Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-300

154 300. országos ülés 1903 Julius 6-án, hétfőn. kell a magunk igazságai mellett, mert ezt becsületesen, lelkiismeretesen magunkra vállaltuk, de meg azért is, mert én tudom azt, hogy az igazságos küzdelem megtermi a maga gyümölcseit a jövőben és ha ez alkalommal nem sikerül is, a mi nemzeti törekvéseink megtermékenyítették még az önök lelkét is. Soha, de soha nem hatott bele a magyar álláspont igazsága a többség tagjainak lelkébe ugy, mint most. Eme küzdelem sikerének lehetősége nem hatotta még soha ugy át önöket, mint most; csak egy szükséges még ehhez, hogy belássák, hogy a kibontakozás útja és lehetősége csak ebben az irányban van és tudják, hogy a nemzeti jogokért kiállani a küzdtérre elsősorban nem nekünk, hanem önöknek volna feladatuk, hogy ne adjanak eszközöket és ne előlegezzenek bizalmat egy olyan kormánynak, a melyről még nincsenek meggyőződve, hogy ezen irányt szolgálja-e. Nekünk kötelességünk, hogy becsületesen megállva e küzdelem mellett, megmutassuk azt, hogy elvállalt kötelességünknek eleget teszünk, megmutassuk és bebizonyítsuk azt, hogy a mi küzdelmünk őszinte és lelkiismeretes volt és hogy a mit mi magunkra vállaltunk, azt az ügyet nem hagyjuk el soha, Annál is inkább kell tovább küzdenünk, nehogy meginogjon a nép hite eszméinknek igazságában és vezérei törekvésének tisztaságában. Mi tudjuk, hogy nincs más boldogító igazsága a nemzetnek, mint az önállóságra való törekvés; nincs más igazság, mint a nemzeti eszmének győzelme. Az abszolút korszakban Magyarországon, az ország határain, a községek és vármegyék határain fekete-sárga oszlopok állottak, azt jelentvén, hogy itt osztrák uralom van. Mikor az az osztrák abszolút uralom megszűnt, akkor ez oszlopokat nem döntötték ki.^ hanem megfestették vörös-fehér-zöld színre. Én ugy veszem észre, t. ház, hogy ez a szin azóta Magyarország alkotmányáról lekopott és újra kibujt alóla a fekete-sárga szin. Azért nekünk az a törekvésünk, hogy a melyik oszlop már elkorhadt, azt kidöntsük és helyébe ujat állítsunk, a mely oszlopon pedig kiütött ismét az a fekete-sárga szin, azt siessünk átfesteni nemzeti törekvéseink színeivel. Ezért küzdünk. Mivel pedig a t. kormányban nem látjuk e törekvéseinknek megtestesülését, azért nincs bizalmunk hozzá és azért nem támogatom e kormányt, hanem teljes erővel ellene fogok küzdeni és igy programmját tudomásul nem vehetem. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Ralijuk! jobbfelöl..) Méltóztassanak megengedni, hogy az eddigi vita folyamán történt nyilatkozatokra röviden reflektáljak, a mi, azt hiszem, a vita további menetét egyszerűsíteni fogja, mert legalább némely megjegyzéssel és ellenvetéssel szemben alkalmam lesz a magam ellenvetéseit szembeállítani és ezzel talán elérem azt, hogy némely tekintetben a kifejezett nézeteket helyreigazítva, ok/képen állítsam oda a kormányt, hogy az, mint magyar kormány, becsületesen és híven akarja szolgálni az országot. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Mindenekelőtt Kossuth Ferencz t. képviselő ur beszédével fogok foglalkozni. A felszólalásokra csak röviden reflektálok és csak a főbb pontokra kívánom megjegyzéseimet megtenni. A t. képviselő ur beszéde elején azt mondja: >A mi meggyőződésünk az, hogy az országnak elkerülhetetlen szüksége van arra, hogy a törvényenkivüli állapotokból kiragadtassék, a mi meggyőződésünk az, hogy a törvényenkivüli állapotnak még hosszabb ideig való fentartása ez országot nagy veszélyekbe és válságokba sodorhatja.« Minden szavát aláírom a képviselő urnak. Nekem is az a főtörekvésem, hogy mielőbb kimentsük az országot ebből a törvényenkivüli állapotból. Ez magyarázza meg tulajdonkéj^en a kormány alakítására való vállalkozásomat, a mint ezt röviden beköszöntő beszédemben már jeleztem is. A t. képviselő ur azt mondja beszéde további folyamán, hogy irántam nem viseltetik kellő bizalommal sem ő, sem az ország, mert az én politikai gyökereim nem rejlenek az országban és nincsen oly összeköttetésem az országgal, hogy megítélhetném, tulajdonképen mi a nemzet szükséglete, nem ismerem a pártviszonyokat, a szükségleteket, a törekvéseket, a melyekkel az ország élén álló férfiúnak számolnia kell . . . Kubik Béla: Darányi megmagyarázta ezelőtt évekkel! (Halljuk! Halljuk! Mozgás a jobboldalon.) Hiszen önök is szólnak közbe. Engem nem fognak visszatartani! (Rendre! Rendre! jobbfelől.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Azt hiszem, mégis tartozom a t. képviselő urnak és különösen az országnak némi tájékoztatással abban a tekintetben, hogy mégis volt és van alkalmam az ország szükségleteiről, törekvéseiről meggyőződést szerezni. Nem is szólva arról, hogy ennek az országgyűlésnek két czikluson át tagja voltam mint képviselő, hogy az országot mint főispán szolgáltam, hogy legutóbb elhagyott állásomban sem foglaltam el más állást, mint a magyar kormánybizalmi állását — (Helyeslés a jobb-és a baloldalon.) hogy ebben az állásban tagja voltam és maradtam a törvényhozásnak, a melynek különben is tagja voltam örökös jogomnál fogva, de melynek épen ebben az állásomban kitüntetett tagja voltam, a mennyiben a magyar zászlósok sorában foglaltam helyet, — (Igaz !• Ugy van! a jobboldalon.) de szólhatok arról, hogy épen mint a magyar kormány bizalmi férfia szolidaritásban állottam mindazokkal a magyar kormányokkal, a melyek húsz éven keresztül a nemzet élén állottak; mindig ismertem a magyar kormányoknak politikáját, álláspontját, a melyek nagyjában nem is változtak, mert hiszen az egymást követő kormányok mindig ugyanazon I a közjogi állásponton állottak és ugyanazt a