Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-275

275. országos ülés 1903 május 20-án, szerdán. 75 ne ellenezze. De hát nekünk nem azt jelenti ez, hogy mi a quóta-kérdésnek azon megoldását, a melyet a miniszterelnök ur intendál, meg­nyugvással fogadhatnék. (Ugy van! balfelöl.) Nem akarom itt azon dolgokat elmondani, a melyeket a miniszterelnök ur, mint a quóta­bizottság elnöke, annak idején vallott és aláirt... Széll Kálmán miniszterelnök: A mit akkor aláirtam, azt vallom ma is! De nem voltam mindig elnök! B. Kaas Ivor: Nem mondom, hogy nem vallja, de nem ugy cselekszik! Kubik Béla: Teóriában ugy tartja, s azt teszi a mit akar! Pap Zoltán: Tettekben kell azt vallania! (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbalolda­lon. Mozgás és zaj.) r B. Kaas Ivor: Én nem akartam ezekre ki­terjeszkedni, dehát mi nem feledhetjük a quóta­kérdésben történteket, sem azt, a mit már elő­zőleg vitattunk, hogy mi már régebben nem a 31'6°/o-nyi quótát, hanem sokkal kisebbet köve­teltünk. Hiszen emlékezhetnek a tárgyalásokra annak idején ... Széll Kálmán miniszterelnök: Én soha sem követeltem kisebbet! B. Kaas Ivor: ... és emlékezhetik reá a miniszterelnök ur, hogy Horánszky Nándor és mindnyájan a quóta leszállítását követeltük . . . Széll Kálmán miniszterelnök: De én nem! B. Kaas Ivor: . . . már akkor, a midőn Ausztriában csak az volt a jelszó, hogy »Keine Mehrbelastung!« Széll Kálmán miniszterelnök: De én nem követeltem, mert nem volt igazolt! Pap Zoltán: Elég baj az! A magyar szem­pont ezt kívánná! (Mozgás és zaj a szélsö­báloldalon.) Babó Mihály: 1867-ben 25 százalékot tud­tak kiszámítani az ország terhére! Kimutatjuk a hMatalos adatokból! (Ugy van! Ugy van! a szélsöba loldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nem lehet ki­mutatni! Ez nagy tévedés! Babó Mihály: Én ki fogom mutatni! Széll Kálmán miniszterelnök: Nagy tévedés. Nem fogja kimutathatni, mert soha sem volt ugy! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Kubik Béla: Hiszen a miniszterelnök ur nem hagy bennünket békében! (Derültség. Felkiáltá­sok jobbfelöl: Szegényele!) Széll Kálmán miniszterelnök: Én csak fele­lek önöknek! Kubik Béla: Támad bennünket! (Egy hang a szélsöbaloldalon: És tagadja a tényeket!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a közbevetett konverzáczióktól tartóz­kodni és meghallgatni a szónokot! Méltóztassék észrevételeiket akkor megtenni, mikor a szólás során az helyén lesz. B. Kaas Ivor: Ezekre a közbeszólásokra némi megjegyzésem van. (Halljuk! Sálijuk! jobbfelöl.) Én soha sem támogattam Bánffy De­zsőt és Bánffy Dezső hozta be azt az általam most is perhorreszkált rendszert, hogy a quóta­kérdése nem a törvény értelmében, hanem bizott­sági elhatározások vagy jelentések alapján, nem az országgyűlés által, hanem tisztán a kormány felelőségére királyi elhatározással, országgyűlési tárgyalás nélkül, döntsék el. Pap Zoltán: Az abszolutizmus támogatása! B. Kaas Ivor: Ezt az eljárást a miniszter­elnök ur Bánffy Dezső példájára követte , . . Széll Kálmán miniszterelnök: A törvény alap­ján ; nem Bánffy példájára! B. Kaas Ivor: Ezt lehet vitatni; én más meggyőződésen vagyok; az én legitimitásom másként magyarázza azt a törvényt, de hát sub judice lis est. Az azonban már nem lehet sub judice lis, hogy a mikor hasonló helyzetben b. Bánffy Dezső előterjesztést tett ő felségének, az első izben a régi quótának fentartásával döntötte el. Azután pedig a tárgyalások meg­indultak azon az alapon, hogy a tiz esztendő, 1886-tól 96-ig számíttassák és mikor a jelenlegi miniszterelnök vezette ezeket a tárgyalásokat, akkor ezeket kicserélték és két esztendővel továbbra tolták ki . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Mert azóta két év folyt le. B. Kaas Ivor: . . . és ennek következtében magasabb quótát tetszett kiszámítani, mint a milyent b. Bánffy Dezső alatt, az akkor működő bizottságok kiszámítottak. Tehát ilyen módon emelték fel Magyarország quótáját először, még pedig az én meggyőződésem szerint, nem a tör­vény, nem a jog, sem az igazság szerint. Széll Kálmán miniszterelnök: Az átutalási eljárás mellett! Lengyel Zoltán: De a junctimot tagadták annak idején. (Ugy van! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) B. Kaas Ivor: Horánszky Nándor felfogása az volt, hogy a quótát a gazdasági erők arányá­ban kell megszabni és hMatkozott az előzmé­nyekre, a miniszterelnök ur pedig, hogy a frnan­cziális eredmények szerint kell megszabni. Dehogy a financziális eredmények hogyan gruppiroztassa­nak, azt ő ugy vitte keresztül, hogy Magyar­ország quótáját lényegesen fölemelte. Kubik Béla: Ez ugy van! Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy van ugy! B. Kaas Ivor: Azt csak nem mondhatja a miniszterelnök ur, hogy 31'6°/ 0 és 34'4°/ 0 egy­forma. Igenis emelték, de miért mondja, hogy ez nem áll? 0 bizonyára ugy okoskodik, hogy három millióval emelkedett a qvótakulcs szerint, és az akkori kiszámítások szerint a hozzájáru­lás, és azt a három milliót megnyertük a fo­gyasztási adók elszámolása révén. Széll Kálmán miniszterelnök: Az sem igy van! 10*

Next

/
Thumbnails
Contents