Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-273

50 273. országos ülés 1903 májas 18-án, hétfőn. get. Ily viszonyok között nincs mit csodálkozni azon, hogy Arad vármegyében fellázadtak az emberek és azt mondják, hogy üsd agyon az urat, mert az az oka mindennek, annak van miből élni bőven és neked nincsen száraz kenyered sem. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A gyomai kerületben 1100 szocziálista szavazott a múlt alkalommal. Szaporodnak mindenütt, Budapest közelében, Erzsébetfalván szintén van elég szocziálista és szocziáldemokrata. De vegyük magát Budapestet, hányan vannak itt és milyen szervezetük van. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ott van Békés, Arad vármegye és a többi helyek. Arad vármegyében már az a hiba, hogy a románok is szocziálisták, ez azután veszedelmes, mert az értelmetlen tömeg, nem ugy mint a magyar; mert az nem néz semmit, nincsen semmiféle hatalom, a melyik vele birjon. Valóságos csoda, t. képviselőház, hogy a mindenkori kormányok 1867 óta, tudja az Isten, hogy miéit, nem csak azért, hogy ahhoz a miniszteri székhez ragaszkodnának, de mintha külön milliókkal lennének jutalmazva Ausztria részéről, abban az arányban, a mint Magyarországot gyengítik Ausztriának a javára, a quótaemeléssel, meg más mindennel, tönkre teszik ezt az országot, mert ezt másként elképzelni nem is lehet. Vegyük csak a t. miniszterelnök urat, a ki görcsösen és makacsul ragaszkodik a katonai javaslatokhoz, összehalmoz itt mindent, más dolgot, a mint most is, ugy, hogy, a mint igen t. képviselőtársam, Eötvös Károly a múltkor kifejezte, az ember valósággal kétségbe vonja, hogy vájjon józan észszel csinálják-e ezt a dolgot. A katonai javaslatokat obstruáltuk és obstruálni is fogjuk a végsőkig, egyszer aztán csak az idemnity lejár és a miniszterelnök ur egy héttel április vége előtt, beterjeszti az indemnityt, azután belemegy az ex-lexbe és nem tárgyaltatja az indemnityt, hanem jelentést ad be, zavart csinál és törvénytelenséget, azután azt mondja, hogy nem is kívánja kinyomatni, s nem is kívánja szétosztatni és azt mondja, hogy annak csak annyi az értéke, mint egy czeruzának a hegye, és utoljára azt mondja, hogy az csak annyi, mint semmi, de mégsem veszi le a napirendről, és ezt ismét megobstruáltatja. Most aztán megint jött volna a mentelmi ügyek tárgyalása, a mi pedig igen fontos ügy, mert azoknak a képviselőknek, akár én vagyok az, akár más, a kik meg vannak vádolva ezzel meg azzal, az volna a czéljuk, hogy mielőbb tisztázzak magukat, vagy mielőbb kiderüljön hibás, vagy nem hibás voltuk. Azt szintén levétette a napirendről, s most itt van a quóta-bizottság tárgyalása. Ezt ugyan mi nem obstruáljuk meg, hanem ki akarjuk mégis így vita által mutatni az országnak, hogy mi az, a mire szükség nincsen, a mi nem kell, ő azonban azt szintén keresztül akarja hajtatni és azt mondja, hogy arra mindig szükség volt. És mit lehet mondani, t. képviselőház, a másik dologról, a közös külügyi képviseletről? Mit ér az a külügyi képviselet, hogyha nincsen benne egyetlenegy magyar ember. Akárkinek van a külügyminisztériumban dolga vagy baja, menjen tolmácscsal. (Ellenmondás a jobboldalon.) A kormánypárt mindig az ellenkezőjét mondja annak, a mit az ellenzék állit. Én állítom, hogy nem tudnak magyarul, önök azt állítják, hogy tudnak. Tessék megpróbálni. Majd megtudják, hogy értenek-e magyarul. (Zaj.) Pedig legalább a quóta arányában kellene, hogy ott magyar emberek legyenek. (Zaj. Elnök csenget.) Jobb volna, ha a quóta-küldöttség helyett a szegény emberek dolgával törődnének, (TJgy van! a szélsobaloldalon.) ha azzal törődnének, hogy fejleszszék a földmMelést, az ipart, állítanák fel az önálló magyar nemzeti bankot, (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Az majd nem 15—16°/

0-ra adna a szegény embernek kölcsönt, nagy instancziák után, akkor, a mikor a birtokát már elárverezték, hanem adna 5—6%-ra, akkor, a mikor arra szükség van. A konzulátusokban sincsen egyetlenegy magyar sem. Hammersbercf László: Én magam ismerek négyet! Gabányi Miklós: A nagykövetségeknél sincs egy magyar sem. Aztán a konzulátusi épületeken hol van a magyar nemzeti zászló és az ország czimere ? (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nines!) A kormánypárt mindig az ellenkezőjét mondotta annak, a mit mi mondottunk. Most látom, jóváhagyják azt, a mit mi mondunk. Azután a Keleti Akadémián miért nem tanítják a magyar nyelvet, hogy egy-kettő közülük megtanulja? Pedig a quóta-arányában hozzájárulunk a közös kiadásokhoz. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Könnyű azoknak, a kik dúsgazdagok, de a szegény népet kell nézni. Magyarországnak egy tizedrésze dúsgazdag, egy tizedrésze pedig jó módban van. A többi azonban szegény, és azt kell nézni. A quóta-deputáczióban majdnem mindig ugyanazok vannak, néhányat itt ki is írtam. A gr. Andrássyak mindig benne vannak, gr. Tisza Pista, (Derültség.) Münnich Aurél, Bolgár Ferencz, Pap Géza, meg nem tudom, kik. Ezek a gr. Andrássyak, gr. Tisza csak azért szavaznak meg mindent, hogy a bársonyszékbe belejussanak. Csak azért, hogy ő Felsége kegyesen mosolyogva megszorítsa a kezüket. Aztán ebből a jussból kacsintgatnak a piros bársonyszékre. Münnich Aurél meg csak azért szavaz meg mindent, hogy ő állandó honvédelmi államtitkár-kandidátus lehessen. (Derültség.) Bolgár Ferencznél van értelme, miért szavaz meg mindent — mert ő is benne van ugy & quóta-bizottságban, mint a delegáczióban — mert ő biztosan honvédelmi államtitkár lesz és nem Münnich Aurél lesz a honvédelmi államtitkár. (Nagy derültség a jobb- és a baloldalon.)