenni, mert épen kabinetjének tagjai és az egész párt is 1894-ben egy olyan erőteljes álláspontot foglalt el vele szemben. Ott állott a paradicsom bejáratánál Darányi Ignácz lángoló pallossal, mint egy Cherub, a ki nem kiűzni, de beereszteni se akarta a t. miniszterelnök urat a paradicsom kapuján. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.)