Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-275

86 375. országos ülés 1903 május W-án, szerdán. jiűc! Halljuk! Olvassa): »T. képviselőház! Midőn ő császári és apostoli királyi Felsége által legkegyelmesebb kineveztetés után minisztertársaimmal együtt e ház kebelében először van szerencsém megjelenni, kötelességemnek tartom a t. képviselőház előtt kifejteni azokat az elveket és irányzatokat, a melyek alapján ez a kormány megalakult és a melyek ezt a kormányt működésében vezetni fogják. (Halljuk! Halljuk !) A t. házban hónapokon át nehéz harczok és ádáz csaták dúltak.. Az ország törvényen kívüli állapotba jutott. Összes közállapotaink gyökerükben megtámadva, veszélyes komplikácziók lejtőjére kerültek.« Széfl Kálmán miniszterelnök: Önök csinálják ezt ma is! Rátkay László: Kérem, ne méltóztassék tévedésben lenni, ezek a kifejezések nem a mai helyzetre vonatkoznak, de az akkorira és ennek konstatálását azért tartom szükségesnek, mert a mai helyzet a múltkorihoz nagyon hasonlít, (Halljuk! Halljuk ! a Italoldalon.) Széí! Kálmán miniszterelnök: Csak dicsekedjenek vele! Akkor is elitéltem! Ma is ezt teszem! Tehát kvittek vagyunk! (Zaj a baloldalon.) Rátkay László; A miniszterelnök ur azután folytatólag ezeket mondotta (olvassa): »E harczok elnémultak. Adja Isten, hogy visszhangjuk is elnémuljon örökre . . .« Széll Kálmán miniszterelnök : Azt kívántam! Nessi Pál: A miniszterelnök ur csinálta! Széll Kálmán miniszterelnök: Én csináltam? Oh, kedves báránykák! (Elénk derültség.) Pap Zoltán: Az osztrák párt csinálta! (Zaj a jobboldalon.) Az osztrák párt munkája ez! (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Ne tessék senkit igy aposztrofálni! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal-oldalon.) Rátkay László: Legyen szMes a t. miniszterelnök ur és fogadja meg a tanácsomat, mely abból áll, hogy méltóztassék mindig megvárni a mondat végét, mert ugy sokszor máskép hangzik az egész. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Tudom, mit mondtam! Rátkay László: Most következik a miniszterelnök ur beszédéből felolvasott mondatnak másik része (olvassa): ». ... és az a hasadék, a mely a magyar törvényesség és alkotmányosság folytonosságában beállott, megszűnjön és eltűnjön nyomtalanul. Sok seb esett e harczok alatt. Az ország legbecsesebb javai forogtak veszélyben és koczkára téve látszott lenni minden és végre beállott a köztudatban annak beismerése — és lojális beismerése — hogy, habár áldozatok árán is, ebből az állapotból, a mely tarthatatlan, a mely válságos, hanem a mely végzetessé is válhatik, az országot ki kell vezetni, vissza kell állítani a törvények uralmát . . .« (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Most is azt állítom! (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Rátkay László: . . . »mert ez az első föltétele annak, hogy ebben a házban a termékeny munka föltétele lehetővé váljak, és helyreálljon a ház egyensúlya.« (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: A kormány dolga! Széll Kálmán miniszterelnök: A kisebbség parancsa szerint! (Zaj.) Kossuth Ferencz: Mindig a kisebbséget emlegeti ! Széll Kálmán miniszterelnök: Tehetünk róla, ha a kisebbség bukfenczet csinál? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Rátkay László: Előrebocsátottam az előljáró beszédet annak a kérdésnek a bizonyítására, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Most is elmondom szórói-szóra ugyanazt! Rátkay László: . . . hogy van-e odaát parlamentáris értelemben vett többség. — T. miniszterelnök ur, midőn ezzel a programmal méltóztatott belépni a képviselőházba, micsoda többség állott a t. miniszterelnök ur háta mögött? Újonnan alakult többség, uj választás alapján ide bekerült többség? ISTem; az a többség volt az,. a mely pár héttel előbb belement az exlexbe, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Magam is belementem az exdexbe! Várady Károly: Elég hiba! Rátkay Lászlő: ... az a többség, a mely tárgyalásokat folytatott, a melyeken hogy micsoda beszédek hangzottak el, arra nézve mutatóul egy czikket fogok felolvasni, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: A másik czitátum nem sikerült! (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Rátkay Lászlő: Gróf Tisza István a következőket mondja (olvassa): »Az obstrukczió minden nemének igénybe vétele az egész vonalon, ez egyedül ez teremti meg a mai helyzetet és az obstrukcziós hadjárat részeseit és egyedül őket terheli a felelőség ugy azért a szégyenért, azért a kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi kárért, mit eljárásuk már is hozott a magyar nemzetre, mint azért, a minek újév után történnie kell.« Beszéde későbbi részében ezt mondja (Halljuk ! Halljuk! Olvassa) : » Alkotmányunknak, s általában a parlamenti kormányzatnak alaptétele*, — a többség elve már négy év előtt igen erős alapját képezte annak, hogy a többség ne adja meg magát a kisebbség előtt, azért akarom ezt szőszerint idézni — (Halljuk! Halljuk!) — »hogy a közhatalmat jogi és politikai felelőség mellett azok gyakorolják, kiknek kezében